0

A borvidékek többségének van egy, a többi közül kiemelkedő, szinte kultikus tisztelettel övezett területe, ahol a talaj, a kitettség, a napfény és a csapadék mennyisége, egyszóval a hozzávalók mind ideálisak, és amely terület a remek szőlészeti-borászati munkának köszönhetően valóban a vidék legszebb borainak szülőhelye, idővel pedig a borvidék szimbóluma lesz.

Eger esetében ez a terület a Nagy-Eged-hegy, ami 501 méteres magasságával - az általában 150-300 méteren található borvidékeinkhez viszonyítva - valóban rászolgált a hegy elnevezésre, mely Magyarország legmagasabban fekvő szőlőtermő területe, ahol a teljes déli fekvés, a 20-35%-os meredekség, a rendkívüli alapkőzet és a talaj együttese tökéletes életteret teremt a szőlő számára.

A Nagy-Eged felszínére a napsugarak szinte merőlegesen érkeznek, egy részüket a sok helyütt felbukkanó fehér vagy szürke mészkősziklák visszaverik, így a felszín közeli levegőréteget több fokkal melegebbre hevítik. A vegetációs periódusban az átlaghőmérséklet 17oC, a napsütéses órák száma is igen magas, évi 2100 óra, ennek köszönhetően szubmediterrán mezoklíma alakul ki.

Ráadásul amíg Eger talaja alapvetően mészben szegény, vulkanikus eredetű riolittufa, addig a Nagy-Eged fő tömegét szürke mészkő alkotja, amely nemcsak a borok szép savszerkezetéhez, de hosszú élettartamához is hozzájárul. Röviden és képletesen szólva tehát, ami Villánynak a Kopár-dűlő, az Egernek a Nagy-Eged.


A nagy-egedi ültetvények művelésével azonban az 1970-es évek végén - a nehéz körülmények miatt - felhagytak, és a területet szinte teljesen visszahódította az erdő. A Gróf Buttler borászat 2001-ben kezdett hozzá saját, 20 hektáros területének újjáélesztéséhez. Az embert próbáló munka két évig tartott, melynek során két kilométer hosszú, szárazon rakott kőfalat húztak, majd 2003 áprilisában új telepítésbe fogtak, amelynek eredményeként merlot, syrah, cabernet franc és sauvignon, kékfrankos, pinot noir, kadarka és viognier került a területre.

fotó: Szinok Gábor

egereged.hu

Megjegyzés küldése

 
Top