Néha csak menni kell, hagyni, hogy vigyen a lábad. Még akkor is, ha meredek az út, vagy akadályokkal van tele. Akkor is, ha nem tudod, mi vár a végén, lesz-e egyáltalán vége?
Van úgy, hogy kövek között vezet, vízparti fövenyen. Megállhatsz egy pillanatra. Nézheted, mint rohan el a folyó, de te maradsz, és léphetsz tovább, jöhet a következő út.
Olykor erdőbe vezet, Nem látni tisztán a fáktól. Pedig jó lenne haladni, de olyan rémisztő az ismeretlen. Idegen hangok, megugró vadak, félhomály. Innen is megyünk tovább.
Ha elrettent a sötétség, amikor nem tudod, hogyan tovább, gondolj arra, hogy minden út véget ér egyszer,
és a végén ott vár valami különleges, amit úgy hívnak béke.
forrás és fotók: Süni blog
Van úgy, hogy kövek között vezet, vízparti fövenyen. Megállhatsz egy pillanatra. Nézheted, mint rohan el a folyó, de te maradsz, és léphetsz tovább, jöhet a következő út.
Olykor erdőbe vezet, Nem látni tisztán a fáktól. Pedig jó lenne haladni, de olyan rémisztő az ismeretlen. Idegen hangok, megugró vadak, félhomály. Innen is megyünk tovább.
Ha elrettent a sötétség, amikor nem tudod, hogyan tovább, gondolj arra, hogy minden út véget ér egyszer,
és a végén ott vár valami különleges, amit úgy hívnak béke.
forrás és fotók: Süni blog
Megjegyzés küldése