A legfontosabb méhlegelők közül leginkább a napraforgóval lehetnek elégedettek a megye méhészei. A repcéből kevés, az akácból pedig gyenge közepes lett az idei méztermés, a napraforgó viszont kecsegtető. A megye méhészei szempontjából ez a két növény a legjelentősebb méhlegelő. Bár vannak jelentős gyümölcsösök is, az ott gyűjtött méz csupán a rovarok saját ellátására elég.
A repce a tavalyinál gyengébben sikerült, számos gond volt vele. Például az, hogy a csapadék a virágzás közepe után érte a táblákat, így gyenge méztermés jött össze, sok megyei méhész nem is települt repcére. Az akác felemásan sikerült, húsvét után komoly fagyás érte az erdőket, ennek ellenére a maradék virág mézelt.
Aztán a tavalyi esztendőhöz hasonlóan jött egy hidegfront, lehűléssel, csapadékkal. Volt közben néhány jó nap, az alatt egy gyenge közepes termés sikerült. Azok a méhészek viszont, akik elvándoroltak a Hajdúságba vagy Szabolcsba, jól jártak, hiszen az ország azon tájait nem érte el a hideg légtömeg, ők jó termésről számoltak be – idézte a tavaszi történéseket Biró Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Heves megyei szaktanácsadója.
Jelenleg a napraforgó virágzik, s eredményesen is pergetnek a méhészek, akik a tavalyihoz képest kevesebb, de közepes mézterméshez jutnak. Megyénkből kevesen vették a fáradságot arra, hogy Kecskemét környékére, vaddohányra menjenek – ez egyébként sem sikerült jól idén –, megelégedtek a megyében föllelhető facélia, olajretek, mustártáblákkal, ezek biztosították a rovarok táplálékát. Hársból kevés van a megyében, a méhészek üveges kiszerelésben adják el. A méhészek egyébként csökkenő felvásárlási árakról számoltak be: a téli maximumhoz képest az akácmézért harminc százalékkal kevesebbet, hordóval kilónként 1300 forintot kaptak, a vegyes virágmézért pedig 750-800 forintot, ez utóbbi 15-20 százalékos árcsökkenést jelent.
– Az év jól indult a gyümölcsvirágzással, bár a szilva, amire számítottam, nem sikerült. A repcéhez nem sok bizalmunk volt, az mindig ajándék. Volt egy kis eső, így egy közepes átlagot hozott. Sokat számít a fiasításnál, hiszen a repce virágporától erősebbek lesznek. Vacilláltam, hogy elmenjek-e akácra, végül úgy döntöttem, hogy igen, és jól döntöttem.
A második virágzásra, Zabarba már nem mentem föl. Fagyott, fázott a virág, de egy hétig intenzíven hordtak a méhek – mondta a füzesabonyi Tóth Benedek. A méhész megemlítette, szerencséje is volt a környékkel, ahol méhei vannak, hiszen a közelben volt olajretek és facélia is, valamint kisebb tábla napraforgók, amelyek egymás után nyíltak, de a hőség egy hét alatt leszárította a virágokat.
Szinte csörgött a virágpor, de a növény így is közepesen adott. Vaddohányra sok társához hasonlóan ő sem ment, bár volt, akinek bejött. A vaddohány méze az akácéhoz hasonlóan keresett, árban is felveszi vele a versenyt. Igaz, az árak lefelé tartanak, az akácé 1500 forintról indult, a vegyes virágmézé 850-ről. Tóth Benedek szerint azonban a közepes termés miatt lehet emelkedés, általában a jászberényi mézvásáron dőlnek el végleg a felvásárlási árak.
A méhész a további szeznról elmondta, régen augusztusban még voltak méhlegelők, de mára eltűnt a tarlóvirág, a tisztesfű. A méheknek marad, amit még találnak, illetve a náluk hagyott méz és a cukor.
A jövő évi méztermést a méhészek augusztusban alapozzák meg, ilyenkor kezelik az állományt, amely majd áttelel.
>>> bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz (heol.hu)
A repce a tavalyinál gyengébben sikerült, számos gond volt vele. Például az, hogy a csapadék a virágzás közepe után érte a táblákat, így gyenge méztermés jött össze, sok megyei méhész nem is települt repcére. Az akác felemásan sikerült, húsvét után komoly fagyás érte az erdőket, ennek ellenére a maradék virág mézelt.
Aztán a tavalyi esztendőhöz hasonlóan jött egy hidegfront, lehűléssel, csapadékkal. Volt közben néhány jó nap, az alatt egy gyenge közepes termés sikerült. Azok a méhészek viszont, akik elvándoroltak a Hajdúságba vagy Szabolcsba, jól jártak, hiszen az ország azon tájait nem érte el a hideg légtömeg, ők jó termésről számoltak be – idézte a tavaszi történéseket Biró Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Heves megyei szaktanácsadója.
Jelenleg a napraforgó virágzik, s eredményesen is pergetnek a méhészek, akik a tavalyihoz képest kevesebb, de közepes mézterméshez jutnak. Megyénkből kevesen vették a fáradságot arra, hogy Kecskemét környékére, vaddohányra menjenek – ez egyébként sem sikerült jól idén –, megelégedtek a megyében föllelhető facélia, olajretek, mustártáblákkal, ezek biztosították a rovarok táplálékát. Hársból kevés van a megyében, a méhészek üveges kiszerelésben adják el. A méhészek egyébként csökkenő felvásárlási árakról számoltak be: a téli maximumhoz képest az akácmézért harminc százalékkal kevesebbet, hordóval kilónként 1300 forintot kaptak, a vegyes virágmézért pedig 750-800 forintot, ez utóbbi 15-20 százalékos árcsökkenést jelent.
Méhészek egymás között: Melczer Péter Kövesdről és Tóth Benedek Füzesabonyból Fotó: Tóth Balázs
A második virágzásra, Zabarba már nem mentem föl. Fagyott, fázott a virág, de egy hétig intenzíven hordtak a méhek – mondta a füzesabonyi Tóth Benedek. A méhész megemlítette, szerencséje is volt a környékkel, ahol méhei vannak, hiszen a közelben volt olajretek és facélia is, valamint kisebb tábla napraforgók, amelyek egymás után nyíltak, de a hőség egy hét alatt leszárította a virágokat.
Szinte csörgött a virágpor, de a növény így is közepesen adott. Vaddohányra sok társához hasonlóan ő sem ment, bár volt, akinek bejött. A vaddohány méze az akácéhoz hasonlóan keresett, árban is felveszi vele a versenyt. Igaz, az árak lefelé tartanak, az akácé 1500 forintról indult, a vegyes virágmézé 850-ről. Tóth Benedek szerint azonban a közepes termés miatt lehet emelkedés, általában a jászberényi mézvásáron dőlnek el végleg a felvásárlási árak.
A méhész a további szeznról elmondta, régen augusztusban még voltak méhlegelők, de mára eltűnt a tarlóvirág, a tisztesfű. A méheknek marad, amit még találnak, illetve a náluk hagyott méz és a cukor.
A jövő évi méztermést a méhészek augusztusban alapozzák meg, ilyenkor kezelik az állományt, amely majd áttelel.
>>> bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz (heol.hu)
Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.