Elérhető a 24-es főúton.
A község neve szláv eredetű, jelentése: széles („široký”). A falu első írásos említése 1302-ben történt.
A község feletti 296 méter magas hegyen álló siroki várat az Aba nemzetségbe tartozó Bohr-Bodon család építtette a 13. században egy korábbi pogány szláv földvár helyén. Mivel a család Csák Mátéhoz csatlakozott Károly Róbert királlyal szemben, ezért a királyi sereg 1320-ban ostrommal elfoglalta tőlük Sirokot, és a vár királyi vár lett.
A 14. század végén a Tari család tulajdonába került, majd többször gazdát cserélt. Eger 1552-es sikertelen török ostroma után Sirok várának hadi jelentősége is megnőtt, ezért a várat megerősítették. Ekkori tulajdonosa, Országh Kristóf építtette ki az olaszbástyákkal védett alsó várat. Eger 1596-ban történt elfoglalása után az akkori siroki várnagy harc nélkül feladta a várat. A törökök az így megszerzett erősséget a környékbeli lerombolt templomok köveiből továbbfejlesztették és 90 éven keresztül birtokolták. A törökök elvonulását követően a vár lassan elvesztette hadi jelentőségét és pusztulásnak indult.
 |
Sirok, Heves megye
|
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei
- Siroki vár
- Egykori barlanglakások
- Római katolikus templom. A 18. században épült, Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére felszentelt. Oltárképét Sajósy Alajos festette 1865 körül.
- Kőkútpusztai Szent László kápolna
Híres sirokiak
Borics Pál (1908-1969) szobrászművész
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése