0

Első okleveles említése Nouy névalakban 1275-ből való. 1494-ben Noway, 1546-ban Nowaj, 1648-ban Novaj néven jelölik, míg 1773-tól a ma is használt Novajként nevezik.

Az Egri püspökség birtokához tartozott. 1430-tól a legújabb időkig az egervári prépostság javadalmának része volt. 1552-ben a törökök felégették, de újranépesült. A törökök kiűzésével 1669-ben (?) 9 telekgazdaságból és 11 zsellérből állt a falu népessége. 1687-ben az Eger visszavételéért folytatott harc során ismét elpusztult. A kispréposttól 1698 és 1701 között a Buttler család bérelte a birtokot. Ennek a kornak emlékét őrzi a faluban felállított faragott kemény kőből készült ismeretlen korú, úgynevezett "török emlékmű".

Alig épült fel, a kuruc kor végén 1713-ban és 1722-ben Zorger János egri kisprépost a néptelen Novaj benépesítése érdekében telepítési szerződést adott ki. 1754-ben a javadalom birtokosa, az építtető hajlamú Hubert Mátyás kisprépost. Ekkor a telkes jobbágy- és zsellérháztartások száma 50 volt.

Az 1771. évi úrbér-rendezés során a falu határát első osztályúnak minősítették, s 28 kishold szántóföldet és 8 kaszás rétet mértek ki minden egész jobbágytelekhez. A tagosítást 1865-ben hajtották végre, s ennek során a rétek túlnyomó részét szántóföldben adták a gazdáknak.

Fekvése

Egertől 12 km-re délkeletre, az Egri-Bükkalja területén, két domb völgyében fekszik Novaj az azonos nevű patak mentén. A környéket szántók, szőlők, rétek és ősgyepek jellemzik, az erdősültség minimális (hozzávetőlegesen 2,7%), helyenkénti kultúrerdőkkel, melyekben az akác a domináns fafaj.

A területen szép számmal élnek apróvadak (főleg mezei nyúl és fácán), nagyvadfajaink közül megtalálható a vaddisznó és az őz, sőt alkalmanként egy-egy szarvas is ide látogat. A talajt jellemzően barnaföld és erdőtalaj alkotja, de homoklelőhelyeket is találunk. Növényei között fellelhető a védett árvalányhaj és a tavaszi hérics. A falu határában több gyurgyalag madárfészket őriz a Novaji Zöldszíves Csoport. Az évi átlagos csapadékmennyiség 630 mm, az évi középhőmérséklet mintegy 10 °C, a napsütéses órák száma 1900 körüli. Területe hegységelőtéri dombság, 130–230 m tengerszint feletti magassággal.

A falut a Novaj patak szeli ketté, míg délnyugatra az Ostoros-patak képezi a határt. Gárdonyi Géza A novaji asszony című írásában így határozta meg a falu földrajzi helyét: „Novaj kisfalu. Andornaktól kocsin alig egynegyed óra a járás.” A község az M3-as autópályáról a kerecsendi leágazásnál Eger városán keresztül, illetve a 3-as főútvonalról Mezőkövesd irányából közelíthető meg. A legközelebbi szomszéd település Ostoros (5 km).

Nevezetességei

A templom

A falu első temploma vélhetően 1288-ban épült, melyet török pusztítás után újraépítettek. Az 1696-os Fenessy-féle összeírás szerint a romos kőtemplom a kálvinisták kezén volt. 1756-ban új sekrestyét és oratóriumot építettek hozzá. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc céljaira felajánlották a templom egy használaton kívüli harangját, melyet addig mérete miatt a paplakban őriztek. 1944-ben a németek a templomot felrobbantották, 1947-ben építették újra, ez látható ma is. Védőszentje a Magyarok Nagyasszonya. A templom kertjében található az első világháborús emlékmű.

Egyéb látnivalók
  • A plébániaház már 1332-ben fennállott, a mai épület a 19. század derekáról való. A török emlék a falu déli részén található.
  • Már a 17. században létezett nevezetes kőfejtője. A nem mindennapi minőségű vöröses-barna, kitűnően faragható, kemény andezit tufát már a törökök is felhasználták. Ebből a kőből épült 1664 előtt az Egri minaret.
  • Jellegzetesek a falutól északra eső völgyben a riolittufába vágott borospincék.
  • Kiemelten szépek, a falu régi építésű házai, melynek egyik legszebbikét az Apponyi út 1.sz. alatt láthatjuk.
  • 2010-ben a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban felépült egy Novajról elszállított régi parasztház.
  • A faluházban megtekinthető az a közel 600 képből álló album, mely 1895-től kezdődően tartalmaz képeket a faluról és lakóiról.
A novaji asszony

Gárdonyi Géza novellagyűjteményében, a Krisztus Bankójában (1914-1915) olvasható A novaji asszony c. írás, mely „Tudós Kati”-ról szól (Hegyi Józsefné Nagy Katalin). Az akkoriban a faluban lakó asszony az írás és a helyi mondák szerint is látta a holtakat, az elhunytak lelkeit. A hajdani Egerbe vezető út mentén keresztet emeltetett, melyet halála óta csak „Tudós Katyi keresztjeként” ismernek, és jelenleg is látható a falu északi részén lévő erdős részen.

Hagyományok, népszokások

Reméléskor farsang „farkán” a helybéli fiúk, férfiak alkotta csoport házról házra járva bekormozza a lányok arcát, hirdetve a tavaszt. A kormozásért szalonnát, tojást, hurkát, kolbászt kapnak, melyből megrendezik az utolsó farsangi lakomát. A bekormozottak a tisztálkodással nem csak a port mossák le magukról, hanem a betegségeket, valamint a rontásokat is. Az álarcos csoportban különböző alakoskodók vesznek részt: menyasszony, vőlegény, várandós asszony. A népszokást, mely egyedülálló a megyében, napjainkban is tartják.

Híres emberek

Szabó Márton (1942) Bibó- és Kolnai-díjas professzor, társadalomtudós

Forrás: wikipedia.org

Megjegyzés küldése

 
Top