Évről-évre több ezren kísérik figyelemmel a július végi, augusztus eleji időszakot a felsőoktatásban, pedig az intézmények ekkorra már lezárják a tanévet és készülnek a következőre. Ugyanakkor a nyári hónapok sem telnek eseménytelenül: ilyenkor állapítják meg a ponthatárokat, a felvételizők szorítanak, hogy bekerülnek-e valamelyik főiskolára vagy e
Magaslatok és mélységek – erős különbség látszik az általános felvételi eljárás után
Az egri székhelyű Eszterházy Károly Főiskola és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola idei első körös beiskolázási mutatói erősen eltérő képet mutatnak.
Az EKF-en 4795 jelentkezőből 1832 főt vettek fel az általános felvételi eljárásban, míg a KRF-en a mindösszesen 1146 jelentkezőből csupán 301 hallgatót várnak jelenleg biztosan Gyöngyösre szeptembertől – derül ki a felvi.hu-n közzétett statisztikából. Igaz, az idei felvételi adatok egyáltalán nem meglepőek, az egri intézmény évek óta úgy hirdeti magát mint „a vidék legnépszerűbb főiskolája”, amit a korábbi évek felvételi mutatói igazolni is látszanak (2012-ben és 2013-ban a főiskolák felvételi rangsorában csupán a Budapesti Gazdasági Főiskola előzte meg a Heves megyei intézményt).
 |
| fotó: eger.hu |
Ugyanakkor a KRF-en már korántsem ilyen stabil a helyzet: itt tíz év alatt kilencven százalékkal esett vissza a felvettek száma – számol be a hvg.hu egy felsőoktatással foglalkozó cikkében. A szerző arról is ír, hogy „vidéken nem a rangsorhelyezések javítása, hanem a túlélés a cél”. Nos, ha ez igaz is, Egerbe még nem jutott el a hír, hiszen 2014-ben 11 százalékkal nőtt a felvettek száma az Eszterházy Károly Főiskolán 2013-hoz képest. Ugyanez a változás Gyöngyösön negatív előjelű, a Károly Róbert Főiskolára 2013-ban 376 hallgatót vettek fel a pótfelvételi eljárás megkezdése előtt, tehát itt mintegy 20 százalékos csökkenés látszik.
A két intézmény beiskolázási adatit képzési szintenként vizsgálva is eltérő képet kapunk: alap- és osztatlan képzésre, nappali tagozatra Egerbe 694-en, míg Gyöngyösre csupán 61-en nyertek felvételt. Mesterképzésben 468-an már biztosan beülhetnek az iskolapadba az Eszterházy Károly Főiskolán 2014 szeptemberétől, míg a Károly Róbert Főiskolán 25-en várhatják a tanévkezdést ezen a képzési szinten.
A számok mögött azonban a statisztikai adatokon túl, sőt az intézmények falain kívülre mutató jelentések is húzódnak, amiből érdemes kiemelni az „ingázó városlakók” környezetükre gyakorolt hatását.
Itthon otthon – miért jók még a hallgatók?
Az, hogy egy felsőoktatási intézmény jelenléte jó hatással lehet a városra ahol működik, egyértelmű. Az a tudományos és kulturális érték, amit egy főiskola vagy egyetem képvisel napjainkban – főként a hátrányosabb helyzetűnek tartott régiókban – jelentős. Gondoljunk csak bele, hogy öntevékeny hallgatók és oktatók nélkül mennyivel kevesebb, kisebb-nagyobb rendezvény biztosítana megfelelő alkalmat – akár az adott város lakóinak is – a tartalmas kikapcsolódáshoz. Megfelelő számú nappali tagozatos „felsőoktatási diák” nélkül az érdekes előadások, az izgalmas kiállítások és a könnyed hangulatú zenés esték előbb-utóbb hiánycikké válhatnának.
Persze, mondatjuk, hogy, ha nem ők, akkor csinálja majd más. Ez az álláspont is helytálló lenne, ha nem lyukadnánk ki egy csavarral ugyanott: elegendő hallgató nélkül nem biztos, hogy megérné ilyen jellegű eseményeket szervezni, hiszen a felsőoktatási intézmény nem csak „kiszolgálója” a kulturális igényeknek, de „felvevője” is. A hallgatói létszámok alakulása azonban nem csupán a kikapcsolódási lehetőségekre, de – ami talán még fontosabb – a gazdaságra is hatással van.
Gyöngyösön minden bizonnyal érzik már, hogy egyre kevesebb nappali tagozaton tanuló hallgató él a városban. Feltételezhetően a város gyorsbüféiben és szórakozóhelyein tapasztalták elsőként a változást, de minden bizonnyal a kiskereskedők forgalma is visszaesett az elmúlt években. Képzeljük el, hogy Egerbe sem költözik be szeptembertől az a mintegy 3000 nappalis hallgató, akik a szolgáltatások nagy részét igénybe veszik a turistaszezonon kívül a megyeszékhelyen. Bizonyára hamar megérezné a város a felsőoktatás hiányát. Úgy tűnik azonban, hogy idén sincs mitől tartaniuk az egri szolgáltatóknak, a pótfelvételi eljárás lezárása előtti statisztikák alapján az eddig felvételt nyert hallgatói létszám is biztosítani látszik a város korábbi években megszokott életritmusát.
Újrahúzott vonalak – a ponthatárok alakulásáról
Míg a korábbi években a ponthatárt az intézmény által meghirdetett szakra legkisebb pontszámmal felvételt nyert jelentkező pontszáma jelentette, idén először az Oktatási Hivatal nem választotta külön az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzések ponthatárait. Itt fontos kiemelni, hogy a 16, az oktatásért felelős miniszter által rendeletben meghatározott állami ösztöndíjas ponthatárt kivéve az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzéseken a ponthatárok azonosak. Vagyis az eddig megszokott papírforma felborult az idei évben, de, hogy mi is állhat a ponthatárok újraalakulásának hátterében, azt érdemes közelebbről is megvizsgálni.
Egy, az érintett területen dolgozó felsőoktatási szakember szerint az Oktatási Hivatal azzal indokolta a változást, hogy az állami ösztöndíjas, illetve önköltséges képzésben a felvételi döntés egy tanévre szól, és mivel a finanszírozási formák átjárhatóak a ponthatárok meghúzásában az idén nem tettek különbséget. Az átjárhatóság ebben az esetben – a jogszabályt leegyszerűsítve – azt jelenti, hogy a felsőoktatási intézmény minden tanév végén köteles megvizsgálni a hallgatók tanulmányi teljesítményét. Ennek alapján az az állami ösztöndíjas hallgató, aki nem teljesíti a tanévre előírt kreditmennyiség legalább 50%-át, és nem éri el a tanulmányi és vizsgaszabályzatban rögzített minimum tanulmányi eredményt, a következő tanévet már csak önköltséges finanszírozási formában folytathatja. Az így megüresedett állami ösztöndíjas helyekre az addig önköltséges, legjobban tanuló hallgatók pályázhatnak. Az OH szerint a fentiek alapján a két eltérő finanszírozási forma között indokolatlan a ponthatárokban különbséget tenni.
Forrásunk kiemelte, hogy az átjárhatóság mellett az Oktatási Hivatal legfőbb indoka a minőség megtartása volt a ponthatárok kialakításakor. E szerint nem tekinthető a minőség mércéjének a főiskolákon és egyetemeken a 260 pont körül kialakult ponthatár, hiszen nem az határozza majd meg az egyes intézmények és azok képzései között kialakuló országos rangsort. Erre jó példa, hogy azok az intézmények (úgy tűnik, hogy a két Heves megyei főiskolán ezt az utat választották), akik bizonyos szakokon nem töltötték fel a keretszámukat – a pótfelvételire gondolva, az önköltséges képzéseken (és a fentiek alapján az állami ösztöndíjas képzéseken is) – a tényleges ponthatárnál kisebb számot, sok esetben a jogszabályi minimumot jelentették meg ponthatárként. Az, hogy a felvételi eljárásban – ideértve a pótfelvételit is – milyen sikerrel tudják az egyes képzésekhez meghatározott kapacitásszámokat feltölteni az intézmények, nagyban fogja meghatározni a felsőoktatás jövőképének alakulását.
Eltérő szükségletek – nehéz csodavárás
Aki figyelemmel kísérte az elmúlt években a felsőoktatás alakulását, az emlékezhet a 2011-ben kialakult vitákra a tandíjrendszer átalakítása kapcsán. Akkor az egyes képzésekhez önköltségszámítást kellett végezniük az intézményeknek, amihez a törvény annyi iránymutatást adott, hogy a tandíjnak minimum az oktatási költségek felét kellett fedeznie. Azt, hogy a képzéssel kapcsolatos egyéb költségeket kifizettetik-e a hallgatókkal, már az intézményekre bízta az állam. Homonnay Zoltán, az ELTE TTK akkori oktatási dékánhelyettese az eduline.hu-nak azt nyilatkozta, hogy az egyes szakokhoz köthető tényleges költség kiszámítása nagyon nehéz, az viszont biztos, hogy náluk az államilag támogatott (a jelenlegi rendszerben az állami ösztöndíjas finanszírozási formának megfelelő) képzésekre kapott támogatások egy főre jutó összege magasabb, mint a költségtérítéses (a jelenlegi rendszerben az önköltséges finanszírozási formának megfelelő) képzés díja.
Az, hogy már csak egyetlen helyre és kizárólag önköltséges képzésre lehet benyújtani a jelentkezést pótfelvételin – a fentiek alapján – feltételezi, hogy azokban az intézményekben, ahol már az általános felvételi eljárásban sem sikerült egy meghatározott, minimum hallgatói létszámot produkálni, ott a szak fenntarthatósága is veszélybe kerülhet. Felsőoktatási gazdasági elemzők szerint ugyanis 20 fő alatt nem kifizetődő egy szak elindítása és fenntartása a mai magyar felsőoktatásban.
Ezek alapján kíváncsiak voltunk megyénk legnépszerűbb alapszakjaira és az azokra felvett hallgatói létszámok alakulására. A két intézmény összevetésében itt is óriási a különbség: az Eszterházy Károly Főiskolán a 2014-es általános felvételi eljárásban 50 főt vettek fel a legkeresettebb, testnevelő-edző szakra, míg a Károly Róbert Főiskolán a legnépszerűbb gazdaságinformatikus képzésben egyelőre 11 fő várhatja a szeptemberi tanévkezdést nappali tagozaton. A képzeletbeli dobogó alsóbb fokain sem más a helyzet: a megyeszékhelyen 50, illetve 49 hallgató már biztosan beiratkozhat az új tanévre rekreációszervezés és egészségfejlesztés, valamint anglisztika szakokra, Gyöngyösön a legnépszerűbb képzések listájának második és harmadik helyén álló szőlész-borász mérnöki, illetve környezetgazdálkodási agrármérnöki alapszakokra 11, valamint 10 fő nyert felvételt.
Összességében elmondható az idei általános felvételi eljárás statisztikáit böngészve, hogy a tény, miszerint Egerbe a pótfelvételi eljárás megindulása előtt is közel 700 hallgatót várnak szeptembertől alap- és osztatlan képzéseken, nappali tagozaton, garanciának tűnik az intézmény hosszú távú és stabil működésére. A megyeszékhelyi központtal működő intézmény (2013-tól már Sárospatakon is üzemeltet egy kart) számára más okból is fontos a biztos háttér, ugyanis a rektor egy korábbi sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a főiskola benyújtotta az egyetemmé válási kérelmét. Gyöngyösön ugyanakkor kevésbé derűsek a kilátások, a beiskolázási mutatók évtizedes drasztikus zuhanásának megfékezése még az intézmény önállóságának feladásával sem lesz könnyű feladat. Egy főiskolát vagy egyetemet pedig – valljuk be – nehéz elképzelni hallgató nélkül.
Gondolva azokra a jelentkezőkre is, akiknek az általános felvételi eljárás során nem sikerült felvételt nyerniük egyik intézménybe sem, a pótfelvételi eljárásban is hirdet képzéseket az EKF és a KRF. Ezekről bővebb információ a felvi.hu-n és az intézmények hivatalos oldalain érhető el.
palettaonline.hu
Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.