HÚSHAGYÓ KEDDI HAGYOMÁNYOK - A húshagyókedd a nagyböjt kezdetét megelőző utolsó nap a keresztény egyházi évben, azaz a hamvazószerda előtti nap. A név is a böjt kezdetére utal, azaz ezen a napon lehet utoljára húst fogyasztani. Mind Magyarországon, mind a világ számos más pontján különféle ünnepségek és népszokások kapcsolódnak naphoz, sok helyütt karneválnak vagy fesztiváloknak ad helyet.
Francia neve Mardi Gras, szó szerint „kövér kedd”. Angol neve Shrove Tuesday (gyóntató kedd), inkább a böjt előtti megtisztulásra utal. Orosz neve blinij vtornyik, szó szerint „palacsinta kedd” a pogány korból ered és a Napra utal. A húshagyókedd mozgó dátumú ünnep, időpontja a húsvét időpontjától függ, a húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd.
A húshagyókedd világszerte
A húshagyókedd a farsangi szezon utolsó napja, sok helyen ünneplik karnevállal, felvonulással. Talán a leghíresebb a New Orleans-i karnevál, amelyet Mardi Gras-felvonulásnak is neveznek. Húshagyókeddre esik a híres Velencei karnevál utolsó napja is. A karnevál szó egyik etimológiája szerint a szó a latin carne levare (a hús elhagyása) kifejezésből származik, mások szerint carne vale (búcsú a hústól) adja a szó eredetét.
Szokások Magyarországon
Zala megyében több faluban, így például Csesztregen, Milejszegen húshagyókedden 'maskurázás' a szokás. Nappal, kora délután a gyerekek maskurának öltöznek, különféle házi készítésű jelmezeket öltenek magukra és járják a falu házait. Az őket fogadó házaktól apró ajándékokat, cukorkát, édességet, pénzt kapnak. Este a felnőttek öltöznek be, olyan módon, hogy függönydarabbal, ronggyal az arcukat eltakarják. A fogadó házaknál igyekeznek kitalálni, kit rejt a 'maskura', kérdezgetik, ugratják egymást némi alkoholfogyasztással oldva a hangulatot.
HÚSHAGYÓ KEDDI HAGYOMÁNYOK
A farsangi mulatságok utolsó napján, húshagyó kedden lezárult egy vidám, közel másfél hónapos időszak. A negyvennapos böjt előtti napon a falvakban az emberek maskarába bújva szórakoztatták egymást.
Különleges nevek nyomában
Bálint Sándor Ünnepi kalendáriumában összegyűjtötte a nap elnevezéseit. Az általános egyházi kifejezés, a húshagyó kedd mellett még sokféle név élt a nép ajkán. Egyes vidékeken húshagyatnak nevezték, Vasban, Zalában húsajó, huszjó, húshajó, hushajó kifejezésekkel találkozhatunk, az északi csángók pedig húshagyást emlegettek, míg a székelyek tréfásan csonthagyatnak hívták a böjt előtti utolsó napot, utóbbi arra utalt, hogy a böjt ideje alatt már csak a csontokat nézhetnek.
Ünnepi mulatságok
A farsang utolsó napján fiatalok és felnőttek egyaránt maskarába bújtak, végiglátogatták a falu házait, ahol köszöntőkkel áldást kértek a gazdára és családjára. Az asszonyok ilyenkor sütöttek és főztek, hogy az éjféli, böjtöt jelző harangszó előtt megehessék az utolsó húsdarabokat és negyven napig elteljenek a finom étkekkel. Este nagy mulatságot csaptak, táncoltak és énekeltek.
Zala megye néhány településén, húshagyókedden a maskurázás volt divatban. A gyerekek már kora délután jelmezeket öltöttek magukra és úgy látogatták végig a falu házait. Az őket fogadó gazdáktól apró ajándékokat, cukorkát, édességet, pénzt kaptak. Este a felnőttek öltöztek jelmezekbe, arcukat eltakarták, hogy ne lehessen kitalálni, hogy ki rejtőzik egy-egy öltözetben.
A Csallóközben legények verődtek össze és általában női ruhába bújtak. A fejükre harisnyát húztak, arcukat bekormozták vagy belisztezték. Őket helyi elnevezéssel dőréknek nevezték. Hasonló jellegű szokás élt Mohán, de ott a tikverőzés név terjedt el. Ott a maszkos alakok nemcsak magukat, hanem a járókelőket is bekormozták és megpiszkálták a tyúkólakat, hogy sok tojás legyen a következő hónapokban. A falvakban folyó szórakozásnak az éjfélkor megkonduló harangszó vetett véget. Az jelezte, hogy vége a bálnak és kezdődik a böjt negyvennapos időszaka.
Időjóslás
Húshagyó kedden a helyi gazdák megpróbáltak az eljövendő időszak időjárására is következtetni. Jászdózsán megfigyelték, hogyha húshagyókedden csillagos az ég, akkor abban az évben sok tojást tojnak a tyúkok. Berettyóújfalun a húshagyókeddi napsugár a bő esztendőt hozott magával. Zala megyében ezen a napon a disznófej lyukas csontján keresztül nézték a csibéket és ráolvasással akarták biztosítani a szaporaságot. Székelyföldön a gazda este fűzfavesszőt kötött nyalábba, hogy egész évben távol tartsa a kártevőket.
OB ( alfahir.hu
Források:
Szentpétery Imre: A kronológia kézikönyve (Budapest, 1985) ISBN 9630230364
Francia neve Mardi Gras, szó szerint „kövér kedd”. Angol neve Shrove Tuesday (gyóntató kedd), inkább a böjt előtti megtisztulásra utal. Orosz neve blinij vtornyik, szó szerint „palacsinta kedd” a pogány korból ered és a Napra utal. A húshagyókedd mozgó dátumú ünnep, időpontja a húsvét időpontjától függ, a húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd.
A húshagyókedd világszerte
A húshagyókedd a farsangi szezon utolsó napja, sok helyen ünneplik karnevállal, felvonulással. Talán a leghíresebb a New Orleans-i karnevál, amelyet Mardi Gras-felvonulásnak is neveznek. Húshagyókeddre esik a híres Velencei karnevál utolsó napja is. A karnevál szó egyik etimológiája szerint a szó a latin carne levare (a hús elhagyása) kifejezésből származik, mások szerint carne vale (búcsú a hústól) adja a szó eredetét.
Szokások Magyarországon
Zala megyében több faluban, így például Csesztregen, Milejszegen húshagyókedden 'maskurázás' a szokás. Nappal, kora délután a gyerekek maskurának öltöznek, különféle házi készítésű jelmezeket öltenek magukra és járják a falu házait. Az őket fogadó házaktól apró ajándékokat, cukorkát, édességet, pénzt kapnak. Este a felnőttek öltöznek be, olyan módon, hogy függönydarabbal, ronggyal az arcukat eltakarják. A fogadó házaknál igyekeznek kitalálni, kit rejt a 'maskura', kérdezgetik, ugratják egymást némi alkoholfogyasztással oldva a hangulatot.
# # #
A farsangi mulatságok utolsó napján, húshagyó kedden lezárult egy vidám, közel másfél hónapos időszak. A negyvennapos böjt előtti napon a falvakban az emberek maskarába bújva szórakoztatták egymást.
Különleges nevek nyomában
Bálint Sándor Ünnepi kalendáriumában összegyűjtötte a nap elnevezéseit. Az általános egyházi kifejezés, a húshagyó kedd mellett még sokféle név élt a nép ajkán. Egyes vidékeken húshagyatnak nevezték, Vasban, Zalában húsajó, huszjó, húshajó, hushajó kifejezésekkel találkozhatunk, az északi csángók pedig húshagyást emlegettek, míg a székelyek tréfásan csonthagyatnak hívták a böjt előtti utolsó napot, utóbbi arra utalt, hogy a böjt ideje alatt már csak a csontokat nézhetnek.
Ünnepi mulatságok
A farsang utolsó napján fiatalok és felnőttek egyaránt maskarába bújtak, végiglátogatták a falu házait, ahol köszöntőkkel áldást kértek a gazdára és családjára. Az asszonyok ilyenkor sütöttek és főztek, hogy az éjféli, böjtöt jelző harangszó előtt megehessék az utolsó húsdarabokat és negyven napig elteljenek a finom étkekkel. Este nagy mulatságot csaptak, táncoltak és énekeltek.
 |
| illusztráció |
Zala megye néhány településén, húshagyókedden a maskurázás volt divatban. A gyerekek már kora délután jelmezeket öltöttek magukra és úgy látogatták végig a falu házait. Az őket fogadó gazdáktól apró ajándékokat, cukorkát, édességet, pénzt kaptak. Este a felnőttek öltöztek jelmezekbe, arcukat eltakarták, hogy ne lehessen kitalálni, hogy ki rejtőzik egy-egy öltözetben.
A Csallóközben legények verődtek össze és általában női ruhába bújtak. A fejükre harisnyát húztak, arcukat bekormozták vagy belisztezték. Őket helyi elnevezéssel dőréknek nevezték. Hasonló jellegű szokás élt Mohán, de ott a tikverőzés név terjedt el. Ott a maszkos alakok nemcsak magukat, hanem a járókelőket is bekormozták és megpiszkálták a tyúkólakat, hogy sok tojás legyen a következő hónapokban. A falvakban folyó szórakozásnak az éjfélkor megkonduló harangszó vetett véget. Az jelezte, hogy vége a bálnak és kezdődik a böjt negyvennapos időszaka.
Időjóslás
Húshagyó kedden a helyi gazdák megpróbáltak az eljövendő időszak időjárására is következtetni. Jászdózsán megfigyelték, hogyha húshagyókedden csillagos az ég, akkor abban az évben sok tojást tojnak a tyúkok. Berettyóújfalun a húshagyókeddi napsugár a bő esztendőt hozott magával. Zala megyében ezen a napon a disznófej lyukas csontján keresztül nézték a csibéket és ráolvasással akarták biztosítani a szaporaságot. Székelyföldön a gazda este fűzfavesszőt kötött nyalábba, hogy egész évben távol tartsa a kártevőket.
OB ( alfahir.hu
Források:
Szentpétery Imre: A kronológia kézikönyve (Budapest, 1985) ISBN 9630230364
Megjegyzés küldése