Felkerült az egri Fertálymesteri Testület a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére. Az elismerést a Budavári Palotában vehették át.
A Hevesi megyeszékhelyen a török hódoltság után kialakult "önkormányzati" tisztséget 1996-ban élesztette újjá az Egri Lokálpatrióta Egylet, és a hagyomány azóta is fontos szerepet visz a város kulturális életében - emlékezetett Várkonyi György.
Mint elmondta: a névjegyzékbe olyan hagyományos népszokások kerülhetnek felvételre, amelyek ma is közösségteremtő, közösségépítő jellegűek. Ezt a pályázat keretében fotókkal, egy legalább 10 perces kisfilmmel és dokumentumokkal kell bizonyítani az aspiráns népszokást gondozó egyesületnek.
A fertálymesteri hagyomány pályázatát szeptemberben bírálta el az erre illetékes, szentendrei központú intézmény.
A kezdeményezés sikere elsősorban PR-előnyt jelent a város számára, ami növelheti a település idegenforgalmát és hasznos lehet különböző pályázatok esetében is - mondta a Várkonyi György, aki a fertálymesteri testület kapitánya is egyben.
A több évszázados hagyománynak megfelelően évről-évre februárban iktatják be a bazilikában, illetve a városházán megtartott látványos ünnepség keretében a település 14 új fertálymesterét.
A tisztség egykoron a mai önkormányzati képviselői címnek felelt meg, manapság csak erkölcsi elismerést jelent a felavatottak számára.
A beiktatási ünnepség szentmisével kezdődik a bazilikában, majd a most távozó és a beiktatásukra váró új fertálymesterek díszes hada átvonul a Városházára, ahol a település aktuális polgármestere "kiveszi" belőlük a fertálymesteri esküt.
"Vedd a válladra a százráncú köpenyt, amely Egerben nagyobb becsben áll, mint az ősi Rómában a szenátorok bíborszegélyű tógája" - ezen szavak kíséretében emelik át a tisztséget jelképező köpenyt a 14 leköszönő polgár válláról az új fertálymesterek vállára. Végül a testület kapitánya a szalagos bottal fertálymesterré "veri" a jelölteket.
Az egri fertálymesterekről, akik a feltételek szerint csak köztiszteletben álló, tősgyökeres egri polgárok lehettek, először a XVIII. század elején tesznek említést a krónikák.
Az egyes negyedek, vagy ahogyan Egerben nevezik a városrészeket, hóstyák élén álló tisztségviselőknek olyannyira nagy volt a hatalmuk, hogy saját kerületükben akár adót is kivethettek, illetve a város központi elöljárói a közvetítésükkel tudatták rendelkezéseiket a lakossággal.
Felavatásukra az úgynevezett suttogókat - ma úgy mondanánk, hogy jelölőgyűléseket - követően minden évben a Szent Apollónia napját megelőző szombaton került sor, egészen 1949-ig, a tisztség megszüntetéséig.
A várost természetesen továbbra is az önkormányzat irányítja, ám a látványos szertartás évről évre sok turistát vonz Egerbe, illetve újra rangos elismerést jelent az egri polgároknak, ha fertálymesterré avatják őket.
Ugyanakkor a fertálymesterek rendszeres szereplői a településen tartott ünnepségeknek, fesztiváloknak.
fotó: Eger TV
MTI
A Hevesi megyeszékhelyen a török hódoltság után kialakult "önkormányzati" tisztséget 1996-ban élesztette újjá az Egri Lokálpatrióta Egylet, és a hagyomány azóta is fontos szerepet visz a város kulturális életében - emlékezetett Várkonyi György.
Mint elmondta: a névjegyzékbe olyan hagyományos népszokások kerülhetnek felvételre, amelyek ma is közösségteremtő, közösségépítő jellegűek. Ezt a pályázat keretében fotókkal, egy legalább 10 perces kisfilmmel és dokumentumokkal kell bizonyítani az aspiráns népszokást gondozó egyesületnek.
A fertálymesteri hagyomány pályázatát szeptemberben bírálta el az erre illetékes, szentendrei központú intézmény.
A kezdeményezés sikere elsősorban PR-előnyt jelent a város számára, ami növelheti a település idegenforgalmát és hasznos lehet különböző pályázatok esetében is - mondta a Várkonyi György, aki a fertálymesteri testület kapitánya is egyben.
A több évszázados hagyománynak megfelelően évről-évre februárban iktatják be a bazilikában, illetve a városházán megtartott látványos ünnepség keretében a település 14 új fertálymesterét.
A tisztség egykoron a mai önkormányzati képviselői címnek felelt meg, manapság csak erkölcsi elismerést jelent a felavatottak számára.
A beiktatási ünnepség szentmisével kezdődik a bazilikában, majd a most távozó és a beiktatásukra váró új fertálymesterek díszes hada átvonul a Városházára, ahol a település aktuális polgármestere "kiveszi" belőlük a fertálymesteri esküt.
"Vedd a válladra a százráncú köpenyt, amely Egerben nagyobb becsben áll, mint az ősi Rómában a szenátorok bíborszegélyű tógája" - ezen szavak kíséretében emelik át a tisztséget jelképező köpenyt a 14 leköszönő polgár válláról az új fertálymesterek vállára. Végül a testület kapitánya a szalagos bottal fertálymesterré "veri" a jelölteket.
Az egri fertálymesterekről, akik a feltételek szerint csak köztiszteletben álló, tősgyökeres egri polgárok lehettek, először a XVIII. század elején tesznek említést a krónikák.
Az egyes negyedek, vagy ahogyan Egerben nevezik a városrészeket, hóstyák élén álló tisztségviselőknek olyannyira nagy volt a hatalmuk, hogy saját kerületükben akár adót is kivethettek, illetve a város központi elöljárói a közvetítésükkel tudatták rendelkezéseiket a lakossággal.
Felavatásukra az úgynevezett suttogókat - ma úgy mondanánk, hogy jelölőgyűléseket - követően minden évben a Szent Apollónia napját megelőző szombaton került sor, egészen 1949-ig, a tisztség megszüntetéséig.
A várost természetesen továbbra is az önkormányzat irányítja, ám a látványos szertartás évről évre sok turistát vonz Egerbe, illetve újra rangos elismerést jelent az egri polgároknak, ha fertálymesterré avatják őket.
Ugyanakkor a fertálymesterek rendszeres szereplői a településen tartott ünnepségeknek, fesztiváloknak.
fotó: Eger TV
MTI
Megjegyzés küldése