GYERMEKNEVELÉS | Egy magyar szülő átlagosan napi hét percet foglalkozik a gyermekével, ennyi idő pedig szinte semmire sem elég, vajmi keveset tudhat meg róla.
A családok időbeosztása ma már úgy alakul, hogy a fiatalok átlagosan három és fél órát ülnek a számítógép előtt, és a szülők ugyanennyit töltenek a tévé előtt. Emiatt eltűnőben a közös beszélgetések és programok, hovatovább a családi élet színtereit sem találni sehol.
Zacher Gábor toxikológus veszélyes extrémsportnak titulálja a gyermeknevelést, hogy felhívja a figyelmet arra: a szülők viselkedési mintái meghatározzák a gyermekeik értékrendjét és szociális szerepét. Ha egy fiatal buliba indul, akkor már-már olyan, mint egy meccsre készülő élsportoló, akinek a szülő az edzője. A mérkőzés eredményét, vagyis a gyerekek szociális teljesítményét viszont a korábbi közös munka, vagyis a szülőkkel folytatott beszélgetések határozzák meg.
Azokban a családokban, ahol nincs megfelelő szülő-gyermek kapcsolat, előfordulhat, hogy nagyobb valószínűséggel nyúl a fiatal a drogokhoz, hogy tiltott, az egészségére veszélyes szerek használatával pótolja a figyelmet és szeretetet, ami hiányzik a családi kötelékekből. Ennek példájára azt hozta fel, hogy hétszer nagyobb valószínűséggel válik alkoholistává az, aki a szüleitől hasonló magatartást sajátít el, mint az, akinek a családjában nem volt alkoholista.
Van olyan nap, amikor a szülő nem beszél egy szót sem a gyerekével. - Hello anya – kiáltja és már el is tűnt a szobájában. Jöhet az Internet, a chat, a Facebook és a mobiltelefon. Jobb esetben ezután, de gyakran párhuzamosan a televízió is. Mindezek mintha pótolnák magát a beszélgetést, a meséket, azokat a „rituálékat”, amik arról szólnak, hogy mi történt ma.
- Nincsenek meg azok a rendszeres szokások, például a vacsora, amikor a család tagjai leülnek és egymásra figyelnek – mutat rá Szemere Márta szociológus. - Maga a család azokat a funkcióit, alapfeladatait kezdi elveszíteni és nem teljesíteni, amivel az összetartó erejét egyáltalán megalapozná. Hozzáteszi: ennek egyik alappillére a pénz, mert igenis szükséges az anyagi háttér a vacsorához.
- Sok ember veszítette el a munkáját, egzisztenciáját, és ezért különböző rossz szokásokat vesznek fel, például az alkoholizmus, amivel nemhogy összetartanák, inkább szétzilálják a családot – hangsúlyozza. - Egyszerűbb azt mondani, hogy ülj le a televízió elé. És ez nem kapcsolódik feltétlenül a szegénységhez, mert a gazdagabb réteg sem kommunikál.
A pedagógusok tapasztalata szerint azok a gyerekek, akik sokat ülnek az Internet előtt és nem beszélnek, rosszabbul felelnek az iskolában is. Sem az iskolában, sem a családban nem beszélgetnek, mert egyszerűen nincsenek ráutalva. Ráadásul kezdenek eltűnni az irodalmi kifejezések, szinonimák. A „király” szóval például bármit megfogalmaz a fiatalok szókincse.
- Az a baj, hogy a családoknak egyre kevesebb pénze jut a kultúrára: könyvtárba nem járnak, színházba is csak akkor, ha az iskolájuk pályázatból megfinanszírozza – teszi hozzá Szemere Márta. - A nyugodt, harmonikus, idilli állapot van kiveszőben, ezt kellene visszacsempészni: manapság mindenki vagy karriert épít, vagy a munkához jutás lehetőségét teremti meg, miközben ingerült, frusztrált állapotban éli meg a mindennapjait. Ebbe nagyon nehezen beilleszthető ez az állapot.
Véleménye szerint a mélyszegénység felszámolásával, a család szerkezetének újra felállításával, és az iskolarendszer megváltoztatásával lehet csak eredményeket elérni ezen a területen.
hrol.hu
A családok időbeosztása ma már úgy alakul, hogy a fiatalok átlagosan három és fél órát ülnek a számítógép előtt, és a szülők ugyanennyit töltenek a tévé előtt. Emiatt eltűnőben a közös beszélgetések és programok, hovatovább a családi élet színtereit sem találni sehol.
Zacher Gábor toxikológus veszélyes extrémsportnak titulálja a gyermeknevelést, hogy felhívja a figyelmet arra: a szülők viselkedési mintái meghatározzák a gyermekeik értékrendjét és szociális szerepét. Ha egy fiatal buliba indul, akkor már-már olyan, mint egy meccsre készülő élsportoló, akinek a szülő az edzője. A mérkőzés eredményét, vagyis a gyerekek szociális teljesítményét viszont a korábbi közös munka, vagyis a szülőkkel folytatott beszélgetések határozzák meg.
Azokban a családokban, ahol nincs megfelelő szülő-gyermek kapcsolat, előfordulhat, hogy nagyobb valószínűséggel nyúl a fiatal a drogokhoz, hogy tiltott, az egészségére veszélyes szerek használatával pótolja a figyelmet és szeretetet, ami hiányzik a családi kötelékekből. Ennek példájára azt hozta fel, hogy hétszer nagyobb valószínűséggel válik alkoholistává az, aki a szüleitől hasonló magatartást sajátít el, mint az, akinek a családjában nem volt alkoholista.
Van olyan nap, amikor a szülő nem beszél egy szót sem a gyerekével. - Hello anya – kiáltja és már el is tűnt a szobájában. Jöhet az Internet, a chat, a Facebook és a mobiltelefon. Jobb esetben ezután, de gyakran párhuzamosan a televízió is. Mindezek mintha pótolnák magát a beszélgetést, a meséket, azokat a „rituálékat”, amik arról szólnak, hogy mi történt ma.
- Nincsenek meg azok a rendszeres szokások, például a vacsora, amikor a család tagjai leülnek és egymásra figyelnek – mutat rá Szemere Márta szociológus. - Maga a család azokat a funkcióit, alapfeladatait kezdi elveszíteni és nem teljesíteni, amivel az összetartó erejét egyáltalán megalapozná. Hozzáteszi: ennek egyik alappillére a pénz, mert igenis szükséges az anyagi háttér a vacsorához.
- Sok ember veszítette el a munkáját, egzisztenciáját, és ezért különböző rossz szokásokat vesznek fel, például az alkoholizmus, amivel nemhogy összetartanák, inkább szétzilálják a családot – hangsúlyozza. - Egyszerűbb azt mondani, hogy ülj le a televízió elé. És ez nem kapcsolódik feltétlenül a szegénységhez, mert a gazdagabb réteg sem kommunikál.
A pedagógusok tapasztalata szerint azok a gyerekek, akik sokat ülnek az Internet előtt és nem beszélnek, rosszabbul felelnek az iskolában is. Sem az iskolában, sem a családban nem beszélgetnek, mert egyszerűen nincsenek ráutalva. Ráadásul kezdenek eltűnni az irodalmi kifejezések, szinonimák. A „király” szóval például bármit megfogalmaz a fiatalok szókincse.
- Az a baj, hogy a családoknak egyre kevesebb pénze jut a kultúrára: könyvtárba nem járnak, színházba is csak akkor, ha az iskolájuk pályázatból megfinanszírozza – teszi hozzá Szemere Márta. - A nyugodt, harmonikus, idilli állapot van kiveszőben, ezt kellene visszacsempészni: manapság mindenki vagy karriert épít, vagy a munkához jutás lehetőségét teremti meg, miközben ingerült, frusztrált állapotban éli meg a mindennapjait. Ebbe nagyon nehezen beilleszthető ez az állapot.
Véleménye szerint a mélyszegénység felszámolásával, a család szerkezetének újra felállításával, és az iskolarendszer megváltoztatásával lehet csak eredményeket elérni ezen a területen.
hrol.hu
Megjegyzés küldése