Bár az országos adatok arról tanúskodnak, hogy a gazdaság jobban teljesít, az emberek pedig jobban élnek, s élénkült a kiskereskedelmi forgalom, ezt messze nem erősítheti meg mindenki.
Tavalyhoz képest, egy megye kivételével, mindenhol emelkedett hazánkban az átlagbér. Heves volt az egyetlen, ahol kevesebbet kerestünk idén, mint 2013-ban.
Az első öt havi fizetési adatok alapján nagyok, sőt, tovább nőnek a különbségek a megyék között. Egy átlagbérből élő budapesti majdnem kétszer annyit vihet haza havonta, mint Szabolcs megyei kollégája.
A Központi Statisztikai Hivatal első öt havi adatai szerint Magyarországon bruttóban 237,7 ezer, nettóban 155,7 ezer forint volt az átlagkereset. Nem meglepetés, hogy a főváros áll az első helyen – nettóban 200 ezer, bruttóban 306 ezer forinttal –, ellenben az már az lehet, hogy az országos átlagot csupán még egy megye, Győr-Moson-Sopron tudja felülmúlni nettó 168 ezer, bruttó 256,5 ezer forinttal. Igaz, Budapesten dolgozik az összes foglalkoztatott több mint 26 százaléka, de Győr-Moson-Sopronnal együtt így is kevesebb, mint az alkalmazásban állók 31 százaléka tud az országos átlagnál magasabb bérnek örülni.
A bruttó bérek ezentúl csupán hét megyében érik el a kétszázezer forintot, köztük Heves megyében is. Dobogós Komárom-Esztergom 229 ezerrel, míg Heves nyolcadik 209 ezerrel. Megyénk három pozíciót is visszacsúszott 2013-hoz képest, hiszen itt csökkentek a jövedelmek, míg Pest, Tolna és Vas megyében is 3-4 százalékkal nőtt. Mindebből az adók és járulékok levonása után Komáromban 150 ezer forint marad, Hevesben 137 ezer.
A sor végén Békés, Nógrád, illetve Szabolcs-Szatmár megyét találjuk, alaposan leszakadva a többiektől, az ott élők átlagban 168-173 ezer forinti bruttó fizetést kapnak. Mindez nettóban 110-113 ezer.
Észak-Magyarország másik két megyéje a fizetési rangsor utolsó harmadában van, Nógrád az utolsó háromban, de Borsod is hatodik a sor végéről, bruttó 187, nettó 122,4 ezer forintos átlagkeresettel. Utóbbiban viszont hétezer forintos bruttó és 4600 forintos nettó emelkedéssel.
Különböző volt a béremelkedés mértéke az egyes megyékben.
A nettó bérek a legkisebb mértékben éppen a legszegényebb, s a legtehetősebb megyékben nőttek. Például Szabolcsban az átlagfizetés ugyanannyi volt az idei első öt hónapban, mint a tavalyi átlag, de Békésben, Nógrádban és Jász-Nagykun-Szolnokban is legfeljebb ezerötszáz forinttal nőtt, Fejérben hatszáz, Komárom-Esztergomban ezer forinttal több a nettó átlagbér. A legkedvezőtlenebb folyamat éppen megyénkben ment végbe, 140 ezer forintról 137 ezerre csökkent az átlagkereset.
Az ellenpélda Győr-Moson-Sopron volt, ahol egy áprilisi kiugrásnak köszönhetően az öt havi átlag 168 ezer forintra nőtt a tavalyi 154 ezerről. Jól jártak még a fővárosiak, ahol nyolcezer forint volt az emelkedés, a többi megyében 3-5 ezer forint volt a plusz. Az országos nettó átlagbér 151 ezerről 155,7 ezer forintra nőtt.
Leginkább májusban volt tapasztalható nagyobb mértékű emelkedés, az áprilisi fizetések jellemzően néhány száz vagy ezer forinttal haladtak meg az első negyedévi keresményeket. Voltak olyan megyék, ahol éppen májusban volt csökkenés, bár ez Hajdú-Biharban vagy Szolnokban is a szellemi munkát végzőket érintette.
A foglalkoztatási központoktól távol kevesebb a bér
A kedvezőbb budapesti adatok jócskán javítanak az országos átlagon. A főváros nélkül számolva ugyanis a hazai átlagbérek is alacsonyabbak lennének. Ugyanez igaz a nagyobb foglalkoztatási központokra is, ahol nagyobb az igény a munkaerőre. Északnyugat-Magyarországon ilyen Győr, Székesfehérvár vagy Szombathely, Északkelet-Magyarországon pedig Nyíregyháza, Debrecen vagy éppen Eger. Ezek a városok, főként megyeszékhelyek fontos elemei a jövedelmi térszerkezetnek, amelynek a szerepe elsősorban az ingázáson keresztül jelentkezik. Az említett központoktól távolabb lévő településeken alacsonyabb a jövedelemszint.
heol.hu
Tavalyhoz képest, egy megye kivételével, mindenhol emelkedett hazánkban az átlagbér. Heves volt az egyetlen, ahol kevesebbet kerestünk idén, mint 2013-ban.
Az első öt havi fizetési adatok alapján nagyok, sőt, tovább nőnek a különbségek a megyék között. Egy átlagbérből élő budapesti majdnem kétszer annyit vihet haza havonta, mint Szabolcs megyei kollégája.
A Központi Statisztikai Hivatal első öt havi adatai szerint Magyarországon bruttóban 237,7 ezer, nettóban 155,7 ezer forint volt az átlagkereset. Nem meglepetés, hogy a főváros áll az első helyen – nettóban 200 ezer, bruttóban 306 ezer forinttal –, ellenben az már az lehet, hogy az országos átlagot csupán még egy megye, Győr-Moson-Sopron tudja felülmúlni nettó 168 ezer, bruttó 256,5 ezer forinttal. Igaz, Budapesten dolgozik az összes foglalkoztatott több mint 26 százaléka, de Győr-Moson-Sopronnal együtt így is kevesebb, mint az alkalmazásban állók 31 százaléka tud az országos átlagnál magasabb bérnek örülni.
 |
A kiskereskedelmi forgalom ugyan élénkült a statisztikák szerint,
de Heves megyében az idén kevesebb pénzt hagyhatunk a kasszánál.
Képünk illusztráció.
|
A bruttó bérek ezentúl csupán hét megyében érik el a kétszázezer forintot, köztük Heves megyében is. Dobogós Komárom-Esztergom 229 ezerrel, míg Heves nyolcadik 209 ezerrel. Megyénk három pozíciót is visszacsúszott 2013-hoz képest, hiszen itt csökkentek a jövedelmek, míg Pest, Tolna és Vas megyében is 3-4 százalékkal nőtt. Mindebből az adók és járulékok levonása után Komáromban 150 ezer forint marad, Hevesben 137 ezer.
A sor végén Békés, Nógrád, illetve Szabolcs-Szatmár megyét találjuk, alaposan leszakadva a többiektől, az ott élők átlagban 168-173 ezer forinti bruttó fizetést kapnak. Mindez nettóban 110-113 ezer.
Észak-Magyarország másik két megyéje a fizetési rangsor utolsó harmadában van, Nógrád az utolsó háromban, de Borsod is hatodik a sor végéről, bruttó 187, nettó 122,4 ezer forintos átlagkeresettel. Utóbbiban viszont hétezer forintos bruttó és 4600 forintos nettó emelkedéssel.
Különböző volt a béremelkedés mértéke az egyes megyékben.
A nettó bérek a legkisebb mértékben éppen a legszegényebb, s a legtehetősebb megyékben nőttek. Például Szabolcsban az átlagfizetés ugyanannyi volt az idei első öt hónapban, mint a tavalyi átlag, de Békésben, Nógrádban és Jász-Nagykun-Szolnokban is legfeljebb ezerötszáz forinttal nőtt, Fejérben hatszáz, Komárom-Esztergomban ezer forinttal több a nettó átlagbér. A legkedvezőtlenebb folyamat éppen megyénkben ment végbe, 140 ezer forintról 137 ezerre csökkent az átlagkereset.
Az ellenpélda Győr-Moson-Sopron volt, ahol egy áprilisi kiugrásnak köszönhetően az öt havi átlag 168 ezer forintra nőtt a tavalyi 154 ezerről. Jól jártak még a fővárosiak, ahol nyolcezer forint volt az emelkedés, a többi megyében 3-5 ezer forint volt a plusz. Az országos nettó átlagbér 151 ezerről 155,7 ezer forintra nőtt.
Leginkább májusban volt tapasztalható nagyobb mértékű emelkedés, az áprilisi fizetések jellemzően néhány száz vagy ezer forinttal haladtak meg az első negyedévi keresményeket. Voltak olyan megyék, ahol éppen májusban volt csökkenés, bár ez Hajdú-Biharban vagy Szolnokban is a szellemi munkát végzőket érintette.
A foglalkoztatási központoktól távol kevesebb a bér
A kedvezőbb budapesti adatok jócskán javítanak az országos átlagon. A főváros nélkül számolva ugyanis a hazai átlagbérek is alacsonyabbak lennének. Ugyanez igaz a nagyobb foglalkoztatási központokra is, ahol nagyobb az igény a munkaerőre. Északnyugat-Magyarországon ilyen Győr, Székesfehérvár vagy Szombathely, Északkelet-Magyarországon pedig Nyíregyháza, Debrecen vagy éppen Eger. Ezek a városok, főként megyeszékhelyek fontos elemei a jövedelmi térszerkezetnek, amelynek a szerepe elsősorban az ingázáson keresztül jelentkezik. Az említett központoktól távolabb lévő településeken alacsonyabb a jövedelemszint.
heol.hu
Megjegyzés küldése