Az átlagos magyar fiatal némileg alultájékozott, de érdeklődik a történelem iránt. A magyar történelmet leginkább negatív jelzőkkel illetik, legpozitívabb alakjának Mátyás királyt tartják – derül ki a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) megbízásából készített közvélemény-kutatásból.
Az intézet arra volt kíváncsi, hogyan viszonyul a magyarországi fiatal felnőtt lakosság a történelemhez, milyen képet alkot róla, mit tart fontosnak a történelemoktatásban, mit gondol a nemzeti, kulturális örökség ápolásáról – írta közleményében a NÖRI. A 18–30 éves korosztályban mintegy 1200 ember megkérdezésével idén tavasszal végzett, reprezentatív kutatás eredményei azt mutatják, hogy a fiatalok háromnegyede érdeklődik a magyar történelem iránt, és fontosnak tartja annak ismeretét.
A kutatás készítőit érdekelte, a fiatalok szerint mely szavak jellemzik leginkább a magyar történelmet. A „viharos/zivataros” kifejezést 9 százalék találta legjellemzőbbnek, ezt a „balszerencsés” és a „küzdelmes” követi. Az első pozitív kifejezés, a „hazaszeretet/hazafiasság”, amelyet a megkérdezettek öt százaléka választott, a 4. helyre került. A kutatás kitér a hazai történelem legfontosabbnak tartott pozitív és negatív szerepelőire.
A válaszadók Mátyás királyt tartják a magyar történelem legnépszerűbb alakjának, 42 százalékuk említette. Őt Szent István (38%) és Széchenyi István (31%) követi. A legnépszerűtlenebb történelmi személy a fiatalok körében Rákosi Mátyás (18%), utána Kádár János (12%) következik. Egyébként ötven százalék nevezett meg szerinte negatív történelmi személyeket, pozitívokat 86 százalék.
A nemzeti ünnepekkel kapcsolatban a kutatás készítői arra jutottak, hogy a fiatalok ismeretei pontatlanok: bár március 15. minden megkérdezett szerint, augusztus 20. 97 százalék, október 23. 90 százalék szerint nemzeti ünnep, 64% október 6-át, 51% május 1-jét, 28% pedig a karácsonyt is ebbe a kategóriába sorolta.
A fiatalok többsége, 63 százalékuk összességében elégedett a magyar történelem iskolai oktatásával, azonban a budapestiek és a magasabb végzettségűek kevésbé – olvasható az összefoglalóban. A felmérésből kiderül, bár a válaszadók nagy többsége (84 százalék) fontosnak tartja az ünnepi, évfordulós megemlékezéseket, csupán egyharmaduk vesz részt évente vagy szinte minden évben ilyen eseményeken. A fiatalok 30 százaléka tudott megneveznivalamilyen emlékévet a közelmúltból, legtöbben a holokauszt- emlékévet említették.
– Nem szerettem a történelmet, túl sok volt az évszám, amit nehezen tanultam. A csatákról, harcokról szóló filmeket viszont kedvelem, és sok kosztümös mozit is megnézünk. Azok érdekesek – n atkozta a 23 éves Machál József. A fiatalember szerint sok függ attól, hogy miként tanítják a tantárgyat.
A történelem szeretete döntően személyfüggő
A tört énelem szeretete személyfüggő, s korántsem mindegy, hogy az adott tanár hogyan adja elő – nyilatkozta az egyik gimnázium történelem tanára, hozzátévee, hogy manapság meglehetősen sok szemléltető eszköz létezik. Így például animációs filmeken meg lehet nézni az egyes csatákat, hadjáratokat. Emellett nagyon sok könyv, atlasz, képes album van forgalomban. Ennek megfelelően aztán lehet a történelmet játékosan tanítani, vagy akár olyan szárazon előadni, hogy egy életre meggyűlölik a diákok. A pedagógus hangsúlyozta, a forrásközpontú oktatás híve.
– Meg ke ll nézni a korabeli forrásokat, a korszakhoz kapcsolódó egyéb adatokat, és lehetőség szerint annak ismeretében kell levonni a következtetéseket – vázolta ars poeticáját. Mint mondta, néha sajnos elég hiányos a diákok történelemtudása, de ha az általános iskolában jó alapozó munkát végeztek, a diákok ismerik az évszámokat, fogalmakat, a térképet, akkor a fiatalok hatékonyan tudnak az érettségire, valamint különböző versenyekre felkészülni a középiskolában.
Az érintett korosztályban rögtönzött közvélemény-kutatásunk eredménye érdekesen alakult, a többség kedvelte a tantárgyat, 30% körüli viszont nem nyilatkozott pozitívan a történelemről. Közömbös senki nem volt. – A történelem rendkívül érdekes tud lenni, bár én műszaki ember vagyok, mindig megveszem a Rubicon és a History magazint. Különösen azokat a részeket szeretem, amelyek arról írnak, hogy miként éltek évszázadokkal ezelőtt az emberek.
Szerintem az iskolákban is érdemes lenne ilyen irányban lépni – fogalmazott a mérnöki végzettségű Horváth Attila, aki nem titkolta, a tévében is sok történelmi témájú filmet néz.
heol.hu
Az intézet arra volt kíváncsi, hogyan viszonyul a magyarországi fiatal felnőtt lakosság a történelemhez, milyen képet alkot róla, mit tart fontosnak a történelemoktatásban, mit gondol a nemzeti, kulturális örökség ápolásáról – írta közleményében a NÖRI. A 18–30 éves korosztályban mintegy 1200 ember megkérdezésével idén tavasszal végzett, reprezentatív kutatás eredményei azt mutatják, hogy a fiatalok háromnegyede érdeklődik a magyar történelem iránt, és fontosnak tartja annak ismeretét.
 |
A szűkebb hazánkban élő fiatalok többsége is kedveli a történelmet,
és viszonylag gyakran forgatja a témával foglalkozó könyveket,
albumokat (fotó: alfahir.hu)
|
A kutatás készítőit érdekelte, a fiatalok szerint mely szavak jellemzik leginkább a magyar történelmet. A „viharos/zivataros” kifejezést 9 százalék találta legjellemzőbbnek, ezt a „balszerencsés” és a „küzdelmes” követi. Az első pozitív kifejezés, a „hazaszeretet/hazafiasság”, amelyet a megkérdezettek öt százaléka választott, a 4. helyre került. A kutatás kitér a hazai történelem legfontosabbnak tartott pozitív és negatív szerepelőire.
A válaszadók Mátyás királyt tartják a magyar történelem legnépszerűbb alakjának, 42 százalékuk említette. Őt Szent István (38%) és Széchenyi István (31%) követi. A legnépszerűtlenebb történelmi személy a fiatalok körében Rákosi Mátyás (18%), utána Kádár János (12%) következik. Egyébként ötven százalék nevezett meg szerinte negatív történelmi személyeket, pozitívokat 86 százalék.
A nemzeti ünnepekkel kapcsolatban a kutatás készítői arra jutottak, hogy a fiatalok ismeretei pontatlanok: bár március 15. minden megkérdezett szerint, augusztus 20. 97 százalék, október 23. 90 százalék szerint nemzeti ünnep, 64% október 6-át, 51% május 1-jét, 28% pedig a karácsonyt is ebbe a kategóriába sorolta.
A fiatalok többsége, 63 százalékuk összességében elégedett a magyar történelem iskolai oktatásával, azonban a budapestiek és a magasabb végzettségűek kevésbé – olvasható az összefoglalóban. A felmérésből kiderül, bár a válaszadók nagy többsége (84 százalék) fontosnak tartja az ünnepi, évfordulós megemlékezéseket, csupán egyharmaduk vesz részt évente vagy szinte minden évben ilyen eseményeken. A fiatalok 30 százaléka tudott megneveznivalamilyen emlékévet a közelmúltból, legtöbben a holokauszt- emlékévet említették.
– Nem szerettem a történelmet, túl sok volt az évszám, amit nehezen tanultam. A csatákról, harcokról szóló filmeket viszont kedvelem, és sok kosztümös mozit is megnézünk. Azok érdekesek – n atkozta a 23 éves Machál József. A fiatalember szerint sok függ attól, hogy miként tanítják a tantárgyat.
A történelem szeretete döntően személyfüggő
A tört énelem szeretete személyfüggő, s korántsem mindegy, hogy az adott tanár hogyan adja elő – nyilatkozta az egyik gimnázium történelem tanára, hozzátévee, hogy manapság meglehetősen sok szemléltető eszköz létezik. Így például animációs filmeken meg lehet nézni az egyes csatákat, hadjáratokat. Emellett nagyon sok könyv, atlasz, képes album van forgalomban. Ennek megfelelően aztán lehet a történelmet játékosan tanítani, vagy akár olyan szárazon előadni, hogy egy életre meggyűlölik a diákok. A pedagógus hangsúlyozta, a forrásközpontú oktatás híve.
– Meg ke ll nézni a korabeli forrásokat, a korszakhoz kapcsolódó egyéb adatokat, és lehetőség szerint annak ismeretében kell levonni a következtetéseket – vázolta ars poeticáját. Mint mondta, néha sajnos elég hiányos a diákok történelemtudása, de ha az általános iskolában jó alapozó munkát végeztek, a diákok ismerik az évszámokat, fogalmakat, a térképet, akkor a fiatalok hatékonyan tudnak az érettségire, valamint különböző versenyekre felkészülni a középiskolában.
Az érintett korosztályban rögtönzött közvélemény-kutatásunk eredménye érdekesen alakult, a többség kedvelte a tantárgyat, 30% körüli viszont nem nyilatkozott pozitívan a történelemről. Közömbös senki nem volt. – A történelem rendkívül érdekes tud lenni, bár én műszaki ember vagyok, mindig megveszem a Rubicon és a History magazint. Különösen azokat a részeket szeretem, amelyek arról írnak, hogy miként éltek évszázadokkal ezelőtt az emberek.
Szerintem az iskolákban is érdemes lenne ilyen irányban lépni – fogalmazott a mérnöki végzettségű Horváth Attila, aki nem titkolta, a tévében is sok történelmi témájú filmet néz.
heol.hu
Megjegyzés küldése