0
Az 1910-ben épült ház szinte eredeti formában megmaradt, ezért külsején alig kellett változtatni. Az ország egyik legrégebbi tájháza Recsken található. Az 1910-ben szalagtelken épült, fésűs beépítésű telket gazdái a falu építkezési szokásainak megfelelően építették be, de alkalmazkodtak a telek szokatlanul nagy méreteihez (ez volt a legnagyobb porta Recsken). Megépítették a telek bal oldalára a lakóházat, a ház mögé pedig vele egy vonalban gazdasági építmények kerültek (sertésól, istálló, magtár).

Az épületet darabos kőfalazat, szarufás-torokgerendás nyeregtető jellemzi, s hódfarkú cseréppel fedték. Meszelt véghomlokzatán két ablak található, kihajló tokkal, könyöklőpárkánnyal.

Udvari homlokzata hattengelyes, az eredetileg három lakóhelyiség és a búzásház, „hambár” nyílásaival. Tornác, kilencfejezetes faoszloppal, a bejárat előtt magasan elhelyezett lécráccsal.

A lakóház tehát szinte eredeti formában megmaradt, ezért külsején alig kellett változtatni. Az utcára néző véghomlokzat egykor díszesebb lehetett. A faoszlopos tornácot Bódi virág Ignác faragta.

Ezt érdemes megnézni BEKÜLDÖTT FOTÓ

A Kossuth út 118. szám alatt 1965-ben rendezték be a pitvarkonyhából és előszobából álló Népművészeti tájházat, melyet 1997-ben az illetékes minisztérium műemléki védelem alá vont. Nemcsak a térség, hanem az ország egyik legkorábbi ilyen jellegű tájháza a recski.

A hagyományos falusi élet kellékei mellett hamísítatlan hangulatot áraszt a búbos kemence. A recski tájház egész évben látogatható, a Tájak Korok Múzeumok külön ismertető füzete segíti az eligazodást.

>>> a cikk forrása -  (heol.hu)

Megjegyzés küldése

 
Top