A tér nevének története
A tér nevét Pyrker János László egri érsekről kapta, akit I. Ferenc császár 1827-ben nevezett ki az egri főegyházmegye élére. A tér valaha az érsekség zárt kertje volt.
Korábban Felszabadulás térnek nevezték, ahol 1968. november 7-én az Eger város 1944. november 30-i felszabadulásánál hősi halált halt szovjet katonák emlékére egy Felszabadulási emlékművet helyeztek el. Az emlékmű létesítésére és környezetének rendezésére kiírt pályázaton Gulyás Zoltán tervét fogadták el. A KISZ Heves megyei Bizottsága hazánk felszabadulása 30. évfordulója tiszteletére a tér egy részét 1975. április 4-én emléktáblával megjelölve emlékparkká alakította.
Korábbi elnevezései: Vásár tér, Klebelsberg tér, Vorosilov tér. Egy részét Szmrecsányi Miklós térnek és Foglár térnek is hívták.
Pyrker János László életrajza
Pyrker János László apát, szepesi püspök, dalmát prímás és velencei pátriárka 20 éven át volt az egri főegyházmegye érseke.
1772. november másodikán a Fejér megyei Nagylángon született. 1789-ben Pécsen végzett a bölcseleti és jogi akadémián, majd 1792. októberében Lilienfeldben belépett a ciszterci rendbe. 1796 őszén pappá szentelték, majd 1812. július 12-én apáttá választották. I. Ferenc császár 1818. augusztus 18-án szepesi püspöknek nevezte ki, majd 1819. április 18-án Bécsben püspökké szentelték. Ezt követően 1820. május 12-én kinevezték velencei pátriárkának.
Rendkívüli érdeklődést mutatott a német nyelvű irodalom, a képzőművészet, különösen a festészet iránt. A német irodalom történetével foglalkozó szakkönyvek Pyrkert a mai napig számon tartják. A Velencében töltött hét esztendő alatt kitűnő érzékkel gyűjtötte többnyire a 16-17. századi itáliai festők műveit. Ezeket (200 darabot) később a Nemzeti Múzeumnak adományozta.
Az 1832-36-os országgyűlés egyik utolsó ülésén a Pesten felállítandó Nemzeti Múzeum javára az összegyűlt rendek 500 ezer forintot szavaztak meg, Pyrker érsek pedig a gyűjteményét ajánlotta fel a Múzeum számára. Később az adományt kiegészítette még mintegy 50 képpel. Ezek 1906-ban a Szépművészeti Múzeum alapgyűjteményének is fontos részévé váltak.
1826. november 9-én I. Ferenc császár egri érsekké nevezte ki, 1827. április 15-én a pápai jóváhagyást is megkapta. 1827. június 18-án XII. Leó pápa az egri pátriárka érsek címet adományozta Pykernek. 1827. szeptember 17-én érkezett Egerbe, szeptember 18-án iktatták be. Két héttel Egerbe érkezése után elkezdte a vár rendbetételét. Kijavíttatta, a környezetét rendezte, sétálókertet telepíttetett, a „Setét kapuban” elhelyeztette Dobó István síremlékét.
Az érseki palotához új szárnyat csatolt (eredetileg ide szánta képtárát). A gyógyvizekre alapozva fürdőházat, fogadókat, istállókat építtetett. 1828-ban a falusi tanítók képzésére megalapította a tanítóképzőt. Rajziskolát hozott létre a mesteremberek inasai és segédei tökéletesebb szakmai képzésére. Megalapította a vasárnapi iskolát. A városszépítő bizottság megalapításával az érseknek nagyon fontos szerepe volt a mai Eger városképének kialakításában.
Legfontosabb rendelkezése a mai klasszicista főszékesegyház építése volt, melynek tervezésére a Rómában tanult, általa a legnagyobbnak tartott Hild József építészt nyerte meg. Belső díszítésével a velencei Marco Casagrandet bízta meg. A fő- és mellékoltárok elkészítését saját magánvagyonából finanszírozta.
Létrehozta az egri Kaszinó Társaságot, mely a város társadalmi és gazdasági fejlődésének egyik fontos motorja volt a szabadságharc utáni években is. Megszervezte és képeztette a bazilika kórusát és zenekarát, támogatta az elemi iskolai népoktatást. Modernizálni és működtetni szerette volna a Lyceum tornyának csillagdáját is, ám ezt a káptalan visszautasította. Ő építtette a szarvaskői szurdokutat a zarándokok közlekedésének könnyítésére, valamint engedélyezte a zsidók letelepedését a városban.
1847. december 2-án hunyt el Bécsben. Kívánságának megfelelően testét a lilienfeldi temetőben helyezték örök nyugalomra, míg szívét az egri katedrális altemplomában a kripta központi részén temették el, mert mint mondotta: „A szív, mely Egerért dobogott, az legyen az egrieké”.
Látnivalók
Bazilika, Egri Főszékesegyház
(Szent Mihály-templom)
Korábban a Bazilika helyén egy plébániatemplom, a Szent Mihály-templom állt. Arra, hogy a gótikus épületnek volt-e előzménye nincs adat, de bizonyosnak mondható, hogy már a 14. század előtt is állt.
1596. október 12-én Eger török kézre került. III. Mohamed szultán a keresztény templomokat, így a Szent Mihály-templomot is mecsetté alakította át, melyet az uralkodó tiszteletére „III. Mohamed szultán dzsámijának” neveztek el.
A török kiűzése után Eger város és az egyházmegye lakosságának növekedésével szükségessé vált egy nagyobb templom építése, melyet Telekessy István kezdett meg, és Erdődy Gábor fejezett be 1727-ben. A templomot majdnem kétszeresére bővítette, illetve az eredeti terveket jelentősen megváltoztatta.
Eszterházy püspök készíttette el a mai Bazilika épületének első terveit, végül Pyrker érsek Hild Józsefet kérte fel a katedrális épületének megtervezésére. A Fejér megye északkeleti részén található Vál klasszicista stílusú temploma nagy hatással volt az érsekre, aki személyesen utazott el, hogy alaposan tanulmányozhassa az épületet.
Az építkezés 1831 februárjában kezdődött és 1836 májusában fejeződött be. A templomot ünnepélyes keretek között 1837. május 6-7-én szentelték fel.
A klasszicista stílusú egri Főszékesegyház hazánk második legnagyobb vallási épülete. 1970-ben nyerte el a Bazilika címet. Hossza az oszlopos előcsarnokkal együtt 93 m, szélessége 53 m, a két hatalmas torony 54 m magasra emelkedik. Alaprajza a centrális és hosszhajós rendszert egyesíti. A hosszhajó és a kereszthajó metszéspontját 18 m átmérőjű, 40 m magas kupola koronázza. A Líceum épületével szemben álló főszékesegyházhoz felvezető 18 m széles és kétszer 26 fokos klasszikus lépcsősor két oldalán kőből faragott 4 m-es szobrok állnak. Elől a két szent magyar király, I. István és I. László, feljebb a két főapostol, Péter és Pál szobrai. Az épület főszobrásza Marco Casagrande olasz szobrász volt.
A homlokzat előtt álló oszlopcsarnokot a római Pantheon mintájára 8 darab korinthoszi oszlop alkotja. A 17 méter magas gerendatagon fekvő párkányt építészeti felirat díszíti: „Venite Adoremus Dominum” („Jöjjetek, imádjuk az Urat”). Az oszlopcsarnokot könnyed timpanon koronázza, vízszintes párkánytagját gyámkövek tartják. Az osztópárkány fölött Casagrande három domborműve látható: balra Pieta, jobbra a tizenkétéves Jézus a templomban, középen Jézus kiűzi az árusokat a templomból. A timpanon felett a Hit, Remény és Szeretet jelképes alakjai találhatóak, melyek szintén Casagrande alkotásai, valamint egy középen magasba emelkedő hatalmas kereszt. Ő készítette a belső tér reliefjeit és az angyalszobrokat is.
A téglalap alaprajzú, kereszthajós templom belső terét 8-8 darab 8 m magas korinthoszi oszlop három hajóra tagolja. A templombelső kialakítása jóval több időt vett igénybe, mint az építése. A belső díszítése, az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése közel 120 évig tartott.
A díszítés első szakasza 1846-ig lezárult. Pyrker saját magánvagyonából fizette ki a fő- és mellékoltárok festményeit, melyek többnyire olasz festőktől származnak. Három velencei és egy modenai festőművésznek (Michelangelo Grigoletti, Giovanni Schiavoni, Adeodato Malatesta és Giovanni Busato) adott megbízást a munkák elvégzésére. A bécsi Josef Danhausert 1832-ben bízta meg a főoltár képének megfestésével, melyen Olajban főtt Szent János képe látható. A bejárattól jobbra és balra egy-egy négyzetes terű kápolna található. Ezen mellékoltárokon helyezték el a Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázoló képeket, melyek a korábbi székesegyházból maradtak meg, valamint Kracker János Lukács egri festő 1773-ban készített alkotásait.
Az érsek halála után a belső díszítőmunkák megszakításokkal, de tovább folytatódtak. 1881-ben a szentély jobb oldalán alakították ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére szentelt Mária-kápolnát. Ez ma is búcsújáró hely. 1893-94 között állították fel a bal oldali mellékhajó végződésében Szent Mihály, a város és a plébánia egykori védőszentjének tiszteletére szentelt carrarai fehér márvány oltárt.
A szentély és a szószék kialakítására és díszítésére 1904-ben került sor. A dóm belsejét három kupolaboltozat fedi. A festmények is a legrangosabb festők művei. A szentély felőli mennyezeti freskókat 1910-ben, a kupola és a többi boltozatfreskókat 1950-ban készítették. Ekkor fejeződött be a templombelső díszítése a fő-, a mellék- és a kereszthajók kifestésével. A kupolát Takács István mezőkövesdi festőművész festette ki a Jelenések könyvét ábrázoló freskóval és a hátsó boltozatot egy sajátos hitvallás megjelenítésével. A déli mellékhajó első oltárán Michelangelo Grigoletti Szent Mihály képe hívja fel magára a figyelmet.
A Bazilika orgonáját 1863-68 között Bartakovics Béla egri érsek megbízásából a salzburgi Ludwig Mooser készítette. Többször felújították, legutóbb 2000-2001-ben, a jelenlegi orgona 8018 síppal rendelkezik, 5 manuálos és 103 regiszteres.
A Bazilika kriptája, ahol az érsek szíve nyugszik, ma is használt temetkezési hely.
A templomnak négy harangja van, az északi toronyban a Mihály-harang, a déli toronyban pedig három harang: a József-, a Lajos- és a János-harang. Mindegyik harang elektromos meghajtású. Az 1944-ben hadicélokra elvitt Mihály-harangot Passauban öntötték újra. 2001-ben ünnepélyes keretek között szentelték fel, majd emelték helyére a több mint hat tonnás harangot.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Forrás
Irodalom
Bazilika (Szócikk a Magyar katolikus lexikonból)
Bazilika (Szócikk a Wikipédiából)
Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2., köt. A belterület nevei. Eger, 1973
Bardoly István – Haris Andrea: Magyarország műemlékjegyzéke: Heves megye. Bp., 2005
Benkóczy Emil: Pyrker első magyar tanítóképzője. Eger, 1928
Breznay Imre: Eger múltjából. Eger, 1939
Csiffáry Gergely: Történelmi emlékhelyek Heves megyében. Eger, 1979
Didergő-tanya – Eger
Egri Belvárosi Plébánia [képek és történet]
Dr. Estók Bertalanné Kiss Olivia honlapja [fényképekkel]
Gerő László: Eger. Bp., 1954
Hévíz Travel Portál – Eger
Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
Ladányi Miksa (szerk.): Hevesvármegyei ismertető és adattár. Bp., 1936
Lénárt Andor (szerk.): Szemelvények Eger történetéből. Eger, 1985
Löffler Erzsébet: Az egri Bazilika kriptájában nyugvó személyek = Renn Oszkár (szerk.): Egri séták nemcsak egrieknek. 1. köt. Eger, 2010
Magyar harangok honlapja – Eger
Nagy József: Eger története. Bp., 1978
Sugár István: Az egri Bazilika. Bp., 1981
Sugár István: Pyrker János László érsek és Eger városa = Hölvényi György (szerk.): Pyrker emlékkönyv. Eger, 1987
Voit Pál: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972
Képek
1. kép, A régi Felszabadulás tér
In.: Nagy József i. m. 321. p.
2. kép, Felszabadulási emlékmű
Eger anno fotóalbum - URL
3. kép, Pyrker János László
Wikipédia - URL
4. kép, A Bazilika régen
Heves Megyei Elektronikus Könyvtár - URL
5. kép, A Bazilika egy régi képeslapon
Heves Megyei Elektronikus Könyvtár - URL
6. kép, Légifelvétel a Bazilikáról
Kultúra.hu - URL
7. kép, Egy régi kép a levegőből
Fortepan - URL
8. kép, A keleti lépcsősor
9. kép, Részletek
10. kép, Kulcsos Szent Péter
11. kép, Kardos Szent Pál
12. kép, Tornyok
13. kép, A Bazilika a buszpályaudvar felől
14. kép, Meilinger Dezső Egerben született festő (1892-1960) Egri vásár
Írta és fényképezte: Kis-Tóthné Tóbik Krisztina
http://beszeloutcanevek.ektf.hu/
A tér nevét Pyrker János László egri érsekről kapta, akit I. Ferenc császár 1827-ben nevezett ki az egri főegyházmegye élére. A tér valaha az érsekség zárt kertje volt.
Korábban Felszabadulás térnek nevezték, ahol 1968. november 7-én az Eger város 1944. november 30-i felszabadulásánál hősi halált halt szovjet katonák emlékére egy Felszabadulási emlékművet helyeztek el. Az emlékmű létesítésére és környezetének rendezésére kiírt pályázaton Gulyás Zoltán tervét fogadták el. A KISZ Heves megyei Bizottsága hazánk felszabadulása 30. évfordulója tiszteletére a tér egy részét 1975. április 4-én emléktáblával megjelölve emlékparkká alakította.
Korábbi elnevezései: Vásár tér, Klebelsberg tér, Vorosilov tér. Egy részét Szmrecsányi Miklós térnek és Foglár térnek is hívták.
Pyrker János László életrajza
Pyrker János László apát, szepesi püspök, dalmát prímás és velencei pátriárka 20 éven át volt az egri főegyházmegye érseke.
1772. november másodikán a Fejér megyei Nagylángon született. 1789-ben Pécsen végzett a bölcseleti és jogi akadémián, majd 1792. októberében Lilienfeldben belépett a ciszterci rendbe. 1796 őszén pappá szentelték, majd 1812. július 12-én apáttá választották. I. Ferenc császár 1818. augusztus 18-án szepesi püspöknek nevezte ki, majd 1819. április 18-án Bécsben püspökké szentelték. Ezt követően 1820. május 12-én kinevezték velencei pátriárkának.
Rendkívüli érdeklődést mutatott a német nyelvű irodalom, a képzőművészet, különösen a festészet iránt. A német irodalom történetével foglalkozó szakkönyvek Pyrkert a mai napig számon tartják. A Velencében töltött hét esztendő alatt kitűnő érzékkel gyűjtötte többnyire a 16-17. századi itáliai festők műveit. Ezeket (200 darabot) később a Nemzeti Múzeumnak adományozta.
Az 1832-36-os országgyűlés egyik utolsó ülésén a Pesten felállítandó Nemzeti Múzeum javára az összegyűlt rendek 500 ezer forintot szavaztak meg, Pyrker érsek pedig a gyűjteményét ajánlotta fel a Múzeum számára. Később az adományt kiegészítette még mintegy 50 képpel. Ezek 1906-ban a Szépművészeti Múzeum alapgyűjteményének is fontos részévé váltak.
1826. november 9-én I. Ferenc császár egri érsekké nevezte ki, 1827. április 15-én a pápai jóváhagyást is megkapta. 1827. június 18-án XII. Leó pápa az egri pátriárka érsek címet adományozta Pykernek. 1827. szeptember 17-én érkezett Egerbe, szeptember 18-án iktatták be. Két héttel Egerbe érkezése után elkezdte a vár rendbetételét. Kijavíttatta, a környezetét rendezte, sétálókertet telepíttetett, a „Setét kapuban” elhelyeztette Dobó István síremlékét.
Az érseki palotához új szárnyat csatolt (eredetileg ide szánta képtárát). A gyógyvizekre alapozva fürdőházat, fogadókat, istállókat építtetett. 1828-ban a falusi tanítók képzésére megalapította a tanítóképzőt. Rajziskolát hozott létre a mesteremberek inasai és segédei tökéletesebb szakmai képzésére. Megalapította a vasárnapi iskolát. A városszépítő bizottság megalapításával az érseknek nagyon fontos szerepe volt a mai Eger városképének kialakításában.
Legfontosabb rendelkezése a mai klasszicista főszékesegyház építése volt, melynek tervezésére a Rómában tanult, általa a legnagyobbnak tartott Hild József építészt nyerte meg. Belső díszítésével a velencei Marco Casagrandet bízta meg. A fő- és mellékoltárok elkészítését saját magánvagyonából finanszírozta.
Létrehozta az egri Kaszinó Társaságot, mely a város társadalmi és gazdasági fejlődésének egyik fontos motorja volt a szabadságharc utáni években is. Megszervezte és képeztette a bazilika kórusát és zenekarát, támogatta az elemi iskolai népoktatást. Modernizálni és működtetni szerette volna a Lyceum tornyának csillagdáját is, ám ezt a káptalan visszautasította. Ő építtette a szarvaskői szurdokutat a zarándokok közlekedésének könnyítésére, valamint engedélyezte a zsidók letelepedését a városban.
1847. december 2-án hunyt el Bécsben. Kívánságának megfelelően testét a lilienfeldi temetőben helyezték örök nyugalomra, míg szívét az egri katedrális altemplomában a kripta központi részén temették el, mert mint mondotta: „A szív, mely Egerért dobogott, az legyen az egrieké”.
Látnivalók
Bazilika, Egri Főszékesegyház
(Szent Mihály-templom)
Korábban a Bazilika helyén egy plébániatemplom, a Szent Mihály-templom állt. Arra, hogy a gótikus épületnek volt-e előzménye nincs adat, de bizonyosnak mondható, hogy már a 14. század előtt is állt.
1596. október 12-én Eger török kézre került. III. Mohamed szultán a keresztény templomokat, így a Szent Mihály-templomot is mecsetté alakította át, melyet az uralkodó tiszteletére „III. Mohamed szultán dzsámijának” neveztek el.
A török kiűzése után Eger város és az egyházmegye lakosságának növekedésével szükségessé vált egy nagyobb templom építése, melyet Telekessy István kezdett meg, és Erdődy Gábor fejezett be 1727-ben. A templomot majdnem kétszeresére bővítette, illetve az eredeti terveket jelentősen megváltoztatta.
Eszterházy püspök készíttette el a mai Bazilika épületének első terveit, végül Pyrker érsek Hild Józsefet kérte fel a katedrális épületének megtervezésére. A Fejér megye északkeleti részén található Vál klasszicista stílusú temploma nagy hatással volt az érsekre, aki személyesen utazott el, hogy alaposan tanulmányozhassa az épületet.
Az építkezés 1831 februárjában kezdődött és 1836 májusában fejeződött be. A templomot ünnepélyes keretek között 1837. május 6-7-én szentelték fel.
A klasszicista stílusú egri Főszékesegyház hazánk második legnagyobb vallási épülete. 1970-ben nyerte el a Bazilika címet. Hossza az oszlopos előcsarnokkal együtt 93 m, szélessége 53 m, a két hatalmas torony 54 m magasra emelkedik. Alaprajza a centrális és hosszhajós rendszert egyesíti. A hosszhajó és a kereszthajó metszéspontját 18 m átmérőjű, 40 m magas kupola koronázza. A Líceum épületével szemben álló főszékesegyházhoz felvezető 18 m széles és kétszer 26 fokos klasszikus lépcsősor két oldalán kőből faragott 4 m-es szobrok állnak. Elől a két szent magyar király, I. István és I. László, feljebb a két főapostol, Péter és Pál szobrai. Az épület főszobrásza Marco Casagrande olasz szobrász volt.
A homlokzat előtt álló oszlopcsarnokot a római Pantheon mintájára 8 darab korinthoszi oszlop alkotja. A 17 méter magas gerendatagon fekvő párkányt építészeti felirat díszíti: „Venite Adoremus Dominum” („Jöjjetek, imádjuk az Urat”). Az oszlopcsarnokot könnyed timpanon koronázza, vízszintes párkánytagját gyámkövek tartják. Az osztópárkány fölött Casagrande három domborműve látható: balra Pieta, jobbra a tizenkétéves Jézus a templomban, középen Jézus kiűzi az árusokat a templomból. A timpanon felett a Hit, Remény és Szeretet jelképes alakjai találhatóak, melyek szintén Casagrande alkotásai, valamint egy középen magasba emelkedő hatalmas kereszt. Ő készítette a belső tér reliefjeit és az angyalszobrokat is.
A téglalap alaprajzú, kereszthajós templom belső terét 8-8 darab 8 m magas korinthoszi oszlop három hajóra tagolja. A templombelső kialakítása jóval több időt vett igénybe, mint az építése. A belső díszítése, az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése közel 120 évig tartott.
A díszítés első szakasza 1846-ig lezárult. Pyrker saját magánvagyonából fizette ki a fő- és mellékoltárok festményeit, melyek többnyire olasz festőktől származnak. Három velencei és egy modenai festőművésznek (Michelangelo Grigoletti, Giovanni Schiavoni, Adeodato Malatesta és Giovanni Busato) adott megbízást a munkák elvégzésére. A bécsi Josef Danhausert 1832-ben bízta meg a főoltár képének megfestésével, melyen Olajban főtt Szent János képe látható. A bejárattól jobbra és balra egy-egy négyzetes terű kápolna található. Ezen mellékoltárokon helyezték el a Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázoló képeket, melyek a korábbi székesegyházból maradtak meg, valamint Kracker János Lukács egri festő 1773-ban készített alkotásait.
Az érsek halála után a belső díszítőmunkák megszakításokkal, de tovább folytatódtak. 1881-ben a szentély jobb oldalán alakították ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére szentelt Mária-kápolnát. Ez ma is búcsújáró hely. 1893-94 között állították fel a bal oldali mellékhajó végződésében Szent Mihály, a város és a plébánia egykori védőszentjének tiszteletére szentelt carrarai fehér márvány oltárt.
A szentély és a szószék kialakítására és díszítésére 1904-ben került sor. A dóm belsejét három kupolaboltozat fedi. A festmények is a legrangosabb festők művei. A szentély felőli mennyezeti freskókat 1910-ben, a kupola és a többi boltozatfreskókat 1950-ban készítették. Ekkor fejeződött be a templombelső díszítése a fő-, a mellék- és a kereszthajók kifestésével. A kupolát Takács István mezőkövesdi festőművész festette ki a Jelenések könyvét ábrázoló freskóval és a hátsó boltozatot egy sajátos hitvallás megjelenítésével. A déli mellékhajó első oltárán Michelangelo Grigoletti Szent Mihály képe hívja fel magára a figyelmet.
A Bazilika orgonáját 1863-68 között Bartakovics Béla egri érsek megbízásából a salzburgi Ludwig Mooser készítette. Többször felújították, legutóbb 2000-2001-ben, a jelenlegi orgona 8018 síppal rendelkezik, 5 manuálos és 103 regiszteres.
A Bazilika kriptája, ahol az érsek szíve nyugszik, ma is használt temetkezési hely.
A templomnak négy harangja van, az északi toronyban a Mihály-harang, a déli toronyban pedig három harang: a József-, a Lajos- és a János-harang. Mindegyik harang elektromos meghajtású. Az 1944-ben hadicélokra elvitt Mihály-harangot Passauban öntötték újra. 2001-ben ünnepélyes keretek között szentelték fel, majd emelték helyére a több mint hat tonnás harangot.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Forrás
Irodalom
Bazilika (Szócikk a Magyar katolikus lexikonból)
Bazilika (Szócikk a Wikipédiából)
Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2., köt. A belterület nevei. Eger, 1973
Bardoly István – Haris Andrea: Magyarország műemlékjegyzéke: Heves megye. Bp., 2005
Benkóczy Emil: Pyrker első magyar tanítóképzője. Eger, 1928
Breznay Imre: Eger múltjából. Eger, 1939
Csiffáry Gergely: Történelmi emlékhelyek Heves megyében. Eger, 1979
Didergő-tanya – Eger
Egri Belvárosi Plébánia [képek és történet]
Dr. Estók Bertalanné Kiss Olivia honlapja [fényképekkel]
Gerő László: Eger. Bp., 1954
Hévíz Travel Portál – Eger
Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
Ladányi Miksa (szerk.): Hevesvármegyei ismertető és adattár. Bp., 1936
Lénárt Andor (szerk.): Szemelvények Eger történetéből. Eger, 1985
Löffler Erzsébet: Az egri Bazilika kriptájában nyugvó személyek = Renn Oszkár (szerk.): Egri séták nemcsak egrieknek. 1. köt. Eger, 2010
Magyar harangok honlapja – Eger
Nagy József: Eger története. Bp., 1978
Sugár István: Az egri Bazilika. Bp., 1981
Sugár István: Pyrker János László érsek és Eger városa = Hölvényi György (szerk.): Pyrker emlékkönyv. Eger, 1987
Voit Pál: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972
Képek
1. kép, A régi Felszabadulás tér
In.: Nagy József i. m. 321. p.
2. kép, Felszabadulási emlékmű
Eger anno fotóalbum - URL
3. kép, Pyrker János László
Wikipédia - URL
4. kép, A Bazilika régen
Heves Megyei Elektronikus Könyvtár - URL
5. kép, A Bazilika egy régi képeslapon
Heves Megyei Elektronikus Könyvtár - URL
6. kép, Légifelvétel a Bazilikáról
Kultúra.hu - URL
7. kép, Egy régi kép a levegőből
Fortepan - URL
8. kép, A keleti lépcsősor
9. kép, Részletek
10. kép, Kulcsos Szent Péter
11. kép, Kardos Szent Pál
12. kép, Tornyok
13. kép, A Bazilika a buszpályaudvar felől
14. kép, Meilinger Dezső Egerben született festő (1892-1960) Egri vásár
Írta és fényképezte: Kis-Tóthné Tóbik Krisztina
http://beszeloutcanevek.ektf.hu/
Megjegyzés küldése