KUTATÁS | Kiderült, a fiataljaink szeretnek tanulni és elutasítják a káros szenvedélyeket. - Nemrégiben mutatták be a Magyar Ifjúság 2012 harmadik kötetét, a Harmadrészt is, amelyben ezúttal régiónként összegezték a fiatalok élethelyzetével, életmódjával és problémáival kapcsolatos adatokat.
A Kutatópont felmérése során nyolcezer 15 és 29 év közötti fiatalt kérdeztek meg. Az eredmények nem meglepőek: itt is kettészakadt az ország. A nyugaton élők helyzete jobb, a keleten élőké pedig rosszabb az országos átlagnál. A kutatás szerint Budapesten a legjobb fiatalnak lenni, viszont a fővárosi fiatalok a legfrusztráltabbak.
A kötet egyik szerkesztője, Székely Levente, a Kutatópont kutató igazgatója úgy fogalmazott: a mostani fiatalokat nem véletlenül nevezik „új csendes generációnak”, mivel valóban azok. Általánosságban jellemző rájuk a konformitás: nem akarnak nagyon mást, mint szüleik nemzedéke. Feltehetőleg a gyorsan változó világ miatt bizonytalanok: ez egyszerre okozza az elkötelezettség hiányát, a céltalanságot, illetve egyfajta rend iránti vágyat. Illetve, ami még általánosságban elmondható róluk, az a passzivitás: ez megfigyelhető mind a civil aktivitást, mind a mozgást tekintve, mind az olyan dolgok esetében is, mint hogy például – a közvélekedéssel ellentétben – a mai fiatalok a szabadidejük nagy részét otthon töltik.
A begyűjtött adatok azt mutatják, hogy budapesti fiatalok minden tekintetben jobb helyzetben vannak, mint az ország más pontjain élők. Ugyanakkor frusztráltabbak is, ami talán arra vezethető vissza, hogy a fővárosban sokkal inkább szembesülnek a különbségekkel, mint máshol.
Észak-Magyarország a másik véglet: az itt élő fiatalok helyzete az országos átlag alatti, ám a régiót alkotó három megye – Nógrád, Heves, és Borsod-Abaúj-Zemplén – között igen nagy különbségek vannak.
Pósán György pszichológus hangsúlyozza: a mai társadalom különféle csábításokkal és gyötrelmekkel sújthatja a fiatalokat. A válás, a gyermekét egyedül nevelő szülő, az erőszak és a szegénység megtapasztalása, a túlterhelt iskolarendszer, a szerencsésebb, népszerűbb vagy gazdagabb kortársak miatti önbizalomvesztés rendkívül megterhelő. Ráadásul a világháló új területet nyitott meg a zaklatások számára.
A szakember emlékeztetett egy tavalyi kutatási eredményre, amely kimutatta: a Heves megyei ember aggodalmaskodó, ám a stressztűrése egyáltalán nem rosszabb az országos átlagnál. És bár ez az eredmény akár optimizmusra is okot adhatna a megyénkben élőknek, alighanem jól tesszük, ha óvatosan kezeljük az adatokat: a jó stressztűrő képesség többnyire ugyanis azért jellemzi a megyeieket, mert az itt élők kezdenek hozzászokni a létbizonytalansággal összefüggő problémákhoz, a folytonos aggódáshoz. Akik e belső feszültséget nem tudják kezelni – véli Pósán György –, hajlamosak alkohollal, dohányzással vagy más káros pótcselekvéssel oldani azt.
Ne féljünk segítséget kérni, és miután felismertük a problémát, azután hasznos, ha életmódváltás következik.
A Harmadrészt-ből az is kiderül, különös módon, a megyeszékhelyeken élők kisebb része tanul, mint a városokban illetve a községekben élő kortársaik: 7 százalékponttal kisebb a tanulók aránya megyeszékhelyeken, mint más településeken. Nógrád megyében lényegesen kevesebben tanulnak a 15-29 éves korosztályon belül, mint az országos átlag, míg Heves megyében többen, és Borsodban is körülbelül annyian.
Habár az idegen nyelv oktatása országosan kötelező, az északi országrészben kifejezetten nagymértékű különbség figyelhető meg az idegennyelv-tudás tekintetében, mind az országos átlaghoz képest, mind a régió megyéi között: Borsod és Nógrád megyében az idegennyelv-tudással rendelkező fiatalok aránya jelentősen elmarad az országos átlagtól: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 17 százalékponttal, Nógrád megyében pedig majdnem 40 százalékponttal kevesebben ismernek valamilyen idegen nyelvet. Heves megyében viszont az országos átlag fölötti azok aránya, akik beszélnek valamilyen más nyelven.
Észak-Magyarországon megdöbbentő képet mutat a káros szenvedélyek használata. A dohányzási szokásokkal kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy az országos átlaghoz képest – majdnem a válaszadók fele egyáltalán nem szokott dohányozni – az itt élő fiatalok elsöprő mértékben utasítják el a cigarettát. A drog- és alkoholhasználat gyakorisága összességében megegyezik az országos átlaggal, kivétel ez alól Nógrád megye, ahol a legalacsonyabb a droghasználat, illetve az alkoholfogyasztás.
>>> a többit pedig az adott írás eredeti helyén lehet olvasni (heol.hu)
A Kutatópont felmérése során nyolcezer 15 és 29 év közötti fiatalt kérdeztek meg. Az eredmények nem meglepőek: itt is kettészakadt az ország. A nyugaton élők helyzete jobb, a keleten élőké pedig rosszabb az országos átlagnál. A kutatás szerint Budapesten a legjobb fiatalnak lenni, viszont a fővárosi fiatalok a legfrusztráltabbak.
A kötet egyik szerkesztője, Székely Levente, a Kutatópont kutató igazgatója úgy fogalmazott: a mostani fiatalokat nem véletlenül nevezik „új csendes generációnak”, mivel valóban azok. Általánosságban jellemző rájuk a konformitás: nem akarnak nagyon mást, mint szüleik nemzedéke. Feltehetőleg a gyorsan változó világ miatt bizonytalanok: ez egyszerre okozza az elkötelezettség hiányát, a céltalanságot, illetve egyfajta rend iránti vágyat. Illetve, ami még általánosságban elmondható róluk, az a passzivitás: ez megfigyelhető mind a civil aktivitást, mind a mozgást tekintve, mind az olyan dolgok esetében is, mint hogy például – a közvélekedéssel ellentétben – a mai fiatalok a szabadidejük nagy részét otthon töltik.
A Heves megyében élő 15-29 éves korosztályon belül az országos
átlagnál sokkal többen tanulnak. A történelmi megyeszékhelyünkön
ehhez minden adott. Képünk illusztráció.
FOTÓ: LÉNÁRT MÁRTON
Észak-Magyarország a másik véglet: az itt élő fiatalok helyzete az országos átlag alatti, ám a régiót alkotó három megye – Nógrád, Heves, és Borsod-Abaúj-Zemplén – között igen nagy különbségek vannak.
Pósán György pszichológus hangsúlyozza: a mai társadalom különféle csábításokkal és gyötrelmekkel sújthatja a fiatalokat. A válás, a gyermekét egyedül nevelő szülő, az erőszak és a szegénység megtapasztalása, a túlterhelt iskolarendszer, a szerencsésebb, népszerűbb vagy gazdagabb kortársak miatti önbizalomvesztés rendkívül megterhelő. Ráadásul a világháló új területet nyitott meg a zaklatások számára.
A szakember emlékeztetett egy tavalyi kutatási eredményre, amely kimutatta: a Heves megyei ember aggodalmaskodó, ám a stressztűrése egyáltalán nem rosszabb az országos átlagnál. És bár ez az eredmény akár optimizmusra is okot adhatna a megyénkben élőknek, alighanem jól tesszük, ha óvatosan kezeljük az adatokat: a jó stressztűrő képesség többnyire ugyanis azért jellemzi a megyeieket, mert az itt élők kezdenek hozzászokni a létbizonytalansággal összefüggő problémákhoz, a folytonos aggódáshoz. Akik e belső feszültséget nem tudják kezelni – véli Pósán György –, hajlamosak alkohollal, dohányzással vagy más káros pótcselekvéssel oldani azt.
Ne féljünk segítséget kérni, és miután felismertük a problémát, azután hasznos, ha életmódváltás következik.
A Harmadrészt-ből az is kiderül, különös módon, a megyeszékhelyeken élők kisebb része tanul, mint a városokban illetve a községekben élő kortársaik: 7 százalékponttal kisebb a tanulók aránya megyeszékhelyeken, mint más településeken. Nógrád megyében lényegesen kevesebben tanulnak a 15-29 éves korosztályon belül, mint az országos átlag, míg Heves megyében többen, és Borsodban is körülbelül annyian.
Habár az idegen nyelv oktatása országosan kötelező, az északi országrészben kifejezetten nagymértékű különbség figyelhető meg az idegennyelv-tudás tekintetében, mind az országos átlaghoz képest, mind a régió megyéi között: Borsod és Nógrád megyében az idegennyelv-tudással rendelkező fiatalok aránya jelentősen elmarad az országos átlagtól: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 17 százalékponttal, Nógrád megyében pedig majdnem 40 százalékponttal kevesebben ismernek valamilyen idegen nyelvet. Heves megyében viszont az országos átlag fölötti azok aránya, akik beszélnek valamilyen más nyelven.
Észak-Magyarországon megdöbbentő képet mutat a káros szenvedélyek használata. A dohányzási szokásokkal kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy az országos átlaghoz képest – majdnem a válaszadók fele egyáltalán nem szokott dohányozni – az itt élő fiatalok elsöprő mértékben utasítják el a cigarettát. A drog- és alkoholhasználat gyakorisága összességében megegyezik az országos átlaggal, kivétel ez alól Nógrád megye, ahol a legalacsonyabb a droghasználat, illetve az alkoholfogyasztás.
>>> a többit pedig az adott írás eredeti helyén lehet olvasni (heol.hu)
Megjegyzés küldése