0

Ha újra a város szívében, a Dobó téren kezdjük a következő sétánkat, amely a már emlegetett, országosan és nemzetközileg is számon tartott pincés hely, a Szépasszony-völgy felé visz.

A Bajcsy-Zsilinszky utcán érdemes szétnézni a boltocskák között, hiszen találunk itt bormintaboltot is, akárcsak a kis Dobó téren, ahol érdemes búvárkodni.

Az Eszterházy térre érve a látvány önmagáért beszél. A tér meghatározó épületei közül először a Líceum készült el, amely egy magyar egyetem számára épült, s 1761-ben kezdtek hozzá. A felsőoktatási intézmény terve sehogy sem illett a korabeli bécsi politikába, így Mária Terézia nem engedélyezte egyetemmé válását. A ma főiskolai célokat szolgáló kétemeletes, négyzetes alakú épület oldalai 85 méter hosszúak, magasságuk 21 méter. A négy épületszárny nagyméretű belső udvart fog közre, amely az egyik legszebb magyar zárt építészeti tér. Hazánk legszebb XVI. Lajos stílusú épülete ez, amelynek hátsó homlokzatának közepéről 53 méter magas csillagvizsgáló emelkedik ki, tetején kupolával. Érdemes megtekinteni a gyönyörű, freskókkal ékesített dísztermet, a Főegyházmegyei Könyvtár gyűjteményét és a csillagvizsgálót, ahol Csillagászati múzeumot nyitottak.

Az Eszterházy tér másik monumentális épületét, az egri Bazilikát egyenes sétány és széles lépcsősor köti össze a térrel, illetve a Líceummal. Az épület hossza 93 m, szélessége 53 m, a két torony magassága 54 m.

A templomot Marco Cassagrande alkotásai díszítik, és Hild József tervei alapján készült.

Minden év december 27-én sor kerül itt az egri borosgazdák szép hagyományára, a János napi borszentelésre.

A Szent János kultusz már a középkorban elterjedt, a XV. században is találunk adatokat rá, de a következő században a szőlőművesek már bizonyosan  patrónusukként tisztelték, s ünnepét ma is köszöntik. A Szent János áldása kifejezést a következőképpen magyarázzák: az apostolt egy pogány mérgezett borral kínálta, ám ő keresztet vetett a neki nyújtott pohárra, ezért méreg kígyó formájában kúszott ki a serlegből. A történet tanulságát úgy magyarázzák, hogy a legnagyobb vigadalomban sem szabad elfelejtkezni a mértékletességről.

Sétánkat a Deák Ferenc úton, majd a Telekessy utcán folytatjuk, amelynek végén feltűnik az egykori Trinitárius templom, amelyet csak „rossz” templomként emlegetnek az egriek. A nemrég felújított monumentális épület mellett továbbhaladva a Király úton és a Szépasszony-völgy úton érjük el a pincesorokat. Régi, hagyományos vendéglátóhely ez, ahova rendszeresen jár a város polgársága, s szép számmal turisták is. Ellentmondás, hogy a neves bortermelők pincéi máshol sorjáznak, de a vízelvezetés problémái miatt a komolyabb borászok alig vetették meg itt a lábukat.

A völgy bejáratánál a magasból - egri sajátosságként - rátekinthetünk a pincesorra, amely hívogatóan tárulkozik a látogató elé. 

A völgy bejáratától jobbra található az úgynevezett Istenes pince, amelyet a város egyik legrégibb, ma is használt pincéjeként tartanak számon. A XVI. században készült és hajdanán a város titkos templomaként működhetett. A faragott oltár és a feszület legalább is erre utal. Kiállítási tárgyként régi pinceeszközök láthatóak, s a vendégeknek bemutatják - szórakoztató program keretében - a legismertebb egri borokat.

Ha szétnézünk a Szépasszony-völgyben a pincék között, a tufába vájt belső tereket nagyjából egyformának találjuk. Mindegyiknek van előtere, borháza, ahol a szüretelő eszközöket tartják vagy tartották egész éven át. Némelyik borházból kisebb szoba, "mulató" nyílik, amely arra szolgál, hogy a gazda vendégeket fogadjon. 

A régi szokás szerint leggyakrabban a vendégek a hordók között, állva fogyasztották a bor, amelyet a gazda a lopóból eregetett a poharakba.

Eger pincéinek különös közegében és hangulatában esik legjobban a bor. Az egész évben átlagosan 10 fokos hőmérséklet nem csak a tárolásra, hanem a fogyasztásra is a legalkalmasabb. 

A nyáron kellemesen hűvös, télen pedig barátságosan enyhe pincében a fehérbor azonnal a legjobb tulajdonságait mutatja meg, a vörösbor pedig néhány perc múlva a poharat fogó kéz melegétől lesz a kívánt hőfokú. A gyengébb minőségű bor is jónak tűnhet a nem hozzáértő számára ilyen kedvező körülmények között, kellemetlen meglepetés akkor érheti az óvatlan turistát, amikor hazavisz abból a „kellemes szépasszony-völgyi borból” egy demizsonnal, vagy ahogy egriesen mondják, kannával.

Ha szépasszony-völgyi túránkat befejeztük, s ittunk egy-két jó pohár bort, nem árt elüldögélni a hűs lombok alatt. A völgy népszerűségét éppen az adja meg, mint Eger városáét, a kitárulkozás és az intimitás egysége. Nagyobb tömegre csak sátoros ünnepeken lehet számítani, de akkor nagy biztonsággal. Máskor inkább a csatangolóké, a magányosoké vagy kisebb csoportoké a völgy, akik a természet szépségeit, a bor ízét és a hagyományokat egyszerre akarják megismerni. Felkészült társaság bográcsozni, szalonnát sütni is tud itt, mivel nem vált a profi vendéglátás kizárólagos színterévé.

borítókép - H. Szabó Sándor

Forrás: eger.hu

Megjegyzés küldése

 
Top