A mai fiatalok hazai viszonylatban mindenképpen magasnak számító, legalább nettó 200, de inkább 300 ezer forintos fizetéssel lennének elégedettek. Havi 150 ezer alatt el se mennének dolgozni.
A fiatalok ugyanakkor viszonylag gyorsan vezető pozíciót szeretnének betölteni leendő cégüknél, ami lehetőség szerint rendelkezzen betonbiztos háttérrel. A jó hír, hogy mindezekért cserébe hajlandóak tanulni, ami nem is árt, mert a pénzügyi ismereteik meglehetősen hiányosak. Nagyjából ez derült ki a Provident Pénzügyi Zrt. által működtetett Családi Kasszasikerek Program kutatásából. Az összesen 1200, jelenleg 16–17 éves gimnazista és szakközépiskolás – ennyien vettek részt a reprezentatív felmérésben –, hogy a vidéki viszonylatban mindenképpen álomnak számító céljait elérje, kiemelkedően magas arányban, 92 százalékban tervezi, hogy a középiskola befejezése után továbbtanul.
Körükben a legnépszerűbb a gazdasági és pénzügyi képzés, de vonzó még az orvosi, műszaki, és informatikai szakirány is. A legkevésbé népszerű pedig az agrár, a társadalomtudományi, a rendészeti, illetve a pedagógusi pálya. Hogy továbbtanuláskor aztán mi alapján döntenek, az változó: képzési területet egyértelműen a minél magasabb várható jövedelem alapján választanak a fiatalok, intézményt már nem biztos.
A diplomás-pályakutatási rendszer alapján az informatikai, a műszaki és a gazdaságtudományi területeken számíthatnak a legmagasabb kezdő fizetésre a fiatalok: havonta átlagosan bruttó 230 és 270 ezer forintra. S ezekre a területekre is adták be a 2014-es általános felvételi eljárás keretében a legtöbben a jelentkezésüket: az összes jelentkezőnek valamivel több, mint 18 százaléka a gazdasági képzési területet választotta. Nem sokkal lemaradva követi ezt a területet a műszaki, az ilyen típusú képzésekre az összjelentkezői létszám 17,2 százaléka jelentkezett.
Nem egészen tíz százalék döntött a bölcsészettudományok mellett, ezt követi az informatikai, az agrár, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület. A legkevesebben művészeti képzésekre, illetve tanárnak jelentkeztek a fiatalok az idén. A választott intézményeket tekintve azonban már érdekesebb kép rajzolódik ki. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) az első 22 ezer jelentkezővel, második helyen, 14 ezer jelentkezővel a Szegedi Tudományegyetem végzett, de rendkívül népszerű még a felvételizők körében a Semmelweis Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem is.
Biztató a Heves megyei fiatalok lendülete
Heves megyében nagy célokkal vágnak az életbe a fiatalok. Akad, akit magával ragadott az informatika világa, s egyre többen vágynak arra, hogy embertársaikon segítsenek.
Berán Tünde gyermekként régész, később ügyvéd, tanár szeretett volna lenni. Az érettségi közeledtével átgondolva, hogy melyik az a pálya, amely a megélhetés szempontjából sem utolsó, a programtervező informatikusi pályát választotta.
Csordás Szabina mindig is a közgazdaságtan iránt érdeklődött, gyermekkorában könyvelő szeretett volna lenni. Szakközépiskolai tanulmányai után is úgy döntött, ugyanabban az iskolában szeretne OKJ-s képzésben logisztikát tanulni.
Nagy Gerda már az általános iskolában is úgy gondolta, gyermekekkel szeretne foglalkozni mint óvónő vagy pszichológus és gyermekorvos. Gimnáziumi évei azonban egyre inkább megerősítik őt abban, hogy orvos szeretne majd lenni, álmai eléréséért biológia fakultációra jár és a kémiát is emelt óraszámban tanulja.
Ehhez képest ma Magyarországon a műszaki egyetemen végzettek keresnek a legjobban, havi 237 ezer forintot. A Corvinus hallgatói havi 227 ezerre, az Óbudai Egyetemen végzettek 225 ezerre, a Gábor Dénes Főiskola hallgatói pedig 221 ezer forintos jövedelemre számíthatnak. Az ELTE hallgatói viszont 155 ezer 980, a Szegedi Tudományegyetemen végzettek 146 ezer 120, a Semmelweis Egyetemről kikerülők pedig 147 ezer 740 forintos fizetéssel számo hatnak átlagosan.
A Provident kutatása szerint a legtöbben a versenyszférát részesítik előnyben, de a vállalatméret csökkenésével fokozatosan csökken a munkavállalási szándék, míg a külföldi tulajdonú cégek általában vonzóbbak, mint a magyar tulajdonúak.
heol.hu
A fiatalok ugyanakkor viszonylag gyorsan vezető pozíciót szeretnének betölteni leendő cégüknél, ami lehetőség szerint rendelkezzen betonbiztos háttérrel. A jó hír, hogy mindezekért cserébe hajlandóak tanulni, ami nem is árt, mert a pénzügyi ismereteik meglehetősen hiányosak. Nagyjából ez derült ki a Provident Pénzügyi Zrt. által működtetett Családi Kasszasikerek Program kutatásából. Az összesen 1200, jelenleg 16–17 éves gimnazista és szakközépiskolás – ennyien vettek részt a reprezentatív felmérésben –, hogy a vidéki viszonylatban mindenképpen álomnak számító céljait elérje, kiemelkedően magas arányban, 92 százalékban tervezi, hogy a középiskola befejezése után továbbtanul.
Körükben a legnépszerűbb a gazdasági és pénzügyi képzés, de vonzó még az orvosi, műszaki, és informatikai szakirány is. A legkevésbé népszerű pedig az agrár, a társadalomtudományi, a rendészeti, illetve a pedagógusi pálya. Hogy továbbtanuláskor aztán mi alapján döntenek, az változó: képzési területet egyértelműen a minél magasabb várható jövedelem alapján választanak a fiatalok, intézményt már nem biztos.
A diplomás-pályakutatási rendszer alapján az informatikai, a műszaki és a gazdaságtudományi területeken számíthatnak a legmagasabb kezdő fizetésre a fiatalok: havonta átlagosan bruttó 230 és 270 ezer forintra. S ezekre a területekre is adták be a 2014-es általános felvételi eljárás keretében a legtöbben a jelentkezésüket: az összes jelentkezőnek valamivel több, mint 18 százaléka a gazdasági képzési területet választotta. Nem sokkal lemaradva követi ezt a területet a műszaki, az ilyen típusú képzésekre az összjelentkezői létszám 17,2 százaléka jelentkezett.
 |
| illusztáció - szeged.hu |
Nem egészen tíz százalék döntött a bölcsészettudományok mellett, ezt követi az informatikai, az agrár, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület. A legkevesebben művészeti képzésekre, illetve tanárnak jelentkeztek a fiatalok az idén. A választott intézményeket tekintve azonban már érdekesebb kép rajzolódik ki. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) az első 22 ezer jelentkezővel, második helyen, 14 ezer jelentkezővel a Szegedi Tudományegyetem végzett, de rendkívül népszerű még a felvételizők körében a Semmelweis Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem is.
Biztató a Heves megyei fiatalok lendülete
Heves megyében nagy célokkal vágnak az életbe a fiatalok. Akad, akit magával ragadott az informatika világa, s egyre többen vágynak arra, hogy embertársaikon segítsenek.
Berán Tünde gyermekként régész, később ügyvéd, tanár szeretett volna lenni. Az érettségi közeledtével átgondolva, hogy melyik az a pálya, amely a megélhetés szempontjából sem utolsó, a programtervező informatikusi pályát választotta.
Csordás Szabina mindig is a közgazdaságtan iránt érdeklődött, gyermekkorában könyvelő szeretett volna lenni. Szakközépiskolai tanulmányai után is úgy döntött, ugyanabban az iskolában szeretne OKJ-s képzésben logisztikát tanulni.
Nagy Gerda már az általános iskolában is úgy gondolta, gyermekekkel szeretne foglalkozni mint óvónő vagy pszichológus és gyermekorvos. Gimnáziumi évei azonban egyre inkább megerősítik őt abban, hogy orvos szeretne majd lenni, álmai eléréséért biológia fakultációra jár és a kémiát is emelt óraszámban tanulja.
Ehhez képest ma Magyarországon a műszaki egyetemen végzettek keresnek a legjobban, havi 237 ezer forintot. A Corvinus hallgatói havi 227 ezerre, az Óbudai Egyetemen végzettek 225 ezerre, a Gábor Dénes Főiskola hallgatói pedig 221 ezer forintos jövedelemre számíthatnak. Az ELTE hallgatói viszont 155 ezer 980, a Szegedi Tudományegyetemen végzettek 146 ezer 120, a Semmelweis Egyetemről kikerülők pedig 147 ezer 740 forintos fizetéssel számo hatnak átlagosan.
A Provident kutatása szerint a legtöbben a versenyszférát részesítik előnyben, de a vállalatméret csökkenésével fokozatosan csökken a munkavállalási szándék, míg a külföldi tulajdonú cégek általában vonzóbbak, mint a magyar tulajdonúak.
heol.hu
Megjegyzés küldése