- Egy vörös juharral gazdagodott Eger különleges borászati emlékkertje

Egy vörös juhar őrzi ezentúl Simkó Zoltán egri borász emlékét a Vincellér-parkban. Az Egri Borbarát Hölgyek Egyesülete szeptember végén folytatta azt a közel két évtizedes hagyományt, amelynek köszönhetően a Ráckapu tér közelében lassan egy különleges, élő emlékhely rajzolódik ki: fák mesélnek azokról, akik sokat tettek Eger szőlő- és borkultúrájáért.

Egy fa egy egri borász emlékére

szeptember 26-án emlékfát ültettek Simkó Zoltán tiszteletére a Vincellér-parkban. A választás ezúttal egy vörös juharra esett, amely mostantól nem egyszerűen a park egyik új fája, hanem egy egri borász életművének jelképes őrzője.

Az Egri Borbarát Hölgyek Egyesülete évről évre olyan szőlészek, borászok, szőlőnemesítők és szakemberek előtt tiszteleg ezzel a gesztussal, akik munkájukkal maradandót alkottak az Egri borvidéken. A hagyomány 2008-ban kezdődött, azóta a Vincellér-park fokozatosan Eger szőlészeti és borászati múltjának különleges emlékhelyévé vált.

Simkó Zoltán neve méltán került az itt megörökített egri szakemberek közé.

Évtizedeken át dolgozott az egri borért

Simkó Zoltán hosszú időn keresztül volt jelen az egri szőlészeti és borászati közéletben. Egykori hegyközségi elnökként, borlovagként és az Egri Bormíves Céh munkájában részt vevő szakemberként is sokat tett azért, hogy az egri bor ne csupán termék, hanem a város kultúrájának és idegenforgalmának egyik meghatározó része legyen.

Ennek egyik érdekes korabeli dokumentuma Eger városának egy 2007-es jegyzőkönyve. Ebben Simkó Zoltán az Egri Bormíves Céh képviseletében beszélt a Bormustráról, az egri borászok közösségi szerepéről és arról is, milyen fontosnak tartotta, hogy az egri rendezvényeken a régió művészei is szerepet kapjanak.

Neve tehát jóval korábban összekapcsolódott az egri bor közösségi és kulturális életével.

Munkásságát 2026 nyarán Eger városa is elismerte: a XXX. Egri Bor Ünnepén posztumusz Eger Szőlő- és Borkultúrájáért Éremmel tüntették ki. A díjat azok kapják, akik tevékenységükkel jelentős szerepet vállaltak az egri szőlő- és borkultúra értékeinek megőrzésében és továbbadásában.

A Vincellér-park valójában Eger egyik élő emlékkertje

Sokan járnak el a park mellett vagy keresztezik a területet anélkül, hogy tudnák, milyen történeteket őriznek az itt álló fák.

Az Egri Borbarát Hölgyek Egyesülete 2008 óta ültet emlékfákat ezen a helyen. Az évek során többek között Gál Tibor borász, Bereznai László és dr. Csizmazia Darab József szőlőnemesítők, Grőber Jenő borász, Barócsi Dezső, dr. Kaptás Tibor és Thummerer Vilmos emléke előtt is fát ültettek. Külön emléket kaptak az egykori egri Vincellériskola szőlész-borász tanárai és oktatói is.

2023-ban dr. Rácz László, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem professzor emeritusa előtt tisztelegtek itt. Ő jelentős szerepet vállalt a szőlész-borász felsőfokú képzés elindításában, valamint borászati technológiát, borkémiát és borkultúrát is oktatott.

Így minden egyes új fa egy újabb fejezetet kapcsol hozzá Eger bortörténetéhez.

Nem véletlen a Vincellér név sem

A helyszínnek történeti jelentősége is van.

Eger városának helytörténeti ismertetője szerint a régi Vincellériskolát a filoxéravész pusztítása után, 1897-ben alapították. Az intézménynek komoly szerepe volt abban, hogy az Eger környéki szőlőművelés a 19. század végének katasztrófája után ismét talpra álljon.

A későbbi évtizedekben ezen a területen működött a Szőlészeti Kutató Intézet is, amely később a Kőlyuktetőre költözött. Az egykori iskola emlékét ma is őrzi a Vincellériskola utca neve.

Vagyis az emlékfák nem véletlenszerűen kerültek ide: olyan városrészben növekednek, amelynek története több mint egy évszázada összefonódik az egri szőlővel.

Egy vörös juhar, amely továbbviszi a nevet

Simkó Zoltán emlékfájának elültetéséről már korábban megszületett a városi döntés. Eger Urbanisztikai Bizottságának 2026. augusztus 18-i ülésén külön napirendi pontként szerepelt a Simkó Zoltán emlékére történő faültetés.

Szeptember végére pedig a tervből valóság lett.

A vörös juhar most már ott áll a Vincellér-parkban a korábban elültetett emlékfák között. Ahogy növekszik, egyre inkább részévé válik annak a sajátos egri emlékkertnek, ahol nem szobrok és márványtáblák sorakoznak egymás mellett, hanem élő fák.

Talán éppen ettől különleges ez a hely.

Az egri szőlő és bor története ugyanis soha nem pusztán pincékről, dűlőkről, szőlőfajtákról vagy évjáratokról szólt. Emberek munkája van mögötte: szőlészeké, borászoké, kutatóké, tanároké és olyan közösségszervezőké, akik egy-egy korszakban továbbadták mindazt, amit az előttük járóktól kaptak.

Mostantól Simkó Zoltán nevét is egy fa őrzi Egerben.

És talán éppen ez a Vincellér-park legszebb üzenete: miközben az emberek elmennek, az általuk gondozott hagyomány tovább növekedhet.