KONFERENCIA | Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) legismertebb kutatóit kérte fel arra, hogy a hétfői konferencián szakterületükről hozott előadásokkal mutassák be a fontosabb eredményeiket.
November 3-án, napra pontosan 189 esztendővel gróf Széchenyi István felajánlását követően, ismét a Magyar Tudomány Napját ünnepeljük. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) legismertebb kutatóit kérte fel arra, hogy a hétfői konferencián szakterületükről hozott előadásokkal mutassák be a fontosabb eredményeiket.
A hagyományok megőrzésén túl jelentős változás is lesz az idei Magyar Tudomány Napja, illetve a tudomány hónapjának a megünneplésében az Eszterházy Károly Főiskolán – tájékoztatta a Hírlapot dr. Ollé János, az intézmény tudományos és nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettese. A lényegi változást az jelenti, hogy a tudomány napján, november 3-án egy olyan konferenciát rendeznek, amely nem egy meghatározott kutatási téma, hanem a tudományos minőség köré csoportosul.
Az egyetemi cím elnyerésén dolgozó EKF 16 akadémiai doktorral és három akadémikussal rendelkezik, közülük tartanak előadást kilencen a saját szakterületükről hozva témát. A konferencia zárásaként pedig a Történettudományi Intézet vezetője, dr. Pap József mutatja be azt, hogy mit jelent gróf Széchenyi István 1825-ben, a tudomány javára tett felajánlása a történész, a tudós szemüvegén át nézve.
– Azt szeretnénk megmutatni ezzel a minden karunk aktív részvételével zajló rendezvénysorozattal is, hogy a tudományos minőség az egyetemmé válás útján haladó intézményünkben alapvető érték. Annál is inkább, mert a világ tudatos megismerésének és megértésének szándéka jelentős hatással van a szemináriumokon zajló vitákra, a tudományos diákköri tevékenységre, a kutatócsoportok, a tanszékek, az intézetek, a tudásközpontok mindennapi munkájára – fogalmazott a rektorhelyettes, aki úgy véli, hogy van egy „tanult” viselkedési forma, ami miatt az itteni közösség hajlamos alulértékelni a saját teljesítményét. Ezeket a berögződéseket is oldani szeretnék, mert van mire büszkének lennie az intézménynek ezen a területen is. Különösen, ha a hallgatói és oktatói létszámok arányában teszünk összehasonlítást. Elég csak arra utalni, hogy az országban egyedüli főiskola az egri, amelynek doktori iskolája – mégpedig mindjárt kettő is – van.
A korábbi esztendőkben közel egy-egy hónapon át tartott a „tudomány ünnepének” nevezett rendezvénysorozat, a metódusa továbbra is megmarad – tudtuk meg a rektorhelyettestől. A karok és a tanszékek az előző évekhez hasonló mértékben, de minőségében javuló színvonalon kiveszik a részüket. Ollé János külön is kitért a sárospataki kar tudományos életbe való bekapcsolódására, ami szerinte dr. Kelemen Judit dékán tevékenységének köszönhetően zökkenőmentes. Említést tett arról a munkáról is, ami a gyakorlóiskolában folyik, ahol a történelemtanárok konferenciáját rendezik meg az ünnep alkalmából. Ezen a téren a „gyakorló” úgy működik, mintha az EKF ötödik kara lenne.
A tudományos és nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettes hangsúlyozta azt is, hogy a tudományos kutatás közügy. A kutató kötelessége a rá bízott, általa és kutatótársai által vállalt feladatok megoldásáról beszámolni a társadalmi közvéleménynek és a többi kutatónak.
– A Kutatók Éjszakája a tudomány népszerűsítését, a kutatók és a kutatói munkakörnyezet megismerését szolgálta. A Magyar Tudomány Ünnepe a tudományos minőség, az eredményes kutatómunka, a tudományos szemléletmód, a világ megismerhetőségének és megismerésének az ünnepe. A rendezvénysorozat lehetőséget ad arra, hogy más szakterületek kutatóinak is megmutassuk, milyen kérdések, problémák foglalkoztatnak minket, és mi hogyan, milyen módon, milyen tényekkel, szabályokkal, törvényszerűséggel magyarázzuk másképp ugyanazt a közös világot – jelentette ki dr. Ollé János.
Tájékoztatása szerint a Magyar Tudomány Ünnepén a bölcsészek, a természettudósok, a társadalomtudósok, az embert, a világnézetünket magyarázó, vagy akár a gazdasági, műszaki tudományokban jártas kutatók közösen ünnepelnek
– Minden rendezvény egy lehetőség, hogy együtt ünnepeljük a kikezdhetetlen logikára épülő megismerést, a tudomány személetmódját, az eddig elért eredményeket és az ezekből következő lehetőségeket. Ebben a hónapban ünnepeljük a tudósokat is, akik személyes alázattal, a közösség által elvárt elhivatottsággal, soha nem szűnő kíváncsisággal szolgálták a közös ügyet, és produktívan vettek részt a hazai és nemzetközi tudományos közéletben – tette hozzá a rektorhelyettes.
cita: A tudományos minőség az egyetemmé válás útján haladó intézményben alapvető érték.
Magyar Tudomány Ünnepe: a délelőtti program
Megnyitót az eseményen dr. Liptai Kálmán rektor mond, nyitóelőadást dr. Romsics Ignác, az MTA rendes tagja tart A nagyhatalmak és az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása címmel. Őt dr. Pléh Csaba akadémikus követi A tanulás terepei és az új közegek című előadásával. Elhangzik előadás az éghajlatváltozás és az energiatermelés kölcsönhatásairól is (dr. Mika János, az MTA doktora). Dr. Kertész István Professor Emeritus (az MTA doktora) az ókori olimpiai játékok történetének kutatásában elért újabb eredményeket, míg dr. Budai László, az MTA doktora, Professor Emeritus az anyanyelv idegen nyelvek oktatásában való szerepét mutatja be.
„Messze látó tudomány, felelős válaszok...” – délutáni program
A konferencia délutáni programjában négy MTA doktor tart majd előadást. Dr. Jedlovszky Pál Mi volt előbb, a tyúk, a tojás, vagy a HCN molekula, avagy mit mondhatunk számítógépes szimulációkkal az alapvető biomolekulák keletkezéséről? címmel tart előadást, őt dr. Gebei Sándor követi a Rákóczi-szabadságharc értékelésének szempontjait bemutató előadásával. Dr. Szlávik János arról értekezik, hogy mi is az a „fenntarthatóság” és mit is akarunk fenntartani? Dr. Bárdos Jenő a nyelvtudás megítélésének korlátait mutatja be, majd dr. Pap József (habilitált egyetemi docens) Alapítvány a tudományért 1825. november 3. címmel tart előadást.
heol.hu
November 3-án, napra pontosan 189 esztendővel gróf Széchenyi István felajánlását követően, ismét a Magyar Tudomány Napját ünnepeljük. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) legismertebb kutatóit kérte fel arra, hogy a hétfői konferencián szakterületükről hozott előadásokkal mutassák be a fontosabb eredményeiket.
A hagyományok megőrzésén túl jelentős változás is lesz az idei Magyar Tudomány Napja, illetve a tudomány hónapjának a megünneplésében az Eszterházy Károly Főiskolán – tájékoztatta a Hírlapot dr. Ollé János, az intézmény tudományos és nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettese. A lényegi változást az jelenti, hogy a tudomány napján, november 3-án egy olyan konferenciát rendeznek, amely nem egy meghatározott kutatási téma, hanem a tudományos minőség köré csoportosul.
Az egyetemi cím elnyerésén dolgozó EKF 16 akadémiai doktorral és három akadémikussal rendelkezik, közülük tartanak előadást kilencen a saját szakterületükről hozva témát. A konferencia zárásaként pedig a Történettudományi Intézet vezetője, dr. Pap József mutatja be azt, hogy mit jelent gróf Széchenyi István 1825-ben, a tudomány javára tett felajánlása a történész, a tudós szemüvegén át nézve.
– Azt szeretnénk megmutatni ezzel a minden karunk aktív részvételével zajló rendezvénysorozattal is, hogy a tudományos minőség az egyetemmé válás útján haladó intézményünkben alapvető érték. Annál is inkább, mert a világ tudatos megismerésének és megértésének szándéka jelentős hatással van a szemináriumokon zajló vitákra, a tudományos diákköri tevékenységre, a kutatócsoportok, a tanszékek, az intézetek, a tudásközpontok mindennapi munkájára – fogalmazott a rektorhelyettes, aki úgy véli, hogy van egy „tanult” viselkedési forma, ami miatt az itteni közösség hajlamos alulértékelni a saját teljesítményét. Ezeket a berögződéseket is oldani szeretnék, mert van mire büszkének lennie az intézménynek ezen a területen is. Különösen, ha a hallgatói és oktatói létszámok arányában teszünk összehasonlítást. Elég csak arra utalni, hogy az országban egyedüli főiskola az egri, amelynek doktori iskolája – mégpedig mindjárt kettő is – van.
A korábbi esztendőkben közel egy-egy hónapon át tartott a „tudomány ünnepének” nevezett rendezvénysorozat, a metódusa továbbra is megmarad – tudtuk meg a rektorhelyettestől. A karok és a tanszékek az előző évekhez hasonló mértékben, de minőségében javuló színvonalon kiveszik a részüket. Ollé János külön is kitért a sárospataki kar tudományos életbe való bekapcsolódására, ami szerinte dr. Kelemen Judit dékán tevékenységének köszönhetően zökkenőmentes. Említést tett arról a munkáról is, ami a gyakorlóiskolában folyik, ahol a történelemtanárok konferenciáját rendezik meg az ünnep alkalmából. Ezen a téren a „gyakorló” úgy működik, mintha az EKF ötödik kara lenne.
A tudományos és nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettes hangsúlyozta azt is, hogy a tudományos kutatás közügy. A kutató kötelessége a rá bízott, általa és kutatótársai által vállalt feladatok megoldásáról beszámolni a társadalmi közvéleménynek és a többi kutatónak.
– A Kutatók Éjszakája a tudomány népszerűsítését, a kutatók és a kutatói munkakörnyezet megismerését szolgálta. A Magyar Tudomány Ünnepe a tudományos minőség, az eredményes kutatómunka, a tudományos szemléletmód, a világ megismerhetőségének és megismerésének az ünnepe. A rendezvénysorozat lehetőséget ad arra, hogy más szakterületek kutatóinak is megmutassuk, milyen kérdések, problémák foglalkoztatnak minket, és mi hogyan, milyen módon, milyen tényekkel, szabályokkal, törvényszerűséggel magyarázzuk másképp ugyanazt a közös világot – jelentette ki dr. Ollé János.
Tájékoztatása szerint a Magyar Tudomány Ünnepén a bölcsészek, a természettudósok, a társadalomtudósok, az embert, a világnézetünket magyarázó, vagy akár a gazdasági, műszaki tudományokban jártas kutatók közösen ünnepelnek
– Minden rendezvény egy lehetőség, hogy együtt ünnepeljük a kikezdhetetlen logikára épülő megismerést, a tudomány személetmódját, az eddig elért eredményeket és az ezekből következő lehetőségeket. Ebben a hónapban ünnepeljük a tudósokat is, akik személyes alázattal, a közösség által elvárt elhivatottsággal, soha nem szűnő kíváncsisággal szolgálták a közös ügyet, és produktívan vettek részt a hazai és nemzetközi tudományos közéletben – tette hozzá a rektorhelyettes.
cita: A tudományos minőség az egyetemmé válás útján haladó intézményben alapvető érték.
Magyar Tudomány Ünnepe: a délelőtti program
Megnyitót az eseményen dr. Liptai Kálmán rektor mond, nyitóelőadást dr. Romsics Ignác, az MTA rendes tagja tart A nagyhatalmak és az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása címmel. Őt dr. Pléh Csaba akadémikus követi A tanulás terepei és az új közegek című előadásával. Elhangzik előadás az éghajlatváltozás és az energiatermelés kölcsönhatásairól is (dr. Mika János, az MTA doktora). Dr. Kertész István Professor Emeritus (az MTA doktora) az ókori olimpiai játékok történetének kutatásában elért újabb eredményeket, míg dr. Budai László, az MTA doktora, Professor Emeritus az anyanyelv idegen nyelvek oktatásában való szerepét mutatja be.
„Messze látó tudomány, felelős válaszok...” – délutáni program
A konferencia délutáni programjában négy MTA doktor tart majd előadást. Dr. Jedlovszky Pál Mi volt előbb, a tyúk, a tojás, vagy a HCN molekula, avagy mit mondhatunk számítógépes szimulációkkal az alapvető biomolekulák keletkezéséről? címmel tart előadást, őt dr. Gebei Sándor követi a Rákóczi-szabadságharc értékelésének szempontjait bemutató előadásával. Dr. Szlávik János arról értekezik, hogy mi is az a „fenntarthatóság” és mit is akarunk fenntartani? Dr. Bárdos Jenő a nyelvtudás megítélésének korlátait mutatja be, majd dr. Pap József (habilitált egyetemi docens) Alapítvány a tudományért 1825. november 3. címmel tart előadást.
heol.hu
Megjegyzés küldése