0
A kaput Fazola Lénárd készítette 1769-ben. Ezen a kapun átsétálva a park jobb oldalán egy faragott barokk kőkapu áll, amely a jezsuiták Hajdú-hegyi gazdasági udvarából származik.

Tovább jobbra egy szoborcsoportot is láthatunk a Múzsák ligetében. Varga Imre bronzszobrai irodalmi nagyjainknak állítanak emléket. 2004-ben készült el az Egerben született Bródy Sándor egészalakos portréja, melyet 2005-ben az „egri remete” Gárdonyi Géza szobra követett. A közelben lévő növendék fákat ismert személyiségek ültették.


A park közepe felé haladva, egy romantikus kőhíd és egy tavacska látványában is gyönyörködhetünk. A híd eredetileg az Eger-patak felett biztosított átjárást. 1769-ből származik, és Fellner Jakab tervei alapján készült. A közelben áll Eger középkori hangulatú lovag étterme. Maga a park, mint püspöki díszkert egy korábbi vadasparkból került kialakításra, francia mintára. Eszterházy Károly püspöksége idején kőfalakkal vették körül, és szép kovácsoltvas kapukon keresztül lehetett megközelíteni. Szmrecsányi érsek 1919-ben a városnak ajándékozta.

A park közepén álló díszkút az Egri Városszépítő Egyesület munkájának eredménye. A park délnyugati oldalán különböző sportlétesítmények kaptak helyet: salakos pályák, a stadion, a vívó-terem, tekepálya, a Kemény Ferenc Sportcsarnok és a teniszpályák. A park „sarkán” egy kedves zenepavilont találunk, ahol nyári hétvégeken egyre gyakrabban hallhatók előadások.

Az Eger-patak felett átvezető hídon áthaladva jutunk el a Petőfi Sándor térre. Névadójának szobra a hídtól balra található. Alkotója: Orbán József. A Vízmű kedves, díszes homlokzatú, 1927-ben készült épületében szivattyúgépház és savtalanító működött.

A tér jobb oldalán található a Termálfürdő főbejárata. Az egri fürdőkről a 15. századtól kezdve találunk feljegyzéseket Bakócz Tamás püspöksége idejéből. Ezután a törökök használták nagy előszeretettel a feltörő melegvizű forrásokat. A Rákóczi szabadságharc időszakában a fejedelem is gyakran felkereste a „fürdőt”, sőt a beteg katonákat is idehozták. Ezen a területen álltak a püspöki és káptalani malmok, mosóházak és a püspöki gyümölcsöskert épületei.

Az első szabadtéri uszodát 1856-ban alakították ki, melynek a helyén épült a ma is álló Bárány uszoda 1925-ben. A Strandfürdő kialakítására 1932-ben készült el, azóta folyamatosan gazdagodott új medencékkel, kiszolgáló épületekkel. A fürdő közepén áll a hajdani kertészlak, amely az egykor itt kialakított érseki gyümölcsöskerthez tartozott. A műemlék épületet felújították, jelenleg Wellness Házként működik. Télen fűtött folyosó köti össze a termálmedencével.

A szabadban gyógyvizes, gyermek- és élménymedence, dögönyöző, vízivár és vízforgatós mélyvizes úszómedence áll a vendégek rendelkezésére. Az Érsekkert felőli kis hídon keresztül közelíthető meg az új kétszintes téli öltöző épülete. Az öltözőt fűtött folyosó köti össze a kétkupolás, felnőtt-élménymedencével. A medence egyik része fedett, a másik nyitott. Különböző élményelemek, vízibarlang és masszázspadok várják itt a vendégeket.

Egerben többféle forrás található. Léteznek kénes, kalcium-hidrogén-karbonátos, jódos, brómos és radon tartalmú termál- és gyógyvizek. A fürdőkúrákat mozgásszervi betegségek gyógyítására, műtétek utáni lábadozáshoz javasolják. Gerincbántalmak, porckopások, ízületi gyulladások, szív- és érrendszeri elváltozások kezelése esetén is gyógyító hatásúak.

Fotó: Zakkar Sándor

Forrás: egertersege.hu

Megjegyzés küldése

 
Top