Az idősebbek azt mondják: mindig rettegtek tőle, hogy eljön az az idő, mikor már nem beszélgetnek egymással az emberek. Úgy tűnik, most ilyen időben élünk. Kommunikálunk, de szinte már csak „okos” eszközökkel.
Nem kell messzire menni ahhoz, hogy azt lássuk: a szórakozóhelyeken nem egymással beszélgetnek az emberek, hanem az okostelefonjaikat „simogatják”, és épp’ azt nézik, ki mit osztott meg a közösségi oldalakon. De ez már az otthonokra is jellemző: hazatérve egyre kevesebben kapcsolják be a televíziót, lassan a számítógépek, tabletek és okostelefonok veszik át az uralmat.
– Reggel, mikor megszólal az ébresztő a mobilomon, az első dolgom utána, hogy bekapcsoljam a wifit. Körülbelül tíz percet netezek így készülődés előtt: elolvasom, mi történt a nagyvilágban, és megnézem, kiktől kaptam üzenetet. Ez már nálam szokássá vált, csak így tudok magamhoz térni – vallja Szabó Zsófi, egri főiskolás, de ez a magyarok negyedére is igaz lehet.
Egy nemrégiben készült reprezentatív kutatás a régió országainak netezési szokásait mérte. Kiderült: a magyarok 62 százaléka használja naponta a világhálót, s ezzel elértük a legmagasabb arányt. Minden harmadik válaszadó nyilatkozott úgy, hogy nem tudja elképzelni az életét internet nélkül. Az IIBR által 2014 márciusában internetes adatfelvétel során elvégzett felmérés Magyarország mellett Csehországot, Szlovákiát, Romániát és Lengyelországot is vizsgálta, a 15 éven felüliek körében reprezentatív eredményeket hozott.
A magyar netezők 98 százaléka otthonában is használ internetet, harmaduk pedig még a bekapcsolt tévé mellett barangol a kibertérben, és az új technológiákra is nyitottak. Sokan – a nethasználók közel kétharmada – okostelefonnal, tablettel is rendelkezik.
Leggyakrabban hétköznapi helyzetekre keresnek megoldásokat, saját életüket kívánják egyszerűbbé tenni a világháló, a számítógép és az okoseszközök segítségével. Gyakori megoldás az is, hogy a smarttévéket összekapcsolják a mobiltelefonokkal, és így ezeken a nagy képernyőkön is tudnak internetezni. Ennek is betudható az a tény, hogy a televíziózásnak konkurenciájává vált a háló.
Az eredmények azt mutatják, hogy a netezők majdnem háromnegyede néz videomegosztó portálokat, minden tizedik pedig maga is tölt fel filmeket ezekre az oldalakra. De nemcsak videókkal kapcsolódnak ki: az internetezők több mint fele zenét, rádiót is hallgat, egyharmaduk pedig a barátaival, családjával való kapcsolattartásban – videohívás, cset – is nagy hasznát veszi a világhálónak.
Azok pedig, akik szívesen főznek szabadidejükben, ehhez is segítségül hívják a netet: 58 százalékuk szokott receptekre keresni, 26 százalékuk pedig egyenesen a videomegosztókon keres rá olyan oktató kisfilmekre, amelyekkel megfigyelheti a sütés-főzés részfolyamatait is. Mindez jól mutatja, mennyire mindennapjaink részévé vált már az internet, de érzékelteti ennek méretét az is, hogy a magyarok 14 százaléka még bevásárlás közben is képes „barangolni”.
Ha pedig információhiányban szenvednek, akkor 77 százalékuk fordul az netes keresőhöz. Kiderült az is: minden ötödik hazai felhasználó iskolából, felsőoktatási intézményből is eléri a világhálót. A fordító szolgáltatását a magyarok 38 százaléka veszi igénybe, 30 százalékuk pedig még akkor is követi a világ eseményeit az interneten, amikor nyaral.
heol.hu
Nem kell messzire menni ahhoz, hogy azt lássuk: a szórakozóhelyeken nem egymással beszélgetnek az emberek, hanem az okostelefonjaikat „simogatják”, és épp’ azt nézik, ki mit osztott meg a közösségi oldalakon. De ez már az otthonokra is jellemző: hazatérve egyre kevesebben kapcsolják be a televíziót, lassan a számítógépek, tabletek és okostelefonok veszik át az uralmat.
– Reggel, mikor megszólal az ébresztő a mobilomon, az első dolgom utána, hogy bekapcsoljam a wifit. Körülbelül tíz percet netezek így készülődés előtt: elolvasom, mi történt a nagyvilágban, és megnézem, kiktől kaptam üzenetet. Ez már nálam szokássá vált, csak így tudok magamhoz térni – vallja Szabó Zsófi, egri főiskolás, de ez a magyarok negyedére is igaz lehet.
Egy nemrégiben készült reprezentatív kutatás a régió országainak netezési szokásait mérte. Kiderült: a magyarok 62 százaléka használja naponta a világhálót, s ezzel elértük a legmagasabb arányt. Minden harmadik válaszadó nyilatkozott úgy, hogy nem tudja elképzelni az életét internet nélkül. Az IIBR által 2014 márciusában internetes adatfelvétel során elvégzett felmérés Magyarország mellett Csehországot, Szlovákiát, Romániát és Lengyelországot is vizsgálta, a 15 éven felüliek körében reprezentatív eredményeket hozott.
A magyar netezők 98 százaléka otthonában is használ internetet, harmaduk pedig még a bekapcsolt tévé mellett barangol a kibertérben, és az új technológiákra is nyitottak. Sokan – a nethasználók közel kétharmada – okostelefonnal, tablettel is rendelkezik.
 |
| illusztráció - fotó: nlcafe.hu |
Leggyakrabban hétköznapi helyzetekre keresnek megoldásokat, saját életüket kívánják egyszerűbbé tenni a világháló, a számítógép és az okoseszközök segítségével. Gyakori megoldás az is, hogy a smarttévéket összekapcsolják a mobiltelefonokkal, és így ezeken a nagy képernyőkön is tudnak internetezni. Ennek is betudható az a tény, hogy a televíziózásnak konkurenciájává vált a háló.
Az eredmények azt mutatják, hogy a netezők majdnem háromnegyede néz videomegosztó portálokat, minden tizedik pedig maga is tölt fel filmeket ezekre az oldalakra. De nemcsak videókkal kapcsolódnak ki: az internetezők több mint fele zenét, rádiót is hallgat, egyharmaduk pedig a barátaival, családjával való kapcsolattartásban – videohívás, cset – is nagy hasznát veszi a világhálónak.
Azok pedig, akik szívesen főznek szabadidejükben, ehhez is segítségül hívják a netet: 58 százalékuk szokott receptekre keresni, 26 százalékuk pedig egyenesen a videomegosztókon keres rá olyan oktató kisfilmekre, amelyekkel megfigyelheti a sütés-főzés részfolyamatait is. Mindez jól mutatja, mennyire mindennapjaink részévé vált már az internet, de érzékelteti ennek méretét az is, hogy a magyarok 14 százaléka még bevásárlás közben is képes „barangolni”.
Ha pedig információhiányban szenvednek, akkor 77 százalékuk fordul az netes keresőhöz. Kiderült az is: minden ötödik hazai felhasználó iskolából, felsőoktatási intézményből is eléri a világhálót. A fordító szolgáltatását a magyarok 38 százaléka veszi igénybe, 30 százalékuk pedig még akkor is követi a világ eseményeit az interneten, amikor nyaral.
heol.hu
Megjegyzés küldése