Heves megye déli részén fekszik, Heves várostól 8 km-re, Füzesabonytól 19 km-re. A települést keletről a Hanyi-ér, északról a Besenyő-árok, nyugatról pedig a Kázsmándi-árok határolja.
Környező települések
Tenk 7 kilométerre, Kömlő 8 kilométerre. A legközelebbi város: Heves 8 kilométerre található.
Története
Régészeti leletek alapján bizonyíthatóan már a honfoglalás előtt is lakott terület volt. Írásban a neve azonban csak egy 1407-es okiratban bukkan fel, Athan néven. 1409-ben a Tarkőiek birtoka, majd 1430-tól az Országh családé. 1548-ban behódolt a töröknek, s ez alól csak 1687-ben szabadult fel.[4] A 16. század közepétől református a község.
Az 1552 évi adóösszeírásban 3, 1569-ben pedig 25 portával szerepelt. Ekkor Országh Kristóf birtoka.
1589-1590 között Rákóczi Zsigmond számadása szerint Egerbe szolgáltatta be a tizedet. Az 1593-as úrbéri összeírás szerint Széchy Tamásnak itt 7 jobbágya volt.
1635-ben, mint új telepítésű falu, csupán 1 forint illetéket fizetett. Az 1647 évi összeírásban is nemes községként szerepelt, ekkor már több armálista család is lakott a településen. 1684-ben a Vay György, a Lósy és a Haller családok birtoka volt.
1693-ban Glöcksberg ezredesé volt a helység 1/3 része, a többi pedig Fáy György özvegyéé volt.
A 18. században a falu már öt család birtokában volt.; köztük 1741-ben a Nyáry család, 1774-ben pedig a Bernáthfalvi Bernáthok is birtokosai voltak.
A 19. század elején báró Orczy László és György, Döbrentey Gábor, gróf Esterházy család valamint a Németh, Radics, Dobóczky, gróf Szapáry és a Freizeizen családok voltak itt birtokosok, majd az 1900-as évek elején Szathmáry-Király Pál és Bárczay Elemér volt it a nagyobb birtokos.
1913-ban megindult a tagosítási eljárás, ami 1927-re fejeződött be.
A település lakossága az 1900-as évek elején még főleg háziszövéssel foglalkozott.
A 20. század elején Heves vármegye Hevesi járásához tartozott.
1910-ben 2814 magyar lakosa közül 490 római katolikus, 2307 református, 17 izraelita volt.
Átány 1959-ben termelőszövetkezeti község lett.
2001-ben a település lakosságának 67%-a magyar, 33%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
Nevezetességei
Kakas Ház (múzeumi kiállítóhely)
Református templom. A 16. század közepén vették birtokba a reformátusok a templomot, ami eredetileg római katolikus volt. 1781 és 1783 között kibővítették. Műemlék.
Itt született Nyiry István (1776–1838) természettudós, matematikus, az MTA tagja.
forrás: wikipedia.org
Környező települések
Tenk 7 kilométerre, Kömlő 8 kilométerre. A legközelebbi város: Heves 8 kilométerre található.
Története
Régészeti leletek alapján bizonyíthatóan már a honfoglalás előtt is lakott terület volt. Írásban a neve azonban csak egy 1407-es okiratban bukkan fel, Athan néven. 1409-ben a Tarkőiek birtoka, majd 1430-tól az Országh családé. 1548-ban behódolt a töröknek, s ez alól csak 1687-ben szabadult fel.[4] A 16. század közepétől református a község.
Az 1552 évi adóösszeírásban 3, 1569-ben pedig 25 portával szerepelt. Ekkor Országh Kristóf birtoka.
1589-1590 között Rákóczi Zsigmond számadása szerint Egerbe szolgáltatta be a tizedet. Az 1593-as úrbéri összeírás szerint Széchy Tamásnak itt 7 jobbágya volt.
1635-ben, mint új telepítésű falu, csupán 1 forint illetéket fizetett. Az 1647 évi összeírásban is nemes községként szerepelt, ekkor már több armálista család is lakott a településen. 1684-ben a Vay György, a Lósy és a Haller családok birtoka volt.
1693-ban Glöcksberg ezredesé volt a helység 1/3 része, a többi pedig Fáy György özvegyéé volt.
A 18. században a falu már öt család birtokában volt.; köztük 1741-ben a Nyáry család, 1774-ben pedig a Bernáthfalvi Bernáthok is birtokosai voltak.
A 19. század elején báró Orczy László és György, Döbrentey Gábor, gróf Esterházy család valamint a Németh, Radics, Dobóczky, gróf Szapáry és a Freizeizen családok voltak itt birtokosok, majd az 1900-as évek elején Szathmáry-Király Pál és Bárczay Elemér volt it a nagyobb birtokos.
1913-ban megindult a tagosítási eljárás, ami 1927-re fejeződött be.
A település lakossága az 1900-as évek elején még főleg háziszövéssel foglalkozott.
A 20. század elején Heves vármegye Hevesi járásához tartozott.
1910-ben 2814 magyar lakosa közül 490 római katolikus, 2307 református, 17 izraelita volt.
Átány 1959-ben termelőszövetkezeti község lett.
2001-ben a település lakosságának 67%-a magyar, 33%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
Nevezetességei
Kakas Ház (múzeumi kiállítóhely)
Református templom. A 16. század közepén vették birtokba a reformátusok a templomot, ami eredetileg római katolikus volt. 1781 és 1783 között kibővítették. Műemlék.
Itt született Nyiry István (1776–1838) természettudós, matematikus, az MTA tagja.
forrás: wikipedia.org
Megjegyzés küldése