Heves vármegye a csemegeszőlő hazai élmezőnyében – Eger környékén is komoly lehetőség van benne

Miközben Egerről és környékéről a szőlő kapcsán szinte mindenkinek először a bor, az Egri Bikavér vagy az Egri Csillag jut eszébe, van a szőlőtermesztésnek egy jóval kevésbé látványos, mégis egyre érdekesebb területe. A csemegeszőlő iránt folyamatosan nő a kereslet Magyarországon, és ebben Heves vármegye országosan is komoly szereplő.

A legfrissebb adatok szerint Magyarországon mindössze 379 hektáron termesztenek kifejezetten csemegeszőlőt. Ebből 64 hektár Heves vármegyében található, amivel térségünk Bács-Kiskun után az ország második legjelentősebb csemegeszőlő-termő vidéke.

Ez különösen érdekes adat egy olyan vármegyében, ahol a szőlőről hagyományosan elsősorban a történelmi borvidékek, Eger és a Mátra jut eszünkbe.

Heves vármegye országosan a második

A magyar csemegeszőlő-termesztés területileg meglehetősen koncentrált.

A legnagyobb termőterület Bács-Kiskun vármegyében található, ahol mintegy 143 hektáron foglalkoznak vele. A második helyen azonban már Heves vármegye áll 64 hektárral. Tolna vármegyében 46, Borsod-Abaúj-Zemplénben pedig 40 hektár a csemegeszőlő területe.

Vagyis a kifejezetten csemegeszőlőként nyilvántartott magyar ültetvények közel 17 százaléka Heves vármegyében található.

Ez már olyan arány, amely mellett érdemes más szemmel is nézni a környék szőlőtermesztésére.

Ráadásul a valóság ennél összetettebb. Léteznek olyan szőlőfajták is, amelyeket hivatalosan borszőlőként tartanak nyilván, de friss fogyasztásra ugyancsak alkalmasak. Ezekkel együtt Magyarország étkezési célra is használható szőlőterülete évente mintegy 900–1000 hektárra tehető.

Egerben a szőlő természetesen elsősorban bort jelent

Eger esetében természetesen egészen mások az arányok.

A város és környékének szőlőkultúrája évszázadokon keresztül elsősorban a borkészítés köré szerveződött. A Nagy-Eged, a Kőlyuktető, a Síkhegy és az Eger körüli szőlőhegyek története elválaszthatatlan az egri bor történetétől.

Ennek emlékeit ma is mindenfelé megtaláljuk.

Ott vannak a Szépasszony-völgy pincéi, az egykori szőlőprések, a régi szüreti fényképek, a szőlőhegyek dűlőnevei és természetesen maguk az ültetvények. A Minden, ami Eger oldalán az elmúlt hetekben is több alkalommal foglalkoztunk ezzel a világgal: bemutattuk, milyen volt a régi egri szüret, amikor még puttonyosok járták a szőlőket, és azt is, hogyan érkezett szekereken a termés az egri pincékhez.

A csemegeszőlő friss adatai azonban megmutatják, hogy a szőlőnek létezik egy másik piaca is.

Nem minden fürt útja vezet a préshez.

Egyre több csemegeszőlőt eszünk

A magyar fogyasztók évente már mintegy 20–25 ezer tonna csemegeszőlőt vásárolnak.

A gyümölcs értékben számolva a banán és az alma után már a harmadik helyen áll a megvásárolt gyümölcsök között. Különösen gyorsan növekszik az érdeklődés a magszegény, illetve magnélküli fajták iránt.

A vásárlói szokások változása nemcsak magyar jelenség. Nemzetközileg is egyre nagyobb teret nyernek azok a fajták, amelyek nagy szeműek, roppanósak, jól szállíthatók, tetszetősek és lehetőleg kevés vagy semennyi magot nem tartalmaznak.

A magyar termelés azonban egyelőre nem tudja kielégíteni ezt az igényt.

Több mint 20 ezer tonnát eszünk, itthon csak töredéke terem meg

Tíz évvel ezelőtt Magyarország csemegeszőlő-termése még meghaladta az évi 10 ezer tonnát.

Az utóbbi években azonban jellemzően mindössze 4600 tonna körül alakult a hazai termés.

Ezzel szemben az éves fogyasztás eléri a 20–25 ezer tonnát.

A különbséget nagyrészt importból kell fedezni. 2025-ben már közel 18 ezer tonna csemegeszőlő érkezett külföldről Magyarországra.

Ez azt jelenti, hogy miközben a vásárlói igény növekszik, a hazai termelés jelentős részt enged át a külföldi árunak.

Éppen ezért lehet érdekes Heves vármegye 64 hektáros területe is. A megye már most az ország egyik legfontosabb csemegeszőlő-termő térsége, miközben a magyar piacon láthatóan lenne hely további hazai terméknek.

Nem olyan egyszerű szép fürtöt termelni

A csemegeszőlő termesztése ugyanakkor egészen más követelményeket támaszt, mint amikor a termésből bort készítenek.

A vásárló a fürtöt látja.

Fontos a bogyók nagysága, színe és egyöntetűsége, a fürt formája, a héj állapota, az íz és természetesen az is, hogy a szőlő meddig őrzi meg frissességét.

Egy kisebb esztétikai hiba, amely a borkészítés szempontjából esetleg nem lenne meghatározó, a csemegeszőlő értékesítésénél már komoly problémát jelenthet.

Ezért a jó minőségű áru előállításához korszerű termesztéstechnológia szükséges.

Az öntözés mellett egyre fontosabb a tavaszi fagykárok, a jégeső, a nagy esők, a madárkár és a szélsőséges nyári hőség elleni védekezés.

Az idei év sem kímélte a szőlőt

A 2026-os szezon ismét megmutatta, mennyire kiszolgáltatott a szőlő az időjárásnak.

A tavaszi fagyok után nyáron a hőhullámok okoztak nehézségeket. A szélsőséges időjárás pedig különösen érzékenyen érinti azt a terméket, amelynél nemcsak az íz és a beltartalom számít, hanem a fürt külső megjelenése is.

A jövő csemegeszőlő-ültetvénye ezért egyre kevésbé képzelhető el megfelelő vízellátás és valamilyen kárenyhítő technológia nélkül.

Ez jelentős beruházást igényel a gazdálkodóktól, ugyanakkor a növekvő hazai kereslet miatt komoly piac is állhat mögötte.

Július végétől októberig érdemes keresni a magyart

A hazai csemegeszőlő egyik hátránya az importtal szemben, hogy csak az év viszonylag rövid időszakában áll rendelkezésre.

A magyar termék jellemzően július végétől október elejéig kerül a piacokra és az üzletekbe.

Szeptember vége tehát éppen az az időszak, amikor még érdemes külön figyelni a származási helyet.

A helyben vagy Magyarországon termesztett szőlő mellett szólhat az is, hogy jóval rövidebb utat kell megtennie a termelőtől a vásárlóig.

Heves vármegyében ennek külön jelentősége lehet, hiszen az ország második legnagyobb csemegeszőlő-termő területéről beszélünk.

Eger körül a szőlő több mint mezőgazdasági növény

Egerben mindennek van egy további jelentése is.

Kevés magyar város életét alakította olyan erősen a szőlő, mint Egerét. A szőlőhegyek nemcsak termőterületek voltak: munkát adtak, családokat tartottak el, meghatározták a város gazdaságát, pincéket, mesterségeket és hagyományokat teremtettek.

A Minden, ami Eger korábbi cikkeiben bemutatott régi szüreti felvételeken még emberek százai dolgoztak egyszerre az egri szőlőkben. Puttonyosok hordták a termést, szekerek indultak a pincék felé, a szüret pedig egész közösségeket mozgatott meg.

Ma már egészen más technológiával dolgoznak, de a szőlő továbbra is hozzátartozik Eger látképéhez és identitásához.

A mostani csemegeszőlő-adatok pedig arra is emlékeztetnek, hogy ennek a növénynek nem kizárólag a borospohárban lehet jövője.

Heves vármegye 64 hektáros területével már most országosan meghatározó szereplő. Miközben Magyarország évente 20–25 ezer tonna csemegeszőlőt fogyaszt, és ebből hatalmas mennyiséget külföldről kell behozni, a hazai termelők előtt láthatóan van még növekedési lehetőség.

Eger és környéke pedig különösen érdekes helyzetben van: itt nem kell megmagyarázni, mit jelent a jó szőlő.

Errefelé évszázadok óta tudják.

Források

Minden, ami Eger – Amikor még puttonyosok járták az egri szőlőket – ilyen volt a szüret Egerben a 60-as, 70-es években

Minden, ami Eger – Amikor szekerekkel érkezett a szőlő a pincékhez – ilyen volt az egri szüret 1958 őszén

Minden, ami Eger – Családi szüret az egri egyetem szőlőbirtokán

Minden, ami Eger – Helló ősz! Helló Völgy!

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – szakmai adatok a hazai csemegeszőlő-termesztésről

Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium – Facebook-oldal

Világgazdaság – Rákaptak a magyarok erre a gyümölcsre: mégis külföldiek tarolják le a hazai csemegeszőlő piacot

Borítókép: Heves vármegye hazánk második legjelentősebb csemegeszőlő-termő térsége.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése