KEZDEMÉNYEZÉS | A nemzeti park turisztikai vonzerejét is növelheti, ha sikerrel jár a Kaptárkő Egyesület kezdeményezése.
Megmenthető-e a csillagos égbolt? Ezt a kérdést dr. Kolláth Zoltán, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke tette fel az Eszterházy Károly Főiskola Varázstornyában tartott előadásának elején, s rögtön meg is válaszolta. Ha egy kicsit odafigyelünk, a válasz: igen.
Minderről azért beszélt a csillagász hétfő este a Líceumban, mert a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület Norvég Civil Alapból nyert pályázatának első nyilvános eseményét tartották. A civil egyesület most zajló projektjének célja: a fényszennyezés problémájának széles körű megismertetése és csillagoségbolt-park létrehozásának előkészítése a Bükki Nemzeti Parkban.
Miért is fontos ez nekünk? Erről már Novák Richárd, az egyesület alelnöke beszélt a heol.hu-nak.
Csillagoségbolt-parkokat olyan területeken hoznak létre – Magyarországon kettő van, a Hortobágyi Nemzeti Park területén és a Zselicben – amelyek egyébként is védett, természetvédelmi terepek. Ez egyfajta új védelmi kategória, amely a csillagos égboltnak, az éjszakai látképnek ad egyfajta védettséget. Ahol ilyen csillagoségbolt-park létesül, ezt a címet elnyerik, ott ettől a pillanattól fogva nagyon szigorú kritériumok alapján lehet csak új világítást elhelyezni. A fényszennyezést igyekszünk így minimalizálni. Mi is az a fényszennyezés?
Ha például Eger belvárosában felnézünk az égre, akkor csak néhány csillagot látunk, viszont a kimegyünk a Bükkbe, ahol a fényszennyezés minimális, akkor sokkal több fényes pontot fedezhetünk fel. Feltárul a csillagos égbolt. Ilyen területeken nagyon szépen látszanak a csillagok, a Tejút is. Tudjuk, hogy a fényszennyezésnek nemcsak az élővilág többi szereplőjére, hanem az emberre is elég komoly hatása van. A Kaptárkő egyesület tervei között szerepel olyan mérések végzése, amely alapot szolgáltat, hogy a Nemzetközi Sötét-égbolt Szövetségnek felterjeszthessük a Bükki Nemzeti Park egy területét a Csillagoségbolt-park címre. Nagyon kemény kritériumrendszernek kell megfeleljünk.
Hogy mik ezek a kritériumok?
Egyrészt meg kell nézni, hogy milyen a nemzeti parkon belül a fényszennyezés mértéke, de biztosítani kell azt is, hogy látogatók, szakvezető, távcső segítségével kémlelhessék az eget, ugyanakkor fel kell mérni, hogy milyen világítótestek vannak a nemzeti park területén belül. Ezek nagy része közvilágítás, kisebb falvaké, vadászházaké. Ha úgy találják, akkor a projekt keretében le is cserélnek világítási elemeket, hogy csökkentsék a fényszennyezést.
Miért jó ez az embereknek? Erre a kérdésre Novák Richárd elárulta: kicsi civil szervezetként meg akarják mutatni az embereknek, hogy mi lenne a jó irány annak érdekében, hogy unokáinknak is megadasson az éjszakai égbolt csodájának felfedezése. Olyan dolgot nem tudunk megváltoztatni, amit nem ismerünk, a kaptárkövesek a programja elsősorban figyelemfelhívást szolgál. Másrészről egy csillagoségbolt-parki cím elnyerése turisztikai vonzerővel is bír.
Ennek érdekében együtt dolgoznak a Bükki Nemzeti Parkkal, a Magyar Csillagászati Egyesülettel, a helyben működő civil szervezetekkel, a Miskolci Csillagvizsgáló Egyesülettel, a nemzeti park területén is működő két erdészeti zrt.-vel, illetve a már meglévő csillagoségbolt-parkokkal, hogy az eddig összegyűjtött tapasztalatokat munkájuk során felhasználhassák. A projekt jövő júniusban zárul, akkor nyújtják be a kérvényt.
Miért káros a fényszennyezés az élővilágra?
Erre a kérdésre Kolláth Zoltán csillagász számos választ adott hétfő esti előadásában. Az elsők között az energiapazarlást említette, de számos példát hozott arra is, hogy az emberek egészségét, a rákra való hajlamot is növeli, ha a biológiai óránk ellenére a sötétség óráiban is fényben létezünk. Számos megdöbbentő példát hozott arra, hogy mekkora madárpusztulást tudnak okozni a feleslegesen, csupán esztétikai okokból kivilágított toronyházak. A kaptárkövesek projektje most mindezekkel felveszi a harcot: céljuk, hogy minél többen értesüljenek az élővilágot és bennünket, embereket is befolyásoló fényszennyezésről, illetve fogékonyabbá váljanak a sötét égbolt megóvásának fontosságára.
Guti Rita ( heol.hu
Megmenthető-e a csillagos égbolt? Ezt a kérdést dr. Kolláth Zoltán, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke tette fel az Eszterházy Károly Főiskola Varázstornyában tartott előadásának elején, s rögtön meg is válaszolta. Ha egy kicsit odafigyelünk, a válasz: igen.
Minderről azért beszélt a csillagász hétfő este a Líceumban, mert a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület Norvég Civil Alapból nyert pályázatának első nyilvános eseményét tartották. A civil egyesület most zajló projektjének célja: a fényszennyezés problémájának széles körű megismertetése és csillagoségbolt-park létrehozásának előkészítése a Bükki Nemzeti Parkban.
Miért is fontos ez nekünk? Erről már Novák Richárd, az egyesület alelnöke beszélt a heol.hu-nak.
Csillagoségbolt-parkokat olyan területeken hoznak létre – Magyarországon kettő van, a Hortobágyi Nemzeti Park területén és a Zselicben – amelyek egyébként is védett, természetvédelmi terepek. Ez egyfajta új védelmi kategória, amely a csillagos égboltnak, az éjszakai látképnek ad egyfajta védettséget. Ahol ilyen csillagoségbolt-park létesül, ezt a címet elnyerik, ott ettől a pillanattól fogva nagyon szigorú kritériumok alapján lehet csak új világítást elhelyezni. A fényszennyezést igyekszünk így minimalizálni. Mi is az a fényszennyezés?
Ha például Eger belvárosában felnézünk az égre, akkor csak néhány csillagot látunk, viszont a kimegyünk a Bükkbe, ahol a fényszennyezés minimális, akkor sokkal több fényes pontot fedezhetünk fel. Feltárul a csillagos égbolt. Ilyen területeken nagyon szépen látszanak a csillagok, a Tejút is. Tudjuk, hogy a fényszennyezésnek nemcsak az élővilág többi szereplőjére, hanem az emberre is elég komoly hatása van. A Kaptárkő egyesület tervei között szerepel olyan mérések végzése, amely alapot szolgáltat, hogy a Nemzetközi Sötét-égbolt Szövetségnek felterjeszthessük a Bükki Nemzeti Park egy területét a Csillagoségbolt-park címre. Nagyon kemény kritériumrendszernek kell megfeleljünk.
Hogy mik ezek a kritériumok?
Fotó: Novák Richárd
Miért jó ez az embereknek? Erre a kérdésre Novák Richárd elárulta: kicsi civil szervezetként meg akarják mutatni az embereknek, hogy mi lenne a jó irány annak érdekében, hogy unokáinknak is megadasson az éjszakai égbolt csodájának felfedezése. Olyan dolgot nem tudunk megváltoztatni, amit nem ismerünk, a kaptárkövesek a programja elsősorban figyelemfelhívást szolgál. Másrészről egy csillagoségbolt-parki cím elnyerése turisztikai vonzerővel is bír.
Fotó: Novák Richárd
Miért káros a fényszennyezés az élővilágra?
Erre a kérdésre Kolláth Zoltán csillagász számos választ adott hétfő esti előadásában. Az elsők között az energiapazarlást említette, de számos példát hozott arra is, hogy az emberek egészségét, a rákra való hajlamot is növeli, ha a biológiai óránk ellenére a sötétség óráiban is fényben létezünk. Számos megdöbbentő példát hozott arra, hogy mekkora madárpusztulást tudnak okozni a feleslegesen, csupán esztétikai okokból kivilágított toronyházak. A kaptárkövesek projektje most mindezekkel felveszi a harcot: céljuk, hogy minél többen értesüljenek az élővilágot és bennünket, embereket is befolyásoló fényszennyezésről, illetve fogékonyabbá váljanak a sötét égbolt megóvásának fontosságára.
Guti Rita ( heol.hu
Megjegyzés küldése