A tavalyi év a kínai horoszkóp szerint a lóé volt, az idei a kecskéé. Nálunk – legalábbis a honi mezőgazdászok szerint – mindkettő a pocoké lehet. - A Heves megyei kalászosokban és gyümölcsösökben az enyhe tél miatt elszaporodó rágcsálóállomány komoly kárt okozott.
Mivel nem voltak nagy fagyok és sok csapadék, hogy megfázhatott volna az utánpótlás, a kártevők akadálytalanul költözhettek be a friss vetésekbe es az erdőkbe: az Egererdő Zrt. Mátrafüredi Erdészete is megszenvedte a rágcsálók étvágyát. Dudás Béla erdészetvezető szerint a pockok fiatal fácskákat rágtak el gyökfőben.
Székely Zoltán, aki az agrárkamara megyei vezetője – aki civilben gyümölcstermesztő családi gazdálkodó – arról számolt be, hogy a fák gyökerei közt rengeteg pocokvár található, amelyekben már három generáció él együtt.
– Ez azzal jár, a fák alatt élő pockok a gyökereket is megrágták, lévén fogaik folyamatosan nőnek. Hogy mekkora a kár, akkor derül ki, ha lombosodni kezdenek fák. Ha nem lesz vízfölvétel, lehervadnak és kimennek. Sok ilyenre számítok... Van egy nyolc hektáros, ötéves cseresznyeültetvényünk, ahol legalább négyszáz fát kell pótolni. A csemeték darabja ezer forint, vagyis a költség nagy lesz, s a termés is később várható – mondja Székely Zoltán, szintén említve a erdőtelepítésekben keletkezett pusztítást. Tud olyan helyekről, ahol a fácskák 60-80 százalékát kirágták a kártevők
A gyümölcsösökben sok éves munkát tesznek tönkre a pockok, de a szántóföldi gazdálkodók sincsenek jó helyzetben. Az erdőtelki Molnár Gábor szerint a község határában, valamint főleg a Kál környékén található földeken rengeteg pocok van, főleg a repcében. Abban nagyon jól érzik magukat, hiszen ehetik a növény gyökerét, lévén laza a talaj.
– Le vagyok döbbenve – mondja a gazdálkodó –, eseti engedélyhez kell folyamodnom a növényvédelmi igazgatósághoz. Agrotechnikával próbáltam fellépni a rágcsálók ellen, lazítottuk a talajt, s nagyszámú sirály, valamint ragadozó madár várta a felbukkanó pockokat. Redentint nem használtam, úgy gondoltam, a tél megoldja a problémát. De Kál környékén már muszáj lesz intézkedni, mert iszonyatos gazdasági károkat okoznak. Nagy munka lesz kihelyezni a mérget, hiszen kiszórni nem lehet, a járatok szájába kell beletaposni. És bár úgy érzem, ez annyit ér majd, mint halottnak a csók, azért reménykedem. Sajnos, ma nincs olyan hatékonyságú növényvédő szer, mint egykor... Azok „takarítottak”, már nem lehet őket használni.
Molnár Gábor szerint olyan gyorsan szaporodnak a rágcsálók, hogy a gazdák lényegében vödörrel merik a tengerből a vizet. Három-négy generáció van most együtt, nem omlott össze a populáció, nem falták föl egymást. Mint meséli, tavaly is óriási károkat okoztak: azt hallotta, Besenyőtelken volt olyan gabonatábla, ahol ötven mázsás hozamra számítottak, aztán négyetsikerült betakarítani. Harminc-hetven hektáros táblákat persze nem lehet átnézni, hogy mekkora is bennük a kár, de amikor felült a kombájnos mellé, s látta a gabonát, sírni lett volna kedve...
Amilyen falánkak, olyan szaporák
fotó: blog.xfree.hu
>>> bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz (heol.hu)
Mivel nem voltak nagy fagyok és sok csapadék, hogy megfázhatott volna az utánpótlás, a kártevők akadálytalanul költözhettek be a friss vetésekbe es az erdőkbe: az Egererdő Zrt. Mátrafüredi Erdészete is megszenvedte a rágcsálók étvágyát. Dudás Béla erdészetvezető szerint a pockok fiatal fácskákat rágtak el gyökfőben.
Székely Zoltán, aki az agrárkamara megyei vezetője – aki civilben gyümölcstermesztő családi gazdálkodó – arról számolt be, hogy a fák gyökerei közt rengeteg pocokvár található, amelyekben már három generáció él együtt.
– Ez azzal jár, a fák alatt élő pockok a gyökereket is megrágták, lévén fogaik folyamatosan nőnek. Hogy mekkora a kár, akkor derül ki, ha lombosodni kezdenek fák. Ha nem lesz vízfölvétel, lehervadnak és kimennek. Sok ilyenre számítok... Van egy nyolc hektáros, ötéves cseresznyeültetvényünk, ahol legalább négyszáz fát kell pótolni. A csemeték darabja ezer forint, vagyis a költség nagy lesz, s a termés is később várható – mondja Székely Zoltán, szintén említve a erdőtelepítésekben keletkezett pusztítást. Tud olyan helyekről, ahol a fácskák 60-80 százalékát kirágták a kártevők
A gyümölcsösökben sok éves munkát tesznek tönkre a pockok, de a szántóföldi gazdálkodók sincsenek jó helyzetben. Az erdőtelki Molnár Gábor szerint a község határában, valamint főleg a Kál környékén található földeken rengeteg pocok van, főleg a repcében. Abban nagyon jól érzik magukat, hiszen ehetik a növény gyökerét, lévén laza a talaj.
– Le vagyok döbbenve – mondja a gazdálkodó –, eseti engedélyhez kell folyamodnom a növényvédelmi igazgatósághoz. Agrotechnikával próbáltam fellépni a rágcsálók ellen, lazítottuk a talajt, s nagyszámú sirály, valamint ragadozó madár várta a felbukkanó pockokat. Redentint nem használtam, úgy gondoltam, a tél megoldja a problémát. De Kál környékén már muszáj lesz intézkedni, mert iszonyatos gazdasági károkat okoznak. Nagy munka lesz kihelyezni a mérget, hiszen kiszórni nem lehet, a járatok szájába kell beletaposni. És bár úgy érzem, ez annyit ér majd, mint halottnak a csók, azért reménykedem. Sajnos, ma nincs olyan hatékonyságú növényvédő szer, mint egykor... Azok „takarítottak”, már nem lehet őket használni.
Molnár Gábor szerint olyan gyorsan szaporodnak a rágcsálók, hogy a gazdák lényegében vödörrel merik a tengerből a vizet. Három-négy generáció van most együtt, nem omlott össze a populáció, nem falták föl egymást. Mint meséli, tavaly is óriási károkat okoztak: azt hallotta, Besenyőtelken volt olyan gabonatábla, ahol ötven mázsás hozamra számítottak, aztán négyetsikerült betakarítani. Harminc-hetven hektáros táblákat persze nem lehet átnézni, hogy mekkora is bennük a kár, de amikor felült a kombájnos mellé, s látta a gabonát, sírni lett volna kedve...
Amilyen falánkak, olyan szaporák
fotó: blog.xfree.hu
>>> bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz (heol.hu)
Megjegyzés küldése