Mindig jó olvasgatni városunkról.
Eger városának történelme régre nyúlik vissza és a terület sokszor csapások által sújtott hely volt. Korábban is volt jelentősége a helynek, annak ellenére, hogy háborúk, tűzvészek és járványok dúlták fel a megyeszékhelyet, mely a mai napig fennmaradt, sőt kulturális és ipari csomópont az országban.
Dobó István Vármúzeum
Eger és környékén már időszámításunk előtt, a kőkorszakban is éltek emberek. A X. században érkeztek ide a honfoglaló magyarok első nemzedékei, hogy elfoglalják a területet az itt élő német, avar és szláv törzsektől. Szent István a püspökségek egyikének székhelyévé tette, az egri egyházmegye első székesegyháza pedig a Várdombon épül, a mai vár helyén. Maradványai a Dobó István Vármúzeum romkertjében tekinthetők meg.
A székesegyház vesztét az 1241-es tatárjárás okozta. Pont ezért és ez után építettek kővárat Egerbe, melyet IV. Béla engedélyezett 1248-ban. Ez fellendülést adott a meglehetősen rossz formában lévő városnak és a fejlesztések következtében középkori fejlődésének csúcsát érte el a régió. Például több település egybeépült Egerrel.
Egri borvidék
Ekkor, a 14. és 15. században irtották ki a város határáig terjedő erdőket, hogy szőlőt telepítsenek a helyére, megalapozva az Egri borvidék létrejöttét. 1442-ben husziták vallási háborúja miatt öldököltek rengeteg embert a városban, majd utána Mátyás király uralkodásának idején gótikus püspöki palotát építettek a várba. Ez alapvetően püspöki lakhelyként épült és katedrálisáról is híres volt. A vár északi részén található építmény – a keleti rész elpusztult - egyemeletes és az évszázadok során a magas rangú lakhely különböző funkciókat töltött be. Az ostrom után lőszerraktár lett a pincéjéből, aztán az egész épületből barakk. Volt börtönépület is, hogy mára múzeumként, többek között Dobó István sírkövét találhassuk benne.
Ma Magyarország jelentős borászati régiója a helyszín és rengeteg pincészet működik a környező területeken is. A többféle szőlőfajtából készülő bor, az egri bikavér külföldön is híres. Többek között a neves magyar pszichológus Csernus Imre is itt működtet pincét. A borkultúra Magyarországon folyamatosan fejlődik és egyre több borkóstolóval, borfesztivállal találkozhatunk.
Egri Minaret
Több szót érdemel a leghíresebb história a város kapcsán, melynek emlékeit és mozzanatait Gárdonyi Géza, Egri Csillagok című több nyelvre lefordított könyve őrzi regény formában. 1552-ben a Mohácsi vész után, a megerősített egri várat az Oszmán Birodalom azévi utolsó hadműveletként, 38 napig tartó ostrom alá vette. A kürülbelül 30-40 ezer fős egyesített török sereg hatalmas túlerőben támadott. A védők, Dobó István várkapitánysága alatt, úgy háromezer főnél is kisebb létszámmal igyekezett ellenállni. Sikerrel jártak és a győzelemnek fontos következménye volt, hogy a törökök egészen a század végéig nem tudtak a Magyar Királyságban tovább terjeszkedni, az Észeki területek hadiútvonalai pedig háborítatlanul maradtak.
Bár a csatát megnyerték, a 140 ágyúval lövetett vár rendkívül rossz állapotba került, amit a következő évtizedekben teljesen átépítettek és megerősítettek.
1596-ban megtörtént az elkerülhetetlen és az újabb török támadás alkalmával a védők 3 hét után feladták a várat. 91 éves idegen uralom következett. Ennek emlékét őrzi az Oszmán Birodalom legészakibb ma is álló minaretje, a 40 méter magas, 97 lépcsős karcsú Egri Minaret, mely ma is látogatható és kedvelt célpontja az odalátogatóknak. A Minaretbe fel lehet menni, ahonnan látványos kilátás fogadja az embert és elképzelheti, ahogyan a müezzin – a mecsetek alkalmazottja - naponta ötször imára szólította a híveket.
1687-ben sikerült a keresztény csapatoknak visszafoglalni a várost, ahol alig maradtak lakható házak. Fejlesztések és építkezések következtek. I. Lipót királyi szabad várossá nyilvánította Egert, majd néhány év múlva újra püspöki város lett.
Látnivalók Egerben
A sok csapás és és viszontagság után Eger a 18. századtól virágzásnak indult. A püspökök alakították ki a ma is látható városképet, a mecseteket templomokká alakították és rengeteg egyéb építkezés is folyt, ami pezsgő kereskedelmi központtá tette a helyszínt. 100 év alatt tizenötszöröse lett a népessége, 1787-ben 17 ezer ember lakott itt.
Kultúrális szempontból érdekes a Spetz-ház - a mai 3 éve felújított és rekonstruált Kepes-központ -, mely az 1870-es évektől kezdve a kaszinónak is helyt adott. Az első kaszinó Magyarországon a Pesti Casino volt, mely 1830 körül kezdte meg működését Széchenyi István munkája révén. A kaszinók ekkortájt inkább közösségi terek voltak a társadalom értelmisége számára, ahol üzletek köttetek, és vitákat folytattak. Ebből a szempontból hasonlít a modern online kaszinókhoz, amelyek úgy működnek, mint társadalmi tér, ahol barátaival találkozni, beszélgetni , és együtt játszanak, segítségével a többjátékos mód.
Magyarország második legnagyobb temploma a 1831 és 37 között, Hild József tervei alapján épített klasszicista Bazilika. Az épület belsejét 120 évig díszítették, a hozzá vezető lépcső szobrait pedig a velencei művész Marco Casagrande készítette.
Sok szép és neves épület található Eger belvárosában, ilyen például a Buttler-ház is, mely Mikszáth Kálmán regényében is megjelenik. Az épületet az 1600-as években emelték és régóta pusztulásra volt ítélve, míg 2010-ben több szász milliós beruházás keretében megújult.
A kaszinóhoz hasonló közösségi tér lehetett az Arnaut pasa által 1610 és 1617 között még a megszállás alatt építtetett Török Fürdő. Mohamedánok társalogtak és tisztálkodtak ezen a helyen. 2009-ben nyitotta meg kapuit újra Eger belvárosában. Masszázzsal is kényeztethetik magukat az idelátogatók, miközben modern és magas minőségű helyen relaxálhatnak.
Dobó tér az egri várvédőről elnevezett nagy tér Eger belvárosában. Több szobor található rajta, az egyik a névadó emlékére 1907-ben állított Strobl Lajos alkotás, a másik egy szoborkompozíció, ami egy magyar és két török lovas küzdelmét ábrázolja. 2015-ben egy külön térre helyezték át.
fotó: eger.hu
forrás: egriugyek.hu
Eger városának történelme régre nyúlik vissza és a terület sokszor csapások által sújtott hely volt. Korábban is volt jelentősége a helynek, annak ellenére, hogy háborúk, tűzvészek és járványok dúlták fel a megyeszékhelyet, mely a mai napig fennmaradt, sőt kulturális és ipari csomópont az országban.
Dobó István Vármúzeum
Eger és környékén már időszámításunk előtt, a kőkorszakban is éltek emberek. A X. században érkeztek ide a honfoglaló magyarok első nemzedékei, hogy elfoglalják a területet az itt élő német, avar és szláv törzsektől. Szent István a püspökségek egyikének székhelyévé tette, az egri egyházmegye első székesegyháza pedig a Várdombon épül, a mai vár helyén. Maradványai a Dobó István Vármúzeum romkertjében tekinthetők meg.
A székesegyház vesztét az 1241-es tatárjárás okozta. Pont ezért és ez után építettek kővárat Egerbe, melyet IV. Béla engedélyezett 1248-ban. Ez fellendülést adott a meglehetősen rossz formában lévő városnak és a fejlesztések következtében középkori fejlődésének csúcsát érte el a régió. Például több település egybeépült Egerrel.
Egri borvidék
Ekkor, a 14. és 15. században irtották ki a város határáig terjedő erdőket, hogy szőlőt telepítsenek a helyére, megalapozva az Egri borvidék létrejöttét. 1442-ben husziták vallási háborúja miatt öldököltek rengeteg embert a városban, majd utána Mátyás király uralkodásának idején gótikus püspöki palotát építettek a várba. Ez alapvetően püspöki lakhelyként épült és katedrálisáról is híres volt. A vár északi részén található építmény – a keleti rész elpusztult - egyemeletes és az évszázadok során a magas rangú lakhely különböző funkciókat töltött be. Az ostrom után lőszerraktár lett a pincéjéből, aztán az egész épületből barakk. Volt börtönépület is, hogy mára múzeumként, többek között Dobó István sírkövét találhassuk benne.
Ma Magyarország jelentős borászati régiója a helyszín és rengeteg pincészet működik a környező területeken is. A többféle szőlőfajtából készülő bor, az egri bikavér külföldön is híres. Többek között a neves magyar pszichológus Csernus Imre is itt működtet pincét. A borkultúra Magyarországon folyamatosan fejlődik és egyre több borkóstolóval, borfesztivállal találkozhatunk.
Egri Minaret
Több szót érdemel a leghíresebb história a város kapcsán, melynek emlékeit és mozzanatait Gárdonyi Géza, Egri Csillagok című több nyelvre lefordított könyve őrzi regény formában. 1552-ben a Mohácsi vész után, a megerősített egri várat az Oszmán Birodalom azévi utolsó hadműveletként, 38 napig tartó ostrom alá vette. A kürülbelül 30-40 ezer fős egyesített török sereg hatalmas túlerőben támadott. A védők, Dobó István várkapitánysága alatt, úgy háromezer főnél is kisebb létszámmal igyekezett ellenállni. Sikerrel jártak és a győzelemnek fontos következménye volt, hogy a törökök egészen a század végéig nem tudtak a Magyar Királyságban tovább terjeszkedni, az Észeki területek hadiútvonalai pedig háborítatlanul maradtak.
Bár a csatát megnyerték, a 140 ágyúval lövetett vár rendkívül rossz állapotba került, amit a következő évtizedekben teljesen átépítettek és megerősítettek.
1596-ban megtörtént az elkerülhetetlen és az újabb török támadás alkalmával a védők 3 hét után feladták a várat. 91 éves idegen uralom következett. Ennek emlékét őrzi az Oszmán Birodalom legészakibb ma is álló minaretje, a 40 méter magas, 97 lépcsős karcsú Egri Minaret, mely ma is látogatható és kedvelt célpontja az odalátogatóknak. A Minaretbe fel lehet menni, ahonnan látványos kilátás fogadja az embert és elképzelheti, ahogyan a müezzin – a mecsetek alkalmazottja - naponta ötször imára szólította a híveket.
1687-ben sikerült a keresztény csapatoknak visszafoglalni a várost, ahol alig maradtak lakható házak. Fejlesztések és építkezések következtek. I. Lipót királyi szabad várossá nyilvánította Egert, majd néhány év múlva újra püspöki város lett.
Látnivalók Egerben
A sok csapás és és viszontagság után Eger a 18. századtól virágzásnak indult. A püspökök alakították ki a ma is látható városképet, a mecseteket templomokká alakították és rengeteg egyéb építkezés is folyt, ami pezsgő kereskedelmi központtá tette a helyszínt. 100 év alatt tizenötszöröse lett a népessége, 1787-ben 17 ezer ember lakott itt.
Kultúrális szempontból érdekes a Spetz-ház - a mai 3 éve felújított és rekonstruált Kepes-központ -, mely az 1870-es évektől kezdve a kaszinónak is helyt adott. Az első kaszinó Magyarországon a Pesti Casino volt, mely 1830 körül kezdte meg működését Széchenyi István munkája révén. A kaszinók ekkortájt inkább közösségi terek voltak a társadalom értelmisége számára, ahol üzletek köttetek, és vitákat folytattak. Ebből a szempontból hasonlít a modern online kaszinókhoz, amelyek úgy működnek, mint társadalmi tér, ahol barátaival találkozni, beszélgetni , és együtt játszanak, segítségével a többjátékos mód.
Magyarország második legnagyobb temploma a 1831 és 37 között, Hild József tervei alapján épített klasszicista Bazilika. Az épület belsejét 120 évig díszítették, a hozzá vezető lépcső szobrait pedig a velencei művész Marco Casagrande készítette.
Sok szép és neves épület található Eger belvárosában, ilyen például a Buttler-ház is, mely Mikszáth Kálmán regényében is megjelenik. Az épületet az 1600-as években emelték és régóta pusztulásra volt ítélve, míg 2010-ben több szász milliós beruházás keretében megújult.
A kaszinóhoz hasonló közösségi tér lehetett az Arnaut pasa által 1610 és 1617 között még a megszállás alatt építtetett Török Fürdő. Mohamedánok társalogtak és tisztálkodtak ezen a helyen. 2009-ben nyitotta meg kapuit újra Eger belvárosában. Masszázzsal is kényeztethetik magukat az idelátogatók, miközben modern és magas minőségű helyen relaxálhatnak.
Dobó tér az egri várvédőről elnevezett nagy tér Eger belvárosában. Több szobor található rajta, az egyik a névadó emlékére 1907-ben állított Strobl Lajos alkotás, a másik egy szoborkompozíció, ami egy magyar és két török lovas küzdelmét ábrázolja. 2015-ben egy külön térre helyezték át.
fotó: eger.hu
forrás: egriugyek.hu
Megjegyzés küldése