A Heves megyei adózók az idei esztendőben többet tettek be a közösbe, mint a borsodiak. Igaz, ebben szerepet játszik az is, hogy a szűkebb hazánkbeli cégek nettó ÁFA-befizetők.
Az elmúlt években a hivatalos adatok szerint egyre nagyobb adófizetővé vált Heves megye, ebben az esztendőben pedig az észak-magyarországi régión belül egymilliárd forinttal meg is előzte Borsod-Abaúj-Zemplén megyét. A 2014. évi első öt havi pénzforgalomról Lukács György, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Heves Megyei Adóigazgatóságának vezetője a heol.hu munkatársának érdeklődésére elmondta, hogy a három megye adózói a kiemelt adónemekben 177,2 milliárd forintot fizettek be az államkasszába. Ahová egyébként összesen 3524 milliárd forint folyt be járulékokból, Általános Forgalmi Adóból (ÁFÁ-ból), illetve egyéb jelentősebb jogcímeken. Heves megye magánszemélyei és vállalkozásai ebből 44 százalékkal, azaz 79,3 milliárd forinttal részesültek.
– Míg korábban a társadalombiztosítási bevételek voltak a legjelentősebbek, addig most a befizetett ÁFA volt a legmagasabb összeg. Ebben volt a legnagyobb mértékű a növekedés, mégpedig 34 százalékos, összességében az adóbevételek 20,8 százalékkal gyarapodtak a megyében – árulta el Lukács György.
Az ÁFA-bevételek emelkedésében egyedi, kiugró tételek játszottak szerepet. Az adóbevételek növekedésében ugyanakkor megjelentek a gazdaságélénkítő intézkedések hatásai, a kormányzati döntések tavalyról áthúzódó hatásai. A rezsicsökkentés és az alacsony infláció némiképpen növelte a fogyasztást, igaz, utóbbinak azért voltak negatív hatásai is. Szintén élénkítőleg hatott az adóbevételek alakulására – a személyi jövedelemadóból 13 százalékkal, a TB-járulékból tizedével több pénz folyt be – a foglalkoztatás növekedése, a téli közmunkaprogram, illetve az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok bérének az emelkedése. Az üzleti szférában viszont nem volt jellemző ekkora volumenű jövedelem-kiáramlás.
Lukács György ismertetőjében megjegyezte: Heves megye hét kiemelt adózója nagyban befolyásolja az eredményeket. A top cégek árbevételei intenzíven növekedtek az év elején, s meghatározó az adózás szempontjából az is, hogy nem csupán az exportjuk nőtt (négy százalékkal), hanem belföldi eladásaik is 16 százalékkal emelkedtek. Heves megye már évek óta nettó ÁFA-befizető, a borsodi vállalatok viszont főként exportra termelnek és ezért náluk más az ÁFA-hatás.
A fogyasztás és az ÁFA-bevételek növekedésében szintén szerepe lehetett az on-line pénztárgépek bevezetésének. Heves megyében három és fél ezer ilyen kassza működik, azonban még nem mindenki vezette be az erre kötelezettek közül. A nemzeti adóhivatal várja, hogy végre leszállítsák a megrendelt pénztárgépeket. Mint azt Lukács György lapunknak elmondta, nagy adatforgalmat bonyolítanak, s ezeknek a hiba nélküli feldolgozásához megteremtették a feltételeket is. Az adatokat hasznosítják is, hiszen monitorozzák a forgalmat. Egyrészt kockázatelemzést végeznek, amely az ellenőrzésekre hat, követik például azt a kört, ahol az előző évhez képest jelentős a forgalomnövekedés. Tehát maga a folyamatos adatkapcsolat is érezteti már prevenciós, megelőző jellegű hatását. A komplex rendszerrel több dolgot elemeznek, ez pedig az operatív ellenőrzésre való kiválasztást is elősegíti. A forgalmi adatokat a központból, de akár a helyszínen is ellenőrizhetik.
Előfordul ugyanis, hogy a kontrollt végzők kitelepülnek, s egész napos forgalomszámlálást végeznek egy üzletben. Ezt követően az eredményt összehasonlítják az előző, valamint a következő napok adataival.
A beruházások megyénkben az első negyedévben növekedtek, de ez az egri térség egy kiemelkedően nagy fejlesztésének köszönhető. Az első három havi 9,8 milliárd forintnyi fejlesztés 4,1 milliárd forinttal több az előző év első negyedévi adatánál. A kis- és középvállalkozásoknál is volt némi elmozdulás, de főként a legnagyobb, külföldi tulajdonú cégekhez köthető a beruházások java. Az építőipar pozitív irányba mozdult el, az értékesítés volumene az ágazatban 35 százalékkal nőtt tavalyhoz képest, de ez főleg az állami beruházásoknak és európai uniós pénzből megvalósuló fejlesztéseknek köszönhető.
Kevesebb az EVA-ból, több a KATA-ból, a KIVA-ból
A társasági adóbevételek 18,8 százalékkal történt növekedését – eddig 3,5 milliárd forint folyt be – a kiemelt társaságok egyedi, kiugró befizetései és kiutalásai okozták. Az EVA-bevételek több mint egyötödével estek vissza, mivel egyre többen térnek át a 2013-ban bevezetett KATA-ra és KIVA-ra. Ezekre az idei esztendőben időarányosan 512 millió forintot fizettek be (a tavalyi kétszerese), ami együttesen már 224 millió forinttal több az EVA-befizetésnél. A többletben persze szerepet játszott az is, hogy a két új adónemben tavaly januárban még nem történt befizetés, míg idén januárban 92 millió forintot róttak le a vállalkozók.
Három év után többet kerestek az egyéni vállalkozók
Heves megyében tavaly nem változott lényegesen a valóban tevékeny egyéni vállalkozók száma, akik közül 9100-an nyújtottak be értékadatos bevallást. Sok tételes költségelszámoló tért át a KATA-ra. A vállalkozók együttesen közel 63 milliárd forint bevételről adtak számot, s 2010 óta először növekedésről (3 százalékosról). Az átalányadósok egy főre jutó bevétele évi 1,9 millió forint, a KATA-alanyok 2,5 milliót vallottak be átlagosan. A tételes költségelszámolók a tavalyinál 18,1 százalékkal magasabb, 8,4 millió forint bevételt szereztek átlagosan. Az EVÁ-sok fejenkénti 4,6 millió forintja félmillióval haladja meg az előző évit.
heol.hu
Az elmúlt években a hivatalos adatok szerint egyre nagyobb adófizetővé vált Heves megye, ebben az esztendőben pedig az észak-magyarországi régión belül egymilliárd forinttal meg is előzte Borsod-Abaúj-Zemplén megyét. A 2014. évi első öt havi pénzforgalomról Lukács György, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Heves Megyei Adóigazgatóságának vezetője a heol.hu munkatársának érdeklődésére elmondta, hogy a három megye adózói a kiemelt adónemekben 177,2 milliárd forintot fizettek be az államkasszába. Ahová egyébként összesen 3524 milliárd forint folyt be járulékokból, Általános Forgalmi Adóból (ÁFÁ-ból), illetve egyéb jelentősebb jogcímeken. Heves megye magánszemélyei és vállalkozásai ebből 44 százalékkal, azaz 79,3 milliárd forinttal részesültek.
– Míg korábban a társadalombiztosítási bevételek voltak a legjelentősebbek, addig most a befizetett ÁFA volt a legmagasabb összeg. Ebben volt a legnagyobb mértékű a növekedés, mégpedig 34 százalékos, összességében az adóbevételek 20,8 százalékkal gyarapodtak a megyében – árulta el Lukács György.
Az ÁFA-bevételek emelkedésében egyedi, kiugró tételek játszottak szerepet. Az adóbevételek növekedésében ugyanakkor megjelentek a gazdaságélénkítő intézkedések hatásai, a kormányzati döntések tavalyról áthúzódó hatásai. A rezsicsökkentés és az alacsony infláció némiképpen növelte a fogyasztást, igaz, utóbbinak azért voltak negatív hatásai is. Szintén élénkítőleg hatott az adóbevételek alakulására – a személyi jövedelemadóból 13 százalékkal, a TB-járulékból tizedével több pénz folyt be – a foglalkoztatás növekedése, a téli közmunkaprogram, illetve az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok bérének az emelkedése. Az üzleti szférában viszont nem volt jellemző ekkora volumenű jövedelem-kiáramlás.
Lukács György ismertetőjében megjegyezte: Heves megye hét kiemelt adózója nagyban befolyásolja az eredményeket. A top cégek árbevételei intenzíven növekedtek az év elején, s meghatározó az adózás szempontjából az is, hogy nem csupán az exportjuk nőtt (négy százalékkal), hanem belföldi eladásaik is 16 százalékkal emelkedtek. Heves megye már évek óta nettó ÁFA-befizető, a borsodi vállalatok viszont főként exportra termelnek és ezért náluk más az ÁFA-hatás.
A fogyasztás és az ÁFA-bevételek növekedésében szintén szerepe lehetett az on-line pénztárgépek bevezetésének. Heves megyében három és fél ezer ilyen kassza működik, azonban még nem mindenki vezette be az erre kötelezettek közül. A nemzeti adóhivatal várja, hogy végre leszállítsák a megrendelt pénztárgépeket. Mint azt Lukács György lapunknak elmondta, nagy adatforgalmat bonyolítanak, s ezeknek a hiba nélküli feldolgozásához megteremtették a feltételeket is. Az adatokat hasznosítják is, hiszen monitorozzák a forgalmat. Egyrészt kockázatelemzést végeznek, amely az ellenőrzésekre hat, követik például azt a kört, ahol az előző évhez képest jelentős a forgalomnövekedés. Tehát maga a folyamatos adatkapcsolat is érezteti már prevenciós, megelőző jellegű hatását. A komplex rendszerrel több dolgot elemeznek, ez pedig az operatív ellenőrzésre való kiválasztást is elősegíti. A forgalmi adatokat a központból, de akár a helyszínen is ellenőrizhetik.
 |
| illusztráció - fotó: valasz.hu |
Előfordul ugyanis, hogy a kontrollt végzők kitelepülnek, s egész napos forgalomszámlálást végeznek egy üzletben. Ezt követően az eredményt összehasonlítják az előző, valamint a következő napok adataival.
A beruházások megyénkben az első negyedévben növekedtek, de ez az egri térség egy kiemelkedően nagy fejlesztésének köszönhető. Az első három havi 9,8 milliárd forintnyi fejlesztés 4,1 milliárd forinttal több az előző év első negyedévi adatánál. A kis- és középvállalkozásoknál is volt némi elmozdulás, de főként a legnagyobb, külföldi tulajdonú cégekhez köthető a beruházások java. Az építőipar pozitív irányba mozdult el, az értékesítés volumene az ágazatban 35 százalékkal nőtt tavalyhoz képest, de ez főleg az állami beruházásoknak és európai uniós pénzből megvalósuló fejlesztéseknek köszönhető.
Kevesebb az EVA-ból, több a KATA-ból, a KIVA-ból
A társasági adóbevételek 18,8 százalékkal történt növekedését – eddig 3,5 milliárd forint folyt be – a kiemelt társaságok egyedi, kiugró befizetései és kiutalásai okozták. Az EVA-bevételek több mint egyötödével estek vissza, mivel egyre többen térnek át a 2013-ban bevezetett KATA-ra és KIVA-ra. Ezekre az idei esztendőben időarányosan 512 millió forintot fizettek be (a tavalyi kétszerese), ami együttesen már 224 millió forinttal több az EVA-befizetésnél. A többletben persze szerepet játszott az is, hogy a két új adónemben tavaly januárban még nem történt befizetés, míg idén januárban 92 millió forintot róttak le a vállalkozók.
Három év után többet kerestek az egyéni vállalkozók
Heves megyében tavaly nem változott lényegesen a valóban tevékeny egyéni vállalkozók száma, akik közül 9100-an nyújtottak be értékadatos bevallást. Sok tételes költségelszámoló tért át a KATA-ra. A vállalkozók együttesen közel 63 milliárd forint bevételről adtak számot, s 2010 óta először növekedésről (3 százalékosról). Az átalányadósok egy főre jutó bevétele évi 1,9 millió forint, a KATA-alanyok 2,5 milliót vallottak be átlagosan. A tételes költségelszámolók a tavalyinál 18,1 százalékkal magasabb, 8,4 millió forint bevételt szereztek átlagosan. Az EVÁ-sok fejenkénti 4,6 millió forintja félmillióval haladja meg az előző évit.
heol.hu
Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.