A városban virágillat van, madárcsiripelés, csörgedező patak, műemléképületek és egy közel 800 éves vár, a hősiesség és bátorság szimbóluma.
MTI Fotó/Magyar Fotó: Gink Károly
Eger, 1952. július 1. Ikarus 30-as típusú autóbuszokra szálnak fel az utasok a centenáriumát ünneplő Eger buszpályaudvarán.
A távolsági buszok a líceumtól indulnak Heves vármegye egész területére.
A távolsági buszok a líceumtól indulnak Heves vármegye egész területére.
MTI Fotó: Kácsor László
Eger, 1963. október 20. Eger városképe, középen a Kethüda mináré, melyet az egykori Oszmán Birodalom legészakibb minaretjeként, valamikor a 17. század elején építhettek az eredetileg a keleti oldalán álló, díszes dzsámihoz.
Ez Magyarország három ép minaretje közül a legmagasabb és a legjobb állapotú. Mögötte balra, a Szent Sebestyén vértanú templom, a volt irgalmasok temploma.
Ez Magyarország három ép minaretje közül a legmagasabb és a legjobb állapotú. Mögötte balra, a Szent Sebestyén vértanú templom, a volt irgalmasok temploma.
MTI Fotó: Kunkovács László
A köralakban elhelyezkedő kocsiállásokat középről, a minden irányból üvegezett forgalmi irodából figyelhetik.
A háttérben a város, baloldalt a Szent Bernát ciszterci templom, jobboldalt a minorita Páduai Szent Antal-templom és távolban a Bükk-hegység vonulata.
MTI Fotó: Fehérváry Ferenc
Az egri termelőszövetkezetek közül a Rákóczi termelőszövetkezet (tsz) 7500, a Nagy József tsz pedig 2400 mázsa szőlőt ad át a pincegazdaságnak.
MTI Fotó/Magyar Fotó: Járai Rudolf
Az épületet a jezsuiták építették 1754-ben. A rend feloszlása után a ciszterciek kapták meg az épületet. 1787-től királyi gimnáziumként működött.
A múlt században a hadsereg kaszárnyaként használta. 1890-ben Eger város képviselői bezáratták,hogy városi támogatással egy állami reáliskolát hozzanak létre.
Az iskola nevét 1921-ben Dobó Istvánról kapta, a vitéz várkapitányról, aki 1552-ben megvédte a török támadástól az egri várat. A 2. világháború után 1986-ig volt egy erdészeti osztály is, 1974-1994 között pedig a Lenkey János Honvéd Kollégium diákjai is tanultak itt. 1991 óta az iskola négy- és nyolcosztályos gimnáziumként működött, jelenleg négyosztályos rendszerben tanít.
MTI Fotó: Kunkovács László
Eger, 1968. március 31. Dr. Vajon Imre (b) állatrendszertani gyakorlatot tart a Tanárképző Főiskola harmadéves diákjaival a főiskola és a Dóm közötti parkban, a friss levegőn.
MTI Fotó/Magyar Fotó: Járai Rudolf
Eger, 1951. július 13. Utcakép Eger történelmi belvárosából, szemben a Szenátor-ház.
XVII. században épült barokk szálloda.
Egri Vár falaihoz simulva a Dobó téren található.A Szenátor-házat 1727 után Boldogi György felcser építtette ki mai formájára. Később Szvetics András városi szenátor tulajdona volt.
XVII. században épült barokk szálloda.
Egri Vár falaihoz simulva a Dobó téren található.A Szenátor-házat 1727 után Boldogi György felcser építtette ki mai formájára. Később Szvetics András városi szenátor tulajdona volt.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
A csillagda a torony 6. emeletének két termében működött, bennük 1776-tól egy évszázadon át végeztek megfigyeléseket.
A templom az egri ferences templom. A barokk stílusú templom alapkövét 1736-ban tették le, mestere Giovanni Battista Carlone. Homlokzata és két tornya Nitsman János tervei szerint készült. Kapuját és Mater dolorosa szobrát Giovanni Adami faragta.
MTI Fotó: H. Szabó Sándor
Eger, 1983. augusztus 4. Gárdonyi Géza /Ziegler Géza/ író, költő, akadémikus, 1863. augusztus 3-án született Agárdon. Meghalt 1922. október 30-án Egerben. A képen: Gárdonyi Géza felújított lakóháza Egerben.
MTI Fotó: Kunkovács László
Eger, 1968. augusztus 31. A Dobó István laktanya kiskatonái ismerkednek egy fiatal lánnyal Kisfaludy Stróbl Zsigmond Végvári vitézek című szobránál a Dobó téren. A háttérben a minorita templom.
A barokk minorita templomot 1771-ben Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel. A Végvári vitézek szobrát 1967-ben állították.
A barokk minorita templomot 1771-ben Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel. A Végvári vitézek szobrát 1967-ben állították.
MTI Fotó: H. Szabó Sándor
Az egri főszékesegyház vagy egri bazilika Eger városának 1831–1836 között, Hild József tervei alapján klasszicista stílusban épült római katolikus székesegyháza, az egri érsekség főtemploma, Magyarország második legnagyobb temploma. A templom lépcsője mellett Szent István, Szent László, Péter apostol és Pál apostol szobrai állnak.
MTI Fotó: Lajos György
Eger, 1962. május 22. Nagy gondot fordítanak a műemlékekben gazdag Eger értékes, régi épületeinek megóvására.
Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség és a Városi Tanács évenként 1.2 millió forintot fordít a vár és ugyanennyi összeget a műemlék lakóépületek restaurálására. Az idén 10-12 lakóház és az ország legszebb barokk templomának, a Minorita templomnak restaurálását kezdik meg. A képen: az Eger-patak (középen), a háttérben balra a Minorita templom.
Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség és a Városi Tanács évenként 1.2 millió forintot fordít a vár és ugyanennyi összeget a műemlék lakóépületek restaurálására. Az idén 10-12 lakóház és az ország legszebb barokk templomának, a Minorita templomnak restaurálását kezdik meg. A képen: az Eger-patak (középen), a háttérben balra a Minorita templom.
MTI Fotó: Seidner Zoltán
Eger, 1956. július 24. Az egri Gárdonyi Géza Színház.
Állandó kőszínháza 1904 óta van Egernek, terveit Légmán Imre és Bárány Géza mérnökök készítették.
A színházavató díszelőadásra 1904. augusztus 20-án került sor. Az est díszvendége Gárdonyi Géza volt, aki külön erre az alkalomra írta a "Dobó István szelleme" című előjátékot. 1908-ban az épületbe költözött az első egri mozgófénykép vállalat, a mozi, amely a színházban tartotta előadásait. 1948-ban államosították a színház épületében üzemeltetett Palota mozit, majd 1949-ben a színház épületét is.
Ettől kezdve a miskolci társulat játszóhelyeként és a mozi működési helyeként funkcionált 1955-ig. 1955. október 23-tól önálló társulattal rendelkező színház lett, ekkor vette fel a Gárdonyi Géza nevet. 1961-64 között felújították. 1967-ben társulat nélkül maradt, éveken keresztül újra a miskolciak telepítettek ide előadásokat. 1985-ben Szikora János rendező vezetésével első állomásként, egy fogadó színházi funkciót ellátó, bemutató, rendezési joggal rendelkező, társulat nélküli színház alakult meg. 1986 őszén Gali László került a színház élére, s kezdte meg az új, önálló társulat szervezését, mely 1987-ben be is mutatkozott. 1993-ban a színház fenntartását a Megyei Önkormányzat vette át a várostól. 1998-2000 között ismét felújították és kibővítették az épületet.
Állandó kőszínháza 1904 óta van Egernek, terveit Légmán Imre és Bárány Géza mérnökök készítették.
A színházavató díszelőadásra 1904. augusztus 20-án került sor. Az est díszvendége Gárdonyi Géza volt, aki külön erre az alkalomra írta a "Dobó István szelleme" című előjátékot. 1908-ban az épületbe költözött az első egri mozgófénykép vállalat, a mozi, amely a színházban tartotta előadásait. 1948-ban államosították a színház épületében üzemeltetett Palota mozit, majd 1949-ben a színház épületét is.
Ettől kezdve a miskolci társulat játszóhelyeként és a mozi működési helyeként funkcionált 1955-ig. 1955. október 23-tól önálló társulattal rendelkező színház lett, ekkor vette fel a Gárdonyi Géza nevet. 1961-64 között felújították. 1967-ben társulat nélkül maradt, éveken keresztül újra a miskolciak telepítettek ide előadásokat. 1985-ben Szikora János rendező vezetésével első állomásként, egy fogadó színházi funkciót ellátó, bemutató, rendezési joggal rendelkező, társulat nélküli színház alakult meg. 1986 őszén Gali László került a színház élére, s kezdte meg az új, önálló társulat szervezését, mely 1987-ben be is mutatkozott. 1993-ban a színház fenntartását a Megyei Önkormányzat vette át a várostól. 1998-2000 között ismét felújították és kibővítették az épületet.
MTI Fotó: Lajos György
Eger, 1962. május 22. Nagy gondot fordítanak a műemlékekben gazdag Eger értékes, régi épületeinek megóvására.
Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség és a Városi Tanács évenként 1.2 millió forintot fordít a vár és ugyanennyi összeget a műemlék lakóépületek restaurálására. Az idén 10-12 lakóház és az ország legszebb barokk templomának, a Minorita templomnak restaurálását kezdik meg. A képen: túristák a vár kapujához vezető úton.
Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség és a Városi Tanács évenként 1.2 millió forintot fordít a vár és ugyanennyi összeget a műemlék lakóépületek restaurálására. Az idén 10-12 lakóház és az ország legszebb barokk templomának, a Minorita templomnak restaurálását kezdik meg. A képen: túristák a vár kapujához vezető úton.
MTI Fotó: Lajos György
Eger, 1962. május 22. Nagy gondot fordítanak a műemlékekben gazdag Eger értékes, régi épületeinek megóvására.
Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség és a Városi Tanács évenként 1.2 millió forintot fordít a vár és ugyanennyi összeget a műemlék lakóépületek restaurálására. Az idén 10-12 lakóház és az ország legszebb barokk templomának, a Minorita templomnak restaurálását kezdik meg. A képen: nemrég helyreállított, 1714-ből származó barokk kápolna a Szent Rókus temetőben.
Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség és a Városi Tanács évenként 1.2 millió forintot fordít a vár és ugyanennyi összeget a műemlék lakóépületek restaurálására. Az idén 10-12 lakóház és az ország legszebb barokk templomának, a Minorita templomnak restaurálását kezdik meg. A képen: nemrég helyreállított, 1714-ből származó barokk kápolna a Szent Rókus temetőben.
MTI Fotó: Lajos György
Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség és a Városi Tanács évenként 1.2 millió forintot fordít a vár és ugyanennyi összeget a műemlék lakóépületek restaurálására. Az idén 10-12 lakóház és az ország legszebb barokk templomának, a Minorita templomnak restaurálását kezdik meg. A képen: barokk szobrok a Cisztercita templom kapuján.
MTI Fotó: Lajos György
Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség és a Városi Tanács évenként 1.2 millió forintot fordít a vár és ugyanennyi összeget a műemlék lakóépületek restaurálására. Az idén 10-12 lakóház és az ország legszebb barokk templomának, a Minorita templomnak restaurálását kezdik meg. A képen: a Kossuth Lajos utca a Ferenc-rendi templommal.
MTI Fotó: Lajos György
Eger, 1962. május 22. Nagy gondot fordítanak a műemlékekben gazdag Eger értékes, régi épületeinek megóvására.
Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség és a Városi Tanács évenként 1.2 millió forintot fordít a vár és ugyanennyi összeget a műemlék lakóépületek restaurálására. Az idén 10-12 lakóház és az ország legszebb barokk templomának, a Minorita templomnak restaurálását kezdik meg. A képen: barokk kapu.
forrás: MTVA, MTI
Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség és a Városi Tanács évenként 1.2 millió forintot fordít a vár és ugyanennyi összeget a műemlék lakóépületek restaurálására. Az idén 10-12 lakóház és az ország legszebb barokk templomának, a Minorita templomnak restaurálását kezdik meg. A képen: barokk kapu.
forrás: MTVA, MTI
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése