Aligha akad olyan ember hazánkban, aki ne járt volna az egri várban, vagy legalább ne hallott volna róla. Ám aki az utóbbi esztendőkben vetődött erre, szomorúan tapasztalhatta az egyre lepusztulóbb világot, a várfalakból kilazult kövek, az omló vakolat, a megroggyant lépcsők látványát.
Jó hír, hogy közel tíz év várakozás után végre elindulhat egy közel kétmilliárd forintos, javarészt uniós támogatásból finanszírozott fejlesztés, amelynek révén a múzeumként is működő épületegyüttes kívül-belül megújulhat.
TÖRÖK ELŐTT, TÖRÖK UTÁN
Eger történelmi múltú település, amelyet általában barokk városként emlegetnek. Szent István király itt alapította meg az első püspökségek egyikét, s itt épült meg Európa egyik legszebb román kori székesegyháza, amelynek azonban napjainkra csak töredékei maradtak fenn.
A hódító oszmán birodalommal szemben kialakított végvárrendszer fontos tagjának számító egri várat a XVI. Század első felében Alessandro Vedani tervei alapján korszerűsítették. Eger élére 1548-ban nevezték ki Dobó Istvánt várkapitánynak, aki elsődleges feladatának tartotta a végvár erősítését. A törökök elleni harcban ugyan a hős védők visszaverték az ostromot, a falak többsége azonban súlyosan károsodott. Az újjáépítés évtizedekig tartott.
1596-ban végül rövid viadal után III. Mehmed szultán kezére került az erődítmény. A hódoltság közel száz éve alatt a törökök nemcsak fenntartották, hanem bővítették is az erődrendszert. A várat a Habsburgok 1687-ben vették vissza, miután kiéheztették a védőket. 1701-ben a császári haditanács felrobbantatta a feleslegessé vált külső vár védőműveit, így a kuruc szabadságharcban csak a belső vár kapott kisebb szerepet.
MÚLTBA LÁTÓ KÉSZÜLÉKEK
A régi dicsőség színtere ezután lassan hanyatlásnak indult, köveit szekérszámra hordták el a városba építkezésekhez. A régészeti kutatómunka és helyreállítás csak 1862-ben kezdődött el. A feltárást, illetve helyreállítást először Ipolyi Arnold, majd Pataki Vidor, később Csemegi József, Pálosi Ervin, Kozák Károly, Sedlmayr János és Détshy Mihály vezette.
Így fest majd a várfalsétány a felújítás után
A mostani, immár modern kori rekonstrukció révén szinte minden fontos építészeti elem megújul a várban. Legmagasabb pontján, az egykori Kálvária dombon lévő Szép-bástya romszerű helyreállítása után vallásturisztikai események színhelyeként szolgál a jövőben.
Új látványossággal is bővül: „múltba látó készülékek”, kronoszkópok segítségével betekinthetünk majd az egri vár hős várvédőinek világába. A déli bejárat mellett elhelyezkedő Törökkertben helyrehozzák a kapuvédő bástyát, faszerkezetű gyilokjárót építenek ki – ez a terület rendezvények és gyermekprogramok helyszíne lesz. A rekonstruált Fegyvertár épülete ad majd helyet az interaktív fegyverkiállításnak, valamint a hadi bemutatókhoz kapcsolódó csoportos foglalkozásoknak. Közel tízezer négyzetméteren újul meg az alsó és felső várudvar területe, szabadtéri bútorai, berendezései. A térvilágítást is kicserélik, s kiépül egy korszerű térfigyelő kamerarendszer. A vár teljes területén modernizálják az ivóvízhálózatot és a csatornarendszert.
TITKOK, LEGENDÁK
A külső, panoráma-várfalsétányon tíz megállóhelyes tanösvény lesz, amelyhez parkolót is csatolnak. Folytatódik a Zárkándy-bástya feltárása is: a szebb napokat megélt épület névadója, Zárkándy Pál várkapitány 1556-ban építtette meg a mai bástya ősét, majd ezt nagyszabású erődítési munkálatai során bővítették ki. A több száz évig részben a föld alatt álló falrész megerősítése tavaly szeptemberben indult el.
Egy másik, a Titkos Föld Alatti Világ fantázianevet viselő épületrészben a várostrom eszközeit és fegyvereit mutatják majd be, az ostrom 38 napjának legfontosabb eseményeit pedig audiovizuális kiállításon foglalják össze: mindezt Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényéből ismert jelenetek élményszerű megjelenítésével teszik vonzóvá. Az attrakciót a bikavérlegendához tartozó szőlészeti-borászati kiállítás egészíti ki.
Az egri vár és a Dobó István Vármúzeum kiállításai az építési-felújítási munkálatok ideje alatt is várják a látogatókat.
nol.hu
Jó hír, hogy közel tíz év várakozás után végre elindulhat egy közel kétmilliárd forintos, javarészt uniós támogatásból finanszírozott fejlesztés, amelynek révén a múzeumként is működő épületegyüttes kívül-belül megújulhat.
TÖRÖK ELŐTT, TÖRÖK UTÁN
Eger történelmi múltú település, amelyet általában barokk városként emlegetnek. Szent István király itt alapította meg az első püspökségek egyikét, s itt épült meg Európa egyik legszebb román kori székesegyháza, amelynek azonban napjainkra csak töredékei maradtak fenn.
A hódító oszmán birodalommal szemben kialakított végvárrendszer fontos tagjának számító egri várat a XVI. Század első felében Alessandro Vedani tervei alapján korszerűsítették. Eger élére 1548-ban nevezték ki Dobó Istvánt várkapitánynak, aki elsődleges feladatának tartotta a végvár erősítését. A törökök elleni harcban ugyan a hős védők visszaverték az ostromot, a falak többsége azonban súlyosan károsodott. Az újjáépítés évtizedekig tartott.
1596-ban végül rövid viadal után III. Mehmed szultán kezére került az erődítmény. A hódoltság közel száz éve alatt a törökök nemcsak fenntartották, hanem bővítették is az erődrendszert. A várat a Habsburgok 1687-ben vették vissza, miután kiéheztették a védőket. 1701-ben a császári haditanács felrobbantatta a feleslegessé vált külső vár védőműveit, így a kuruc szabadságharcban csak a belső vár kapott kisebb szerepet.
 |
| illusztráció |
MÚLTBA LÁTÓ KÉSZÜLÉKEK
A régi dicsőség színtere ezután lassan hanyatlásnak indult, köveit szekérszámra hordták el a városba építkezésekhez. A régészeti kutatómunka és helyreállítás csak 1862-ben kezdődött el. A feltárást, illetve helyreállítást először Ipolyi Arnold, majd Pataki Vidor, később Csemegi József, Pálosi Ervin, Kozák Károly, Sedlmayr János és Détshy Mihály vezette.
Így fest majd a várfalsétány a felújítás után
A mostani, immár modern kori rekonstrukció révén szinte minden fontos építészeti elem megújul a várban. Legmagasabb pontján, az egykori Kálvária dombon lévő Szép-bástya romszerű helyreállítása után vallásturisztikai események színhelyeként szolgál a jövőben.
Új látványossággal is bővül: „múltba látó készülékek”, kronoszkópok segítségével betekinthetünk majd az egri vár hős várvédőinek világába. A déli bejárat mellett elhelyezkedő Törökkertben helyrehozzák a kapuvédő bástyát, faszerkezetű gyilokjárót építenek ki – ez a terület rendezvények és gyermekprogramok helyszíne lesz. A rekonstruált Fegyvertár épülete ad majd helyet az interaktív fegyverkiállításnak, valamint a hadi bemutatókhoz kapcsolódó csoportos foglalkozásoknak. Közel tízezer négyzetméteren újul meg az alsó és felső várudvar területe, szabadtéri bútorai, berendezései. A térvilágítást is kicserélik, s kiépül egy korszerű térfigyelő kamerarendszer. A vár teljes területén modernizálják az ivóvízhálózatot és a csatornarendszert.
TITKOK, LEGENDÁK
A külső, panoráma-várfalsétányon tíz megállóhelyes tanösvény lesz, amelyhez parkolót is csatolnak. Folytatódik a Zárkándy-bástya feltárása is: a szebb napokat megélt épület névadója, Zárkándy Pál várkapitány 1556-ban építtette meg a mai bástya ősét, majd ezt nagyszabású erődítési munkálatai során bővítették ki. A több száz évig részben a föld alatt álló falrész megerősítése tavaly szeptemberben indult el.
Egy másik, a Titkos Föld Alatti Világ fantázianevet viselő épületrészben a várostrom eszközeit és fegyvereit mutatják majd be, az ostrom 38 napjának legfontosabb eseményeit pedig audiovizuális kiállításon foglalják össze: mindezt Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényéből ismert jelenetek élményszerű megjelenítésével teszik vonzóvá. Az attrakciót a bikavérlegendához tartozó szőlészeti-borászati kiállítás egészíti ki.
Az egri vár és a Dobó István Vármúzeum kiállításai az építési-felújítási munkálatok ideje alatt is várják a látogatókat.
nol.hu
Megjegyzés küldése