Lezárult a felsőoktatási felvételi alapeljárása, az eredmények azt mutatják, hogy az Eszterházy Károly Főiskola tartja korábban megszerzett pozícióját. Az intézmény tanulmányi igazgatója, Kalóné Szűcs Erzsébet tájékoztatása szerint a mesterképzés adatai alapján az EKF – egyetlen főiskolaként – a TOP 10-be került, nyolcadik lett.
Az Eszterházy Károly Főiskola tanulmányi igazgatója, Kalóné Szűcs Erzsébet szerint a hetvenegy magyarországi felsőoktatási intézmény felvételi eredményei alapján összeállítható „rangsorában” Eger évek óta elfoglalt 15-17. helye előkelő pozíciónak számít. A vidéki főiskolák között az EKF régóta a legnépszerűbb intézmény.
Az idén 1802 jelentkező nyert jogot arra, hogy beiratkozzon. Még előttünk van a pótfelvételi eljárás, illetőleg várjuk még a jelentkezőket a szakirányú továbbképzésekre. Összlétszám így majd csak szeptemberben lesz tudható – fogalmazott az igazgató, aki szerint, ha a számok mélyére nézünk, akkor látható, hogy milyen tendencia alakult ki ebben az évben. Míg tavaly több volt a nappalisok száma, az idén a levelező tagozatosaké a nagyobb. Az is egyértelmű, hogy a mesterképzéseknél nőtt meg az érdeklődés, és főleg levelező tagozaton. Az intézmény az összes mesterképzésre felvett hallgatói létszámot tekintő összevetésben a nyolcadik az országban, egyetlen főiskolaként szerepel a TOP 10-ben.
A szakember szerint bár nagy változások a korábbi évekhez képest a létszámban nincsenek, az összetevőiben azonban igen. A mesterképzésre felvett hallgatók zöme tanári képzésre nyert „bebocsátást”, miközben változóban van maga a tanárképzés is: 2013 óta újra visszatért az osztatlan formája, ami azt jelenti, hogy az érettségire épülően is lehet ismét tanárszakra jelentkezni.
A változás a köztudatban még nem igazán terjedt el, nem nagyon ismerik a pályán lévő pedagógusok, hogy nekik a jövőben milyen lehetőségeik lesznek, hiszen az osztott tanárképzés kifutó rendszerben utoljára 2016. szeptemberben indulhat. Mindemellett jó tudni, hogy bár osztatlan képzés lesz, ez nem jelenti azt, hogy megszűnnének a már tanári pályán lévő pedagógusok lehetőségei, hiszen ebbe a formába is be lehet lépni egy rövidebb idejű képzésbe – mondotta Kalóné Szűcs Erzsébet.
Köztudott, hogy az államilag finanszírozott lehetőségekre igyekszik rácsatlakozni a jelentős többség, azonban ez nem sikerülhet mindenkinek, ezért rákérdeztünk arra, hogy a költségtérítéses formában mennyire kell zsebbe nyúlni a diploma megszerzéséért. Kiderült, hogy bár nagy szükség van pedagógusokra, a tanári oklevélért nagyon: levelezőn 300 ezer, nappalin pedig 350 ezer forint a hozzájárulás félévenként, ennek kereteit egy kormányrendelet határozza meg.
A legdrágábbak egyébként a művészetközvetítéshez vagy művészeti képzéshez tartozó területek a maguk 400 ezer forintos költségtérítésükkel. Más alapszakokon vagy felsőoktatási szakképzésben azonban „mindössze”133-180 ezerre rúg a féléves tétel.
>>> bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz (heol.hu)
Az Eszterházy Károly Főiskola tanulmányi igazgatója, Kalóné Szűcs Erzsébet szerint a hetvenegy magyarországi felsőoktatási intézmény felvételi eredményei alapján összeállítható „rangsorában” Eger évek óta elfoglalt 15-17. helye előkelő pozíciónak számít. A vidéki főiskolák között az EKF régóta a legnépszerűbb intézmény.
Az idén 1802 jelentkező nyert jogot arra, hogy beiratkozzon. Még előttünk van a pótfelvételi eljárás, illetőleg várjuk még a jelentkezőket a szakirányú továbbképzésekre. Összlétszám így majd csak szeptemberben lesz tudható – fogalmazott az igazgató, aki szerint, ha a számok mélyére nézünk, akkor látható, hogy milyen tendencia alakult ki ebben az évben. Míg tavaly több volt a nappalisok száma, az idén a levelező tagozatosaké a nagyobb. Az is egyértelmű, hogy a mesterképzéseknél nőtt meg az érdeklődés, és főleg levelező tagozaton. Az intézmény az összes mesterképzésre felvett hallgatói létszámot tekintő összevetésben a nyolcadik az országban, egyetlen főiskolaként szerepel a TOP 10-ben.
A szakember szerint bár nagy változások a korábbi évekhez képest a létszámban nincsenek, az összetevőiben azonban igen. A mesterképzésre felvett hallgatók zöme tanári képzésre nyert „bebocsátást”, miközben változóban van maga a tanárképzés is: 2013 óta újra visszatért az osztatlan formája, ami azt jelenti, hogy az érettségire épülően is lehet ismét tanárszakra jelentkezni.
 |
| illusztráció - fotó: Szántó György |
A változás a köztudatban még nem igazán terjedt el, nem nagyon ismerik a pályán lévő pedagógusok, hogy nekik a jövőben milyen lehetőségeik lesznek, hiszen az osztott tanárképzés kifutó rendszerben utoljára 2016. szeptemberben indulhat. Mindemellett jó tudni, hogy bár osztatlan képzés lesz, ez nem jelenti azt, hogy megszűnnének a már tanári pályán lévő pedagógusok lehetőségei, hiszen ebbe a formába is be lehet lépni egy rövidebb idejű képzésbe – mondotta Kalóné Szűcs Erzsébet.
Köztudott, hogy az államilag finanszírozott lehetőségekre igyekszik rácsatlakozni a jelentős többség, azonban ez nem sikerülhet mindenkinek, ezért rákérdeztünk arra, hogy a költségtérítéses formában mennyire kell zsebbe nyúlni a diploma megszerzéséért. Kiderült, hogy bár nagy szükség van pedagógusokra, a tanári oklevélért nagyon: levelezőn 300 ezer, nappalin pedig 350 ezer forint a hozzájárulás félévenként, ennek kereteit egy kormányrendelet határozza meg.
A legdrágábbak egyébként a művészetközvetítéshez vagy művészeti képzéshez tartozó területek a maguk 400 ezer forintos költségtérítésükkel. Más alapszakokon vagy felsőoktatási szakképzésben azonban „mindössze”133-180 ezerre rúg a féléves tétel.
>>> bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz (heol.hu)
Megjegyzés küldése