Egertől 10 kilométerre délnyugatra, Egerszalóktól 5 kilométer távolságra helyezkedik el, a Laskó-patak mellett.
Története
Demjén nevét 1331-ben már említették egy oklevélben, mint az egri káptalan birtokát. Az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben a hevesi kerület plébániái között szerepelt, Demyan alakban írva, mint az egri püspök birtoka. Az 1549. és 1552. évi adóösszeírásokban 10 portával lett fölvéve.
Az 1564. évi összeíráskor már lakatlan hely volt, ekkor az elhagyott települések között említették. 1647-ben a településen csak egy portát írtak össze, ekkor csak mint birtok (possessio) szerepelt az összeírásokban. 1686-ban is csak 3/4 portát vettek fel az összeírásokba. A település neve ekkor Dömyénd alakban fordult elő.
1741-ben Déménd néven szerepelt az összeírásokban, és az egri püspökség földesúri hatósága alá tartozott, egészen 1848-ig. 1836-ban végzett összeíráskor Demjénnek 764 lakosa volt. A határában a 20. század elején az egri érsekségnek kőbányája volt.
Az 1900-as évek első éveiben 787 magyar lakosa volt, és 3 református és 3 izraelita kivételével valamennyien római katolikusok voltak. A 20. század elején Heves vármegye Egri járásához tartozott.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
Nevezetességei
A Római katolikus templom. Páduai Szent Antal tiszteletére felszentelt. Giovanni Batista Carlone építette 1730 és 1732 között, barokk stílusban. A torony és a hajó bővítése 1777-1779-ben készült el, a templomnak ezt a formáját látjuk ma is. Főoltára 1782 körül készült, Grossmann József és Miller János műve. A rokokó és copf mellékoltárok szintén a 18. századból valók. A szószék copfstílusú, a főoltárral együtt emelték.
Demjéni Termál Völgy
forrás: wikipedia.org
Története
Demjén nevét 1331-ben már említették egy oklevélben, mint az egri káptalan birtokát. Az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben a hevesi kerület plébániái között szerepelt, Demyan alakban írva, mint az egri püspök birtoka. Az 1549. és 1552. évi adóösszeírásokban 10 portával lett fölvéve.
Az 1564. évi összeíráskor már lakatlan hely volt, ekkor az elhagyott települések között említették. 1647-ben a településen csak egy portát írtak össze, ekkor csak mint birtok (possessio) szerepelt az összeírásokban. 1686-ban is csak 3/4 portát vettek fel az összeírásokba. A település neve ekkor Dömyénd alakban fordult elő.
1741-ben Déménd néven szerepelt az összeírásokban, és az egri püspökség földesúri hatósága alá tartozott, egészen 1848-ig. 1836-ban végzett összeíráskor Demjénnek 764 lakosa volt. A határában a 20. század elején az egri érsekségnek kőbányája volt.
Az 1900-as évek első éveiben 787 magyar lakosa volt, és 3 református és 3 izraelita kivételével valamennyien római katolikusok voltak. A 20. század elején Heves vármegye Egri járásához tartozott.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
Nevezetességei
A Római katolikus templom. Páduai Szent Antal tiszteletére felszentelt. Giovanni Batista Carlone építette 1730 és 1732 között, barokk stílusban. A torony és a hajó bővítése 1777-1779-ben készült el, a templomnak ezt a formáját látjuk ma is. Főoltára 1782 körül készült, Grossmann József és Miller János műve. A rokokó és copf mellékoltárok szintén a 18. századból valók. A szószék copfstílusú, a főoltárral együtt emelték.
Demjéni Termál Völgy
forrás: wikipedia.org
Megjegyzés küldése