0
A mandula a kedvező életkörülmények között eléggé nagy fává fejlődik, erős, gyakran vastag törzset nevel, koronája hajlamos az elsűrűsödésre. A faj páratlan szívósságánál fogva megtelepszik a napégette, száraz, sziklás lejtőkön is, de itt inkább bokoralakot ölt.

A mediterrán országokban leggyakoribbak a magról kelt fák, amelyek 3–8 m magasságot érnek el, szabálytalan koronát fejlesztenek, kérgük ripacsos, gyakran furcsán csavarodott. Fája jó talajon és megfelelő ápolás mellett 6-8 méter magas, a korona átmérője 4-8 méter közötti.

A felnyíló csonthéjas termés külső és középső terméshéja éréskor felreped és kihull a csontár. A mag édes és keserű lehet. A termelt édesmagvú fajták papír-, félpapír- és kemény magvúak lehetnek.

Mandula (növényfaj)

A mandula egy csonthéjas termés, illetve az azt termő mandulafa (Prunus dulcis, Prunus communis, Prunus amygdalus vagy Amygdalus communis) rövidebb neve. Őshazája Nyugat-, Közép- és Kelet-Ázsia. Legközelebbi rokona az őszibarack, távolabbi rokonai a szilva és a kajszi. A mandulafa termése a világ összes olajos magvai közül az egyik legrégebbi és legismertebb.










fotó: Virág Andrea / facebook

forrás: wikipedia.org

Megjegyzés küldése

 
Top