OLIMPIA | Heves megye is szerepet kaphat rendezőként a 2024-es nyári olimpia esetleges budapesti megvalósítása esetén.
Budapest a fő helyszín, s amit nem tud megrendezni Budapest, az kerülhet a kulcsvárosokba – nyilatkozta lapunknak Gyárfás Tamás, a tizenöt fős Olimpiai Védnöki Testület tagja, a Magyar Úszó Szövetség elnöke. – A közelmúlt beruházásai és a tervezett építkezések okán helyszínként Győr, Veszprém, Debrecen, Szeged, Gödöllő, Miskolc-Diósgyőr, Szombathely és Székesfehérvár került eddig szóba. Ám számításba jöhet még akár Szlovákia is, mint vadevezős terep. Mivel akad egykét vadevezős pálya, amire nekünk biztosan nem lenne szükségünk az olimpia után. A városok sorát azonban bővíteni szeretnénk.
Arra a kérdésükre, hogy Eger szóba kerülhete, Gyárfás Tamás azt felelte, hogy igen. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által 2014ben elfogadott Agenda 2020 Program sem rendelkezik arról, hogy hány fős településen tartsanak versenyt, arról viszont annál inkább, hogy a közönség létszáma garantálják és megfelelő létesítmények legyenek. Az eddigi sportközpontok hadrendbe állítását, továbbá az ideiglenes és elbontható helyszínek maximális kihasználását ösztönzik. Az utaknak, a szállásoknak is megfelelő minőségben rendelkezésre kell állniuk – legalább papíron.
Magyarország célja, hogy visszaszoruljon a szegénység, fejlődés legyen, munkahelyek keletkezzenek, közelítsen az életszínvonal az európai átlaghoz, esély teremtődjön kis és középvállalkozásoknak, nőjön az adóbevétel, növekedjen a külföldi befektetések száma, gyarapodjon a turisták idelátogatása.
A NOB csak olyan terveket támogat, amelyek összhangban állnak az adott város és ország olimpiától független fejlesztési terveivel.
>>> a többit pedig az adott írás eredeti helyén lehet olvasni (heol.hu)
Budapest a fő helyszín, s amit nem tud megrendezni Budapest, az kerülhet a kulcsvárosokba – nyilatkozta lapunknak Gyárfás Tamás, a tizenöt fős Olimpiai Védnöki Testület tagja, a Magyar Úszó Szövetség elnöke. – A közelmúlt beruházásai és a tervezett építkezések okán helyszínként Győr, Veszprém, Debrecen, Szeged, Gödöllő, Miskolc-Diósgyőr, Szombathely és Székesfehérvár került eddig szóba. Ám számításba jöhet még akár Szlovákia is, mint vadevezős terep. Mivel akad egykét vadevezős pálya, amire nekünk biztosan nem lenne szükségünk az olimpia után. A városok sorát azonban bővíteni szeretnénk.
Arra a kérdésükre, hogy Eger szóba kerülhete, Gyárfás Tamás azt felelte, hogy igen. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által 2014ben elfogadott Agenda 2020 Program sem rendelkezik arról, hogy hány fős településen tartsanak versenyt, arról viszont annál inkább, hogy a közönség létszáma garantálják és megfelelő létesítmények legyenek. Az eddigi sportközpontok hadrendbe állítását, továbbá az ideiglenes és elbontható helyszínek maximális kihasználását ösztönzik. Az utaknak, a szállásoknak is megfelelő minőségben rendelkezésre kell állniuk – legalább papíron.
Gyárfás Tamás (jobbról a második): – Ha azt mondanám, hogy a vízilabda
B-csoport Egerben lesz, akkor megmosolyognának. De így kell hozzáállni.
Fotó: Lénárt Márton
A NOB csak olyan terveket támogat, amelyek összhangban állnak az adott város és ország olimpiától független fejlesztési terveivel.
>>> a többit pedig az adott írás eredeti helyén lehet olvasni (heol.hu)
Megjegyzés küldése