Városunkban sok érdekességre bukkanhat az, aki nyitott szemmel jár

Kovácsoltvas cégérek, műemlék épületek, emléktáblák, szobrok… De jó is lenne ismerni a mögöttük lévő történetet, miért került oda, miről nevezetes, ki készítette és mikor?

Összegyűjtöttünk néhány egri különlegességet, további részletek az egri idegenvezetőknél.

Eger híres a finom borairól és történelmi borvidékéről

Azt talán kevesebben tudjuk, hogy a híres Egri szőlészetet az 1200-as években olasz és vallon telepesek honosították meg. A legenda szerint 1552-ben a maroknyi magyar sereg részben azért bizonyult olyan ütőképesnek a harmincszoros túlerővel rendelkező török támadással szemben, mert a magyarok a Bika vérét itták, s ezzel elrettentették az amúgy alkoholt nem fogyasztható törököket.

A 16. században már javában készítettek bort Egerben, és később az érsekség számára befizetett adót, a dézsmát is lehetett borban megtéríteni az egyház számára.

fotó: balognet.com

Tekinthetjük úgy, hogy bor szinte mindig is volt Egerben, napjainkban pedig helyesebb úgy mondani, hogy kiváló bor található Egerben. A borkóstolás elsőszámú helye a Szépasszony-völgy, mely a belvárostól 10-15 percnyi sétára található, ahol barátság van és jókedv, egy valódi dolce vita.

A Botanikus kert az Eszterházy Károly Egyetem Természettudományi karához tartozik

Rendszeres telepítések során alakult ki a kert mai állapota, fajkészlete. Iskolakertként működő konyhakerti rész és gyümölcsös is tartozik hozzá. Kerti csap és mobil WC található a kertben, padok és tájékoztató táblák szintén találhatók a területen.

fotó: Palette Online

A kert korlátozottan, előzetes bejelentkezés alapján látogatható 9-től 15.00 óráig. A  Botanikus kert a Joó János utca felől autóval és gyalogosan is megközelíthető.

A Kossuth Lajos utcán járva feltétlenül tekintsük meg a gyönyörű Fazola-kaput!

A díszes bejárat a Megyeháza épületét díszíti, a Kossuth és Egészségház utcák kereszteződésében. Az épületnek már az utcára nyíló kapuja is megéri az említést, pontosabban a fölötte lévő díszes rács, mely szintén Fazola Henrik munkáját dicséri.

fotó: google.com

Ne higgyünk a hivatali bejáratnak tűnő kapualjnak, nyugodtan sétáljunk be rajta! A bejárat végében, két oldalt már látjuk is a díszes kovácsoltvas kapukat. A jobboldali, tetején a címerrel, eredetileg is itt állt, a vele szemben lévő, szőlőset, viszont az épület második emeletéről hozták le utólag, hogy bárki megcsodálhassa.

A két kapu a rokokó művészet legszebb művei közé tartozik és olyanok, mintha egyfajta 1761-ben készült, 3 dimenziós részletkereső játékok lennének. Mennyi objektumot fedezünk fel rajtuk? Itt szőlőfürtök lógnak, ott virágok nőnek, amott pedig egy gólya áll, csőrében egy kígyóval. Minden szimbólumnak mögöttes tartalma van, az egykori vármegye székhelyépületében járva külön érdekes így belegondolni, hogy mit fejezhetett ki régen a középen mosolygó bohócfigura.

Az országban egyedülálló módon, Egerben találhatunk Zsolnay mázzal borított díszkutat, ráadásul mindezt egy szintén nem hétköznapi helyszínen: egy bevásárlóközpont udvarán!

Az alapokhoz egészen 1894-ig kell visszanyúlni, amikor is megépült a bevásárlóközpont épülete. Hihetetlenül hangzik? A történetben tényleg van egy kis csavar, hiszen az épületkomplexum ekkor még dohánygyárnak épült és ebben a funkciójában is működött 111 évig.

fotó: google.com

A kút 1996-ban került a ma is látható helyére, a gyár 100. évfordulója alkalmából. Az ipari épületet kiszolgáló, díszes víztornyot ábrázolja. 2005-ben a dohánygyár elment, ám jött helyette a mai bevásárlóközpont, ami tisztelettel állt a múltjához és nem csak megőrizte az épület értékes részeit, de fel is újította- és mostanáig használja azokat!

Egerben még a postáról is van egy jó sztori

Egerben már 1550. december 19. óta működik postaállomás. A korai dátum a törökök jelenlétének volt köszönhető, hiszen így lehetett kapcsolatot tartani Pozsonnyal, Magyarország akkori fővárosával. Az egri postaállomással született meg annak idején az ország harmadik rendszeres postajárata, így a város igazán élen járt már régen is a távközlésben.

fotó: eger.hu

A posta épülete máig őrzi az emlékeket, az ablakokat postakürtöt formázó, kovácsoltvas rács védi, a cégér pedig egy szintén aprólékosan megformált postakocsit ábrázol. Az épület 1928-ban készült el, és máig eredeti funkcióját tölti be, vagyis itt működik Eger 1-es számú postahivatala. Ez a legnagyobb posta a városban, igaz, már kezdi kinőni magát, így a szomszédos ház földszintjéből is elfoglal egy darabot.

Soha-még-ilyen árvíz

1878. augusztus 31-én jelentős árvíz pusztított Egerben, melynek szomorú emlékét máig kőtáblák őrzik néhány belvárosi ház falán. Sétáljunk el a Dobó térre és tekintsük meg a Városháza falán az egyiket! Szinte hihetetlen, hogy mekkora víz hömpölygött ekkor a város főterén!

fotó: EgriRege.hu

Az Eger-patak az év legtöbb napján egy békésen csörgedező kis patakként szeli át Egert, komolyabb esőzések alkalmával a Bükk hegyeiből lezúduló víztömegtől viszont gyorsan a sokszorosára képes duzzadni a vízfolyás.

Ez történt 1878-ban is. Augusztus 30-án hatalmas esőzés volt a hegyekben, a csapadékvíz pedig a város felé hömpölygött. A patak már Eger előtt kilépett a medréből, a város északi részén létesített védgát ekkor viszont még útját állta. 31-én kora hajnalban megszólaltak a vészharangok a templomokban, a lakosság azonban még nem érezte a veszélyt, sokan a védgáthoz sétáltak, „megcsodálni” az elöntött területeket.

Az ekkorra már hatalmasra duzzadt víz súlyának végül reggel fél hét környékén megadta magát a védgát és az hatalmas robajjal átszakadt. Majd’ 4 méter magas víztömeg zúdult a belvárosra, rengeteg állat elpusztult, hidak rongálódtak meg, 35 ház összedőlt, 166 pedig lakhatatlanná vált. A tragédiában 8 ember is életét vesztette. Erre a szörnyűségre emlékeztetnek az árvíztáblák a belváros több pontján, járjunk nyitott szemmel és keressünk meg többet is közülük!

forrás: visisteger.com