A falu igen gazdag múltját kétkötetes monográfiában dolgozta föl a néhai dr. Molnár József, a falu szülötte. Első okleveles említése 1275-ben történt villa Rede inferior (Alsóréde falu) alakban. Birtokosa ekkor az Aba nemzetség Rédey ága volt. E család leszármazottai a települést két részre osztották, így Alsó-, Kis- Szentmártonréde valamint Felsőréde és Nagyréde, Boldogasszony-Réde Fancsatelke és nevű falurészekre.
A 15. században a rokoncsaládok kihalása, beházasodás, zálogbaadás és királyi adományok folytán más nemesi családok is birtokrészhez jutottak (Csányi, Szuhai, Jákófi, stb.) 1415-1446 között. 1435-ös határjárólevél megemlíti, hogy a mostani 3-as főút vonalán haladó országos jelentőségű kereskedelmi útvonalon Nagyréde határában kőhíd állt. mely Rédeszentmártont és Szentmártonrédét 1450-1464 között Boldogasszonyréde nevű falurészként is említették a források. Kisréde 1544-ben török hódoltság alá került, 1549-ben végleg elnéptelenedett, pusztává lett.
A török kiűzését követően a Rákóczi-család bírta a falu legnagyobb részét. A település gazdálkodását a szőlőművelés és bortermelés határozta meg már a 16. századtól, s ezt a művelési ágat folytatták a következő évszázadokban is.
A 19. század végén a filoxéra teljesen elpusztította a falu szőlőterületeit. Ekkor a szarvasmarha-tenyésztés vált uralkodóvá. A 20. század elején újra a szőlőművelés került előtérbe, ezen belül is a szőlőoltványok termelése vált meghatározóvá. Ezt segítette az 1897-ben megszervezett Hitelszövetkezet. Az ipari vállalkozások közül a Vitál Márton által létesített tégla-és cserépgyár volt a legjelentősebb, mely 1930-ig látta el a környéket termékeivel.
Fekvése
Nagyréde község Heves megyében, a Gyöngyösi járásban. - Nagyréde Gyöngyöstől nyugatra, kb. 8 kilométerre a 3-as főút mellett fekszik.
Látnivalók
Római Katolikus templom , 1874. november 5-én avatták fel, az 1667-ben megerősített régi templom alapoktól való újjáépítése után.
Zsellérház – hagyományosan berendezett parasztház
Fáy-kúria: Egyik termében kapott helyet a "Falusi Galéria", Molnár József festőművész képeiből önálló képtárat alakítottak ki.
Brezovay-kastély
Izsák (Isaak)-kastély
Bormúzeum
A Művelődési ház előcsarnokát díszíti egy ún. grafittó, melyet szintén Molnár József készített 1963-ban, és a nagyrédei lakodalmas kedvű, zenés, táncos, színes falu forgatagát ábrázolja.
A Napközis otthon homlokzatát: Kóthay Nándor szobrászművész "Sárkányölő" című domborműve díszíti.
1983 őszén állították fel a község főterén a mai Erzsébet téren, Szentirmai Zoltán Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását: egy szőlőprés, oldalain indákkal, fürtökkel, fürge gyík és seregély, mely az évszázadok óta itt virágzó szőlő-és borkultúrát jelképezi.
forrás: wikipedia.org
A 15. században a rokoncsaládok kihalása, beházasodás, zálogbaadás és királyi adományok folytán más nemesi családok is birtokrészhez jutottak (Csányi, Szuhai, Jákófi, stb.) 1415-1446 között. 1435-ös határjárólevél megemlíti, hogy a mostani 3-as főút vonalán haladó országos jelentőségű kereskedelmi útvonalon Nagyréde határában kőhíd állt. mely Rédeszentmártont és Szentmártonrédét 1450-1464 között Boldogasszonyréde nevű falurészként is említették a források. Kisréde 1544-ben török hódoltság alá került, 1549-ben végleg elnéptelenedett, pusztává lett.
A török kiűzését követően a Rákóczi-család bírta a falu legnagyobb részét. A település gazdálkodását a szőlőművelés és bortermelés határozta meg már a 16. századtól, s ezt a művelési ágat folytatták a következő évszázadokban is.
 |
| Nagyréde és a Mátra - fotó: "xellas" |
A 19. század végén a filoxéra teljesen elpusztította a falu szőlőterületeit. Ekkor a szarvasmarha-tenyésztés vált uralkodóvá. A 20. század elején újra a szőlőművelés került előtérbe, ezen belül is a szőlőoltványok termelése vált meghatározóvá. Ezt segítette az 1897-ben megszervezett Hitelszövetkezet. Az ipari vállalkozások közül a Vitál Márton által létesített tégla-és cserépgyár volt a legjelentősebb, mely 1930-ig látta el a környéket termékeivel.
Fekvése
Nagyréde község Heves megyében, a Gyöngyösi járásban. - Nagyréde Gyöngyöstől nyugatra, kb. 8 kilométerre a 3-as főút mellett fekszik.
Látnivalók
Római Katolikus templom , 1874. november 5-én avatták fel, az 1667-ben megerősített régi templom alapoktól való újjáépítése után.
Zsellérház – hagyományosan berendezett parasztház
Fáy-kúria: Egyik termében kapott helyet a "Falusi Galéria", Molnár József festőművész képeiből önálló képtárat alakítottak ki.
Brezovay-kastély
Izsák (Isaak)-kastély
Bormúzeum
A Művelődési ház előcsarnokát díszíti egy ún. grafittó, melyet szintén Molnár József készített 1963-ban, és a nagyrédei lakodalmas kedvű, zenés, táncos, színes falu forgatagát ábrázolja.
A Napközis otthon homlokzatát: Kóthay Nándor szobrászművész "Sárkányölő" című domborműve díszíti.
1983 őszén állították fel a község főterén a mai Erzsébet téren, Szentirmai Zoltán Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását: egy szőlőprés, oldalain indákkal, fürtökkel, fürge gyík és seregély, mely az évszázadok óta itt virágzó szőlő-és borkultúrát jelképezi.
forrás: wikipedia.org
Megjegyzés küldése