A Nemzetközi Nőnap és a Gyümölcsoltó Boldogasszony napja közötti különbség! - Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, Krisztus urunk fogantatásának napja. A magyar hagyományban már nagyon régóta van a nőknek jeles napjuk, amelyen virággal köszöntjük őket.
Ez a nap egyszerre a nők, az anyák és a termékenység ünnepe.
Ezen a napon köszöntsük hát a lányokat, asszonyokat, édesanyákat!
A magyar mitológiában Boldogasszony ősi anyaistennő, a születést segítő lény neve.
A “nemzetközi nőnap” március 8.-án van, ami nem a nők, hanem a női egyenjogúsági mozgalom emléknapja. Politikai ünnep. Az ünnepet magát az Egyesült Államokban találták ki a XIX. század végén. Évenkénti megtartását az I. Kommunista Internacionálé rendelte el. A március 8-i dátum arra a nőtüntetésre emlékeztet, amely ezen a napon zajlott 1917-ben, Oroszországban, és aminek hatására II. Miklós cár lemondott és Kerenszkij került hatalomra. Magyarországi ünneplését 1948-ban Rákosi Mátyás rendelte el, és tette egyúttal kötelezővé.
Ezen a napon, március 25-én köszöntsük hát a lányokat, asszonyokat, édesanyákat, és felejtsük el végre a kényszerrel elrendelt, szovjet mintájú “nemzetközi nőnapot”.
Gyümölcsoltó Boldogasszony napja Jézus fogantatásának ünnepe.
Egyike az év legjelentősebb Mária-ünnepeinek.
Az örömhírvivés ünnepe ez.
Gábriel arkangyal megjelent Máriának és megkérdezte tőle: akar-e Isten fiának édesanyja tenni.
Azzal a pillanattal, amikor Mária kimondta: “Legyen nekem a te igéd szerint!”, megkezdődik a Megváltás. A Fiúisten emberré lesz.
Így ír minderről Lukács atya: “A magyar nő mindig a Boldogasszonyban látta nőiességének örök példaképét, és ezért tisztelte is őt a magyar férfi mindig úgy, mint a Boldogasszonynak részére küldött földi mását.
Európa népeinél pedig szinte közmondásszerű lett a ‘lovagias magyar nép’ elnevezés. A lovagoknak éppen az volt egyik vállalt főtulajdonságuk, a Nőtisztelet.
A férfi az erő, a nő a szív. És ezen az egységen a Boldogasszony őrködik.“
Ahogy a vad alanyba beoltják a nemes oltó ágat, az Isten Fia ugyanígy oltotta be magát az emberiség vad fájába, hogy azt megnemesítse. A magyar vallásos néphagyományban Gyümölcsoltó Boldogasszony az oltás, a szemzés szakrális napja, tehát e nap a legalkalmasabb a fák oltására, szemzésére.
Ünnepeink a TEREMTŐ TÖRVÉNYEIRE ÉPÜLNEK, s ami nagyban, az kicsiben is igaz elven Jézus Urunk RÁ világított személyes példájával ÍZ-TEN TÖRVÉNYÉRE amikor tanítóként járt a földön közöttünk.
Ezért fontos az Ő tanításait szemelőt tartani, mert Ő az az utolsó ÉLŐ tanító amire az emberiség élőszóból emlékezik (előtte is jártak évezredekkel korábban akik a tudást felfrissítették a földön) így tudunk párhuzamot vonni a FENT és a LENT, valamint a NAGYBAN és ugyan az KICSIBEN között. Így meg is kapjuk + az ősi jelet, amely a világban számos helyen megtalálható, így egyházunk életét is e jel meghatározza. Őseink Által ránk ruházott jogait, kötelezettségeit önként vállalnunk kell.
Nézzük a párhuzamot és az ÍZTEN példamutatását;
Keleten és Európában, március 25. Kicsiben a gyümölcsfák beoltásának az ideje. (A jó gazda ezen a napon oltja be gyümölcsfáit, együtt munkálkodik az ÍZTENnel, így áldás van a munkáján.)
Nagyban a Természetben, NAPATYÁCSKA, itt oltja be éltető fényével FÖLDANYÁCSKÁT, majd ez után indul az élet fejlődése itt lenn a földben.
Kicsiben az ANYAMÉHBEN MEGFOGANT GYERMEK.
JÉZUS URUNK fogantatása példa arra, hogy e SZENT NAPON FOGANTATOTT “DOLGOK” KÜLÖNÖSEN ÉGI ÁLDÁSBAN RÉSZESÜLNEK.
Jézus Urunk születése, így esik egybe a FÉNY SZÜLETÉSÉNEK ÖRÖMÜNNEPÉVEL DECEMBER 21. amely szintén példamutatás, az égiekkel való együtt munkálkodásának gyümölcse égi ajándék a föld EMBERÉNEK.
Minden népnek ahhoz, hogy boldog életet élhessen itt a földön, vissza kell térnie a TERMÉSZETTEL VALÓ EGYÜTTÉLÉS TÖRVÉNYÉHEZ.
forrás: magyarlegyenhited.wordpress.com
Megjegyzés küldése