Az egri bazilika orgonáját Ludwig Mooser salzburgi orgonaépítő-mester építette 1864-ben. A hangszer az esztergomi székesegyházban található testvéréhez hasonlóan hárommanuálos orgona volt, de Mooser egri nagyorgonája 52 regiszteres volt.
Ennek az orgonának a nehéz billentyűjárás volt a problémája, mely szinte a játszhatatlanságig fokozódott. 1882-ben pár hónappal a halála előtt Mooser tervet készített az orgona hibáinak javítására, de ebben halála megakadályozta.
Ezért a Zsasskovszky-testvérek a felső-sziléziai Rieger orgonaüzemet kérték fel az orgona átvizsgálására. Rieger a nagyorgonát Barker-emeltyűs játékasztallal látta el, a csúszkamozgatást is pneumatikus működtetésűvé tette, így vált lehetővé regisztercrescendo alkalmazása is a játékasztalban. A diszpozíciót és a Mooser-féle mechanikát és belső elrendezést a munka nem változtatta meg. Az orgona problémája azonban nem oldódott meg a Rieger-féle átalakítás által, bár sokkal könnyebb lett a billentyűjárás, mint annak előtte.
1912-ben a pécsi Angster orgonagyár az orgonát teljesen átépítette és bővítette. A korábbi mechanikus rendszer helyébe pneumatikus traktúrát épített be pneumatikus ékfúvócskás táskaládákkal. Angster növelte a vonós és nyelvváltozatok számát. Mooser nyelvsípjait eltávolította az orgonából.
A második és harmadik manuált redőnybe tette. Mivel a harmadik manuál a hangszer legmagasabban elhelyezett műve volt, egy sor relé beépítésével tette pontosabbá annak működését. Az átdolgozott diszpozíció három manuál 60 regiszter volt, a manuálok hangterjedelme 58, míg a pedál hangterjedelme 30 hang lett (Moosernél 54 manuálhang és 24 pedálhang volt).
1964-ben újabb átépítés és bővítés következett. Ekkor épült meg a pozitívmű a karzat mellvédjében Szalay Lajos tervei szerint. Ekkor új négymanuálos elektromos játékasztalt kapott az orgona, és a vezérlést elektromos traktúrájúra alakították át. A munkát Erdősi József, Gyöpös László és Gonda Nándor budapesti orgonaépítők végezték el. Az orgona regiszterszáma 100-ra emelkedett, a manuálok hangterjedelme 61 hang lett.
wikipedia.org
Ennek az orgonának a nehéz billentyűjárás volt a problémája, mely szinte a játszhatatlanságig fokozódott. 1882-ben pár hónappal a halála előtt Mooser tervet készített az orgona hibáinak javítására, de ebben halála megakadályozta.
Ezért a Zsasskovszky-testvérek a felső-sziléziai Rieger orgonaüzemet kérték fel az orgona átvizsgálására. Rieger a nagyorgonát Barker-emeltyűs játékasztallal látta el, a csúszkamozgatást is pneumatikus működtetésűvé tette, így vált lehetővé regisztercrescendo alkalmazása is a játékasztalban. A diszpozíciót és a Mooser-féle mechanikát és belső elrendezést a munka nem változtatta meg. Az orgona problémája azonban nem oldódott meg a Rieger-féle átalakítás által, bár sokkal könnyebb lett a billentyűjárás, mint annak előtte.
1912-ben a pécsi Angster orgonagyár az orgonát teljesen átépítette és bővítette. A korábbi mechanikus rendszer helyébe pneumatikus traktúrát épített be pneumatikus ékfúvócskás táskaládákkal. Angster növelte a vonós és nyelvváltozatok számát. Mooser nyelvsípjait eltávolította az orgonából.
 |
| fotó: Vámossy Béla galéria |
A második és harmadik manuált redőnybe tette. Mivel a harmadik manuál a hangszer legmagasabban elhelyezett műve volt, egy sor relé beépítésével tette pontosabbá annak működését. Az átdolgozott diszpozíció három manuál 60 regiszter volt, a manuálok hangterjedelme 58, míg a pedál hangterjedelme 30 hang lett (Moosernél 54 manuálhang és 24 pedálhang volt).
1964-ben újabb átépítés és bővítés következett. Ekkor épült meg a pozitívmű a karzat mellvédjében Szalay Lajos tervei szerint. Ekkor új négymanuálos elektromos játékasztalt kapott az orgona, és a vezérlést elektromos traktúrájúra alakították át. A munkát Erdősi József, Gyöpös László és Gonda Nándor budapesti orgonaépítők végezték el. Az orgona regiszterszáma 100-ra emelkedett, a manuálok hangterjedelme 61 hang lett.
wikipedia.org
Megjegyzés küldése