Az utcanév története
Az utca névadója Szent Rókus, akiről Egerben utcát, közt, temetőt és kápolnát neveztek el. Elsősorban a pestisből gyógyultak védőszentjeként tisztelik. A 15. század végétől hagyományosan hozzá fordulnak az emberek imáikkal járványos betegségek, bőrbetegségek, térdproblémák esetén. Védőszentjükként tisztelik az agglegények, a hamisan vádoltak, a rokkantak, a sírásók, a zarándokok és a patikusok, ezen kívül védelmezi még a beteg kutyákat, a szarvasmarhákat. Hazánkban a 18. századi pusztító járványok óta tisztelik a nevét, elsősorban azokon a településeken, ahol ferencesek telepedtek le.
Eger Maklári hóstya városrészében, a Diófakút utca és a Legányi Ferenc utca találkozásánál bukkanhatunk a rövid kis zsákutcára. A vasúti sínek mentén található, ha a felette levő vasúti hídról letekintünk, egyenesen rálátunk. Az utcácska lejtős, keskeny lépcsősor vezet lefelé, a házak jobb oldalán lépcsősor.
A Rókus köz majdnem párhuzamos a Diófakút utcával, attól jobbra terül el, lényegében egy rövid zsákutca, mely a Maklári utca elejéről vezet felfelé, végén található a már lezárt Rókus temető (néhány forrásban Német temetőként utalnak rá), a temetőn belül pedig a Rókus kápolnára bukkanhatunk. A Német temető elnevezés abból adódott, hogy elsősorban azok a német polgárok temetkeztek ide, akik a Dobó utcában (régiesen a Várallyán) és az Almagyar utcában telepedtek le.
Egykoron a temetőt a Maklári kapu felőli térről lehetett megközelíteni, majd a Maklári út mellékutcájából. Napjainkban a temető gyalogútjai rendezettek, a sírkövek feliratai itt-ott elmosódottak. Az Egri Híradó című helyi lapban már 1894-ben a 103. számban az olvasható, hogy a temető túlzsúfolttá vált, ezért lezárták.
Szent Rókus életrajza
Szent Rókus (Saint Roch) Montpellierben született 1295-ben. A fiú különös ismertetőjele volt mellkasa bal oldalán egy kereszt alakú jel, melyet születése óta viselt. Rókus késői gyermekként jött a világra, szülei húszéves korában meghaltak, ekkor a fiú mindenét pénzzé tette és a szegényeknek, kórházaknak adta. Elzarándokolt Rómába, Piacenzába, ahol pestissel fertőzött betegeket ápolt. Itt megfertőződött, de sikerült a betegségből kigyógyulnia. A hagyomány szerint angyal ápolta és egy kutya hordta neki az élelmet. Miután hazatért szülővárosába, börtönbe vetették, kémkedéssel gyanúsították, öt év raboskodás után, 1327-ben hunyt el. Holtteste mellett táblát találtak a következő felirattal: „Akik pestisben megbetegednek, és Rókushoz folyamodnak, meggyógyulnak.”
1414-ben történt, amikor Konstanzban pestisjárvány tört ki, hogy Szent Rókus képmását végighordozván az utcákon abbamaradt a betegség terjedése. Így lett Szent Rókus a pestisből gyógyultak védőszentje, erre emlékezünk minden év augusztus 16-án, Szent Rókus napján. Kórházak, templomok, kápolnák vették fel a nevét és tekintik védelmezőjüknek világszerte.
Zsolozsmájukban a magyar ferencesek a 15. századtól napjainkig imáikban fohászkodnak Szent Rókushoz. Így könyörögnek Szent Rókushoz a barokk kor óta: „Könyörögj érettünk Szent Rókus. Hogy a döghalálnak mérgétől őriztessünk meg.”
Látnivalók
Szent Rókus temető
A város területén található négy lezárt temető közül (Rác, Zsidó, Hősök temetője) a negyedik a Szent Rókus temető. A Szarvas teret érintve a Rókus közön át juthatunk el a Rókus temetőbe. A temető mai állapotát tekintve (2011. július) a főbb útvonalak, földutak gondozottak, jól járhatóak. A környéken lakók kiskertjei és a temető közti határ elmosódni látszik. Szinte észre sem vesszük, mikor érünk a temetőbe, egyik pillanatban még veteményeskertben járunk, a másikban pedig már a ledőlt sírkövek között.
Az 1709-es évben a pestisjárvány idején született meg Egerben az elhatározás, hogy kápolnát emelnek Szent Rókus tiszteletére. A kápolnát a temető közepére szánták, a homlokzatán található évszám szerint 1712-1714-ig építette Pirner Mihály kőművesmester. Az 1950-es évekig megmaradt az eredeti berendezése, majd egyik felét újonnan készítették, a többi más templomokból került oda.
1734-ben kriptát építettek alá, amit 1771-ben kibővítettek. Ide temetkeztek a város gazdag, német polgárai úgy mint a Ringelhan-, a Forst- vagy a Hering család, valamint itt nyugodott a Butler- és a Szepessy család is. A kripta feltárása az 1950-es évekhez köthető, Varjúné Ember Mária a Nemzeti Múzeum munkatársa végzett ez irányban tanulmányokat. A legenda szerint ide temették jeltelen sírba a Bükk és a Mátra utolsó betyárját, Vidróczki Mártont (1837-1873).
Szent Rókus római katolikus kápolna
A temetőkápolna a Rókus közben található a hivatalos műemlékjegyzék szerint. Az épület az egykori Rókus temető keleti végén, az Almagyar-domb délkeleti magaslatán található. Főhomlokzatát szoborfülkék díszítik, melyekben eredetileg Szent Rókus, Szent Sebestyén, Szent Rozália és Szent Fábián szobrai álltak, illetve a Szent Rozália szobor fekvő helyzetű volt. A szobrok fából készültek és a huszas években már nem álltak a helyükön. Az oromzat fölött fából készült harangtorony áll, melyet feltehetőleg Pirner Mihály készített.
A harangtoronyban elhelyezett mintegy 50 kg súlyú harang Szent Rókus után kapta a nevét, csakúgy, mint a kápolna. A harang palástján Szent Rókus képe található, ezzel szemben az alábbi sorok olvashatók: “Készült Isten dicsőségére Szent Rókus tiszteletére az egri Rókus kápolna részére az úrnak 1940. évében. Öntötte Szlezák László harangöntő… Budapesten.“
A bejáratot kétszárnyú kovácsoltvas kapu zárja le, mely kosáríves záródású, tagozott kőkerettel, kovácsoltvas ráccsal, mely a Fazola-műhelyben készült 1760 körül. A kápolna előtt kőfeszület áll, rajta az 1756-os évszámmal.
A kápolna szentélyében három oltárt helyeztek el, a főoltárt Szent Rozália, Szent Sebestyén és Szent Rókus tiszteletére, a jobb oldali oltárt Nepomuki Szent János, a bal oldali oltárt Mária iránti tiszteletből emelték. Található még itt orgona, szószék, a toronyban két harang, egyiket 1732-ben Budán Michael öntötte, a másikról annyi deríthető ki, hogy a német közösség vásárolta.
Forrás
Irodalom
Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
Bardoly István – Haris Andrea: Magyarország műemlékjegyzéke: Heves megye. Bp., 2005
Breznay Imre: Eger a XIX. században. Eger, 1995
Gerő László: Eger. Bp., 1954
Keglevich Lászlóné: Újlaki szentek: Szent Rókus [elektronikus dokumentum]
Magyar harangok honlapja [elektronikus dokumentum]
Magyar Katolikus Egyház honlapja (Szent Rókus életrajza)
Műemlékem.hu [elektronikus dokumentum]
Szent Rókus Egyházközség honlapja
Vidróczki Márton [elektronikus dokumentum]
Wellner István: Eger. Bp., 1987
fotó: Vámossy Béla
Írta és fényképezte: Molnár Katalin
beszeloutcanevek.ektf.hu
Az utca névadója Szent Rókus, akiről Egerben utcát, közt, temetőt és kápolnát neveztek el. Elsősorban a pestisből gyógyultak védőszentjeként tisztelik. A 15. század végétől hagyományosan hozzá fordulnak az emberek imáikkal járványos betegségek, bőrbetegségek, térdproblémák esetén. Védőszentjükként tisztelik az agglegények, a hamisan vádoltak, a rokkantak, a sírásók, a zarándokok és a patikusok, ezen kívül védelmezi még a beteg kutyákat, a szarvasmarhákat. Hazánkban a 18. századi pusztító járványok óta tisztelik a nevét, elsősorban azokon a településeken, ahol ferencesek telepedtek le.
Eger Maklári hóstya városrészében, a Diófakút utca és a Legányi Ferenc utca találkozásánál bukkanhatunk a rövid kis zsákutcára. A vasúti sínek mentén található, ha a felette levő vasúti hídról letekintünk, egyenesen rálátunk. Az utcácska lejtős, keskeny lépcsősor vezet lefelé, a házak jobb oldalán lépcsősor.
A Rókus köz majdnem párhuzamos a Diófakút utcával, attól jobbra terül el, lényegében egy rövid zsákutca, mely a Maklári utca elejéről vezet felfelé, végén található a már lezárt Rókus temető (néhány forrásban Német temetőként utalnak rá), a temetőn belül pedig a Rókus kápolnára bukkanhatunk. A Német temető elnevezés abból adódott, hogy elsősorban azok a német polgárok temetkeztek ide, akik a Dobó utcában (régiesen a Várallyán) és az Almagyar utcában telepedtek le.
Egykoron a temetőt a Maklári kapu felőli térről lehetett megközelíteni, majd a Maklári út mellékutcájából. Napjainkban a temető gyalogútjai rendezettek, a sírkövek feliratai itt-ott elmosódottak. Az Egri Híradó című helyi lapban már 1894-ben a 103. számban az olvasható, hogy a temető túlzsúfolttá vált, ezért lezárták.
Szent Rókus életrajza
Szent Rókus (Saint Roch) Montpellierben született 1295-ben. A fiú különös ismertetőjele volt mellkasa bal oldalán egy kereszt alakú jel, melyet születése óta viselt. Rókus késői gyermekként jött a világra, szülei húszéves korában meghaltak, ekkor a fiú mindenét pénzzé tette és a szegényeknek, kórházaknak adta. Elzarándokolt Rómába, Piacenzába, ahol pestissel fertőzött betegeket ápolt. Itt megfertőződött, de sikerült a betegségből kigyógyulnia. A hagyomány szerint angyal ápolta és egy kutya hordta neki az élelmet. Miután hazatért szülővárosába, börtönbe vetették, kémkedéssel gyanúsították, öt év raboskodás után, 1327-ben hunyt el. Holtteste mellett táblát találtak a következő felirattal: „Akik pestisben megbetegednek, és Rókushoz folyamodnak, meggyógyulnak.”
1414-ben történt, amikor Konstanzban pestisjárvány tört ki, hogy Szent Rókus képmását végighordozván az utcákon abbamaradt a betegség terjedése. Így lett Szent Rókus a pestisből gyógyultak védőszentje, erre emlékezünk minden év augusztus 16-án, Szent Rókus napján. Kórházak, templomok, kápolnák vették fel a nevét és tekintik védelmezőjüknek világszerte.
Zsolozsmájukban a magyar ferencesek a 15. századtól napjainkig imáikban fohászkodnak Szent Rókushoz. Így könyörögnek Szent Rókushoz a barokk kor óta: „Könyörögj érettünk Szent Rókus. Hogy a döghalálnak mérgétől őriztessünk meg.”
Látnivalók
Szent Rókus temető
A város területén található négy lezárt temető közül (Rác, Zsidó, Hősök temetője) a negyedik a Szent Rókus temető. A Szarvas teret érintve a Rókus közön át juthatunk el a Rókus temetőbe. A temető mai állapotát tekintve (2011. július) a főbb útvonalak, földutak gondozottak, jól járhatóak. A környéken lakók kiskertjei és a temető közti határ elmosódni látszik. Szinte észre sem vesszük, mikor érünk a temetőbe, egyik pillanatban még veteményeskertben járunk, a másikban pedig már a ledőlt sírkövek között.
Az 1709-es évben a pestisjárvány idején született meg Egerben az elhatározás, hogy kápolnát emelnek Szent Rókus tiszteletére. A kápolnát a temető közepére szánták, a homlokzatán található évszám szerint 1712-1714-ig építette Pirner Mihály kőművesmester. Az 1950-es évekig megmaradt az eredeti berendezése, majd egyik felét újonnan készítették, a többi más templomokból került oda.
1734-ben kriptát építettek alá, amit 1771-ben kibővítettek. Ide temetkeztek a város gazdag, német polgárai úgy mint a Ringelhan-, a Forst- vagy a Hering család, valamint itt nyugodott a Butler- és a Szepessy család is. A kripta feltárása az 1950-es évekhez köthető, Varjúné Ember Mária a Nemzeti Múzeum munkatársa végzett ez irányban tanulmányokat. A legenda szerint ide temették jeltelen sírba a Bükk és a Mátra utolsó betyárját, Vidróczki Mártont (1837-1873).
Szent Rókus római katolikus kápolna
A temetőkápolna a Rókus közben található a hivatalos műemlékjegyzék szerint. Az épület az egykori Rókus temető keleti végén, az Almagyar-domb délkeleti magaslatán található. Főhomlokzatát szoborfülkék díszítik, melyekben eredetileg Szent Rókus, Szent Sebestyén, Szent Rozália és Szent Fábián szobrai álltak, illetve a Szent Rozália szobor fekvő helyzetű volt. A szobrok fából készültek és a huszas években már nem álltak a helyükön. Az oromzat fölött fából készült harangtorony áll, melyet feltehetőleg Pirner Mihály készített.
A harangtoronyban elhelyezett mintegy 50 kg súlyú harang Szent Rókus után kapta a nevét, csakúgy, mint a kápolna. A harang palástján Szent Rókus képe található, ezzel szemben az alábbi sorok olvashatók: “Készült Isten dicsőségére Szent Rókus tiszteletére az egri Rókus kápolna részére az úrnak 1940. évében. Öntötte Szlezák László harangöntő… Budapesten.“
A bejáratot kétszárnyú kovácsoltvas kapu zárja le, mely kosáríves záródású, tagozott kőkerettel, kovácsoltvas ráccsal, mely a Fazola-műhelyben készült 1760 körül. A kápolna előtt kőfeszület áll, rajta az 1756-os évszámmal.
A kápolna szentélyében három oltárt helyeztek el, a főoltárt Szent Rozália, Szent Sebestyén és Szent Rókus tiszteletére, a jobb oldali oltárt Nepomuki Szent János, a bal oldali oltárt Mária iránti tiszteletből emelték. Található még itt orgona, szószék, a toronyban két harang, egyiket 1732-ben Budán Michael öntötte, a másikról annyi deríthető ki, hogy a német közösség vásárolta.
Forrás
Irodalom
Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
Bardoly István – Haris Andrea: Magyarország műemlékjegyzéke: Heves megye. Bp., 2005
Breznay Imre: Eger a XIX. században. Eger, 1995
Gerő László: Eger. Bp., 1954
Keglevich Lászlóné: Újlaki szentek: Szent Rókus [elektronikus dokumentum]
Magyar harangok honlapja [elektronikus dokumentum]
Magyar Katolikus Egyház honlapja (Szent Rókus életrajza)
Műemlékem.hu [elektronikus dokumentum]
Szent Rókus Egyházközség honlapja
Vidróczki Márton [elektronikus dokumentum]
Wellner István: Eger. Bp., 1987
fotó: Vámossy Béla
Írta és fényképezte: Molnár Katalin
beszeloutcanevek.ektf.hu
Megjegyzés küldése