A Tarna völgyében, a Mátra hegység délkeleti lábainál fekszik. A községet Vécs, Aldebrő, Tófalu, Kerecsend, Demjén, Egerszólát és Verpelét települések határolják, és az Egri főegyházmegyéhez tartozik.
Nevének eredete
A település neve belső, magyar névadással keletkezett a "széles, kiterült, lapos fenekű völgy" értelmű debrő főnévből. Ennek előzménye a szláv debra "üreg; vízmosásos mélység" lehetett.
Története
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei
Szent Márton-templom és altemplom – Egyedülálló, eredetileg öthajós sírtemplom, melynek altemploma teljesen épségben maradt. Az Aba nemzetség temetkezőhelye volt. A legenda szerint Aba Sámuel királyt háromszor temették el. Először Feldebrőn, majd a Tisza környékén, majd végső nyughelye a sári monostor lett (Abasár).
Szent István király szobra (a templom előtt található)
Debrői hárslevelű – Feldebrő az Egri borvidékhez tartozik
Források
Erdei Ferenc (1985): A feldebrői római katolikus templom helyreállítása. Művészet, XXVI. évf. 8. sz. 30-33. old. HU ISSN 0580-3608
Henszlmann, Imre (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
Gerecze Péter: A debrői altemplom, in: Archaeologiai Értesítő XVII (1897)
Gerő, László (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
Gerevich Tibor: Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest, 1938.
Szőnyi O. (É.n.): Régi magyar templomok. Alte Ungarische Kirchen. Anciennes églises Hongroises. Hungarian Churches of Yore. A Műemlékek Országos Bizottsága. Mirályi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.
wikipedia.org
Nevének eredete
A település neve belső, magyar névadással keletkezett a "széles, kiterült, lapos fenekű völgy" értelmű debrő főnévből. Ennek előzménye a szláv debra "üreg; vízmosásos mélység" lehetett.
Története
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei
Szent Márton-templom és altemplom – Egyedülálló, eredetileg öthajós sírtemplom, melynek altemploma teljesen épségben maradt. Az Aba nemzetség temetkezőhelye volt. A legenda szerint Aba Sámuel királyt háromszor temették el. Először Feldebrőn, majd a Tisza környékén, majd végső nyughelye a sári monostor lett (Abasár).
Szent István király szobra (a templom előtt található)
Debrői hárslevelű – Feldebrő az Egri borvidékhez tartozik
 |
| Feldebrő látképe - fotó: bucsujaras.hu |
Források
Erdei Ferenc (1985): A feldebrői római katolikus templom helyreállítása. Művészet, XXVI. évf. 8. sz. 30-33. old. HU ISSN 0580-3608
Henszlmann, Imre (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
Gerecze Péter: A debrői altemplom, in: Archaeologiai Értesítő XVII (1897)
Gerő, László (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
Gerevich Tibor: Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest, 1938.
Szőnyi O. (É.n.): Régi magyar templomok. Alte Ungarische Kirchen. Anciennes églises Hongroises. Hungarian Churches of Yore. A Műemlékek Országos Bizottsága. Mirályi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.
wikipedia.org
Megjegyzés küldése