A „Város a város alatt” Eger egyik kiállítóhelye az egykori érseki pincerendszerben. Bejárata a bazilika főbejáratához fölvezető lépcsősor mellett nyílik.
Története
1687-ben a törökök elhagyták Eger városát. A visszatérő püspök - Fenessy György - viszont már nem akarta újjá építtetni a régi gótikus palotát a várban, hanem vásárolt két építési telket a városban és egy vadonatúj palotát kezdett építtetni. Az építőanyagot, ami a riolit tufa volt, a palota mögötti illetve alatti domboldalból termelték ki.
Így mire felépült a palota, egy hatalmas pincével is rendelkeztek. A 4 kilométer hosszú pincerendszer a Hatvani-kaputól a Rác-kapuig nyúlt el a város alatt. Szükség is volt a pincére, hiszen ebben tárolták a Gyöngyöstől Munkácsig terjedő borvidékek borainak dézsmáját (tizedét, decimáját). Ez az egri püspökségnek évente 10-13 millió liter bort jelentett bevételként.
GALÉRIA >>>
Ennek a mennyiségnek egy részét tárolták ebben a pincében. Az 1947-es államosítás után a pincét nem használták, a víz elvezetéséről nem gondoskodtak, ezért falai többhelyütt megrogytak, a pince életveszélyes lett. A 80-as évek elején vasbeton szerkezetekkel megerősítették, a különösen veszélyes szakaszokat betömedékelték.
2007-ben egy nyilvános szavazás a pincerendszert Magyarország hét legérdekesebb építészeti emléke közé sorolta.
Látnivalók
A pincerendszer egész évben látogatható. A kb. 45 perces séta első felében, a pince múltját és jelenét mutatják be. Második felében mészkő képződmények láthatók, és korabeli szakmákkal, foglalkozásokkal ismertetik meg a látogatókat. A város ebben a pincében kívánja bemutatni életképekkel, fény- és hanghatásokkal gazdagított interaktív jelenetekkel a város történetét 1004-től (a püspökség alapításától) 1687-ig (a törökök kivonulásáig).
A mai pince legszebb része az Oszlopos terem, ahol 7 x 7 pinceág sakktáblaszerűen hálózza be a teret.
A pincerendszer bejárata a bazilika előtti lépcsősornál, a Szent László szobor alatt van. A pince hőmérséklete állandóan 12°C, ezért meleg ruha, pulóver ajánlott. Tárlatvezetés óránként, a látogatás időtartama 45–50 perc.
forrás: wikipedia.org
Története
1687-ben a törökök elhagyták Eger városát. A visszatérő püspök - Fenessy György - viszont már nem akarta újjá építtetni a régi gótikus palotát a várban, hanem vásárolt két építési telket a városban és egy vadonatúj palotát kezdett építtetni. Az építőanyagot, ami a riolit tufa volt, a palota mögötti illetve alatti domboldalból termelték ki.
Így mire felépült a palota, egy hatalmas pincével is rendelkeztek. A 4 kilométer hosszú pincerendszer a Hatvani-kaputól a Rác-kapuig nyúlt el a város alatt. Szükség is volt a pincére, hiszen ebben tárolták a Gyöngyöstől Munkácsig terjedő borvidékek borainak dézsmáját (tizedét, decimáját). Ez az egri püspökségnek évente 10-13 millió liter bort jelentett bevételként.
GALÉRIA >>>
Ennek a mennyiségnek egy részét tárolták ebben a pincében. Az 1947-es államosítás után a pincét nem használták, a víz elvezetéséről nem gondoskodtak, ezért falai többhelyütt megrogytak, a pince életveszélyes lett. A 80-as évek elején vasbeton szerkezetekkel megerősítették, a különösen veszélyes szakaszokat betömedékelték.
2007-ben egy nyilvános szavazás a pincerendszert Magyarország hét legérdekesebb építészeti emléke közé sorolta.
Látnivalók
A pincerendszer egész évben látogatható. A kb. 45 perces séta első felében, a pince múltját és jelenét mutatják be. Második felében mészkő képződmények láthatók, és korabeli szakmákkal, foglalkozásokkal ismertetik meg a látogatókat. A város ebben a pincében kívánja bemutatni életképekkel, fény- és hanghatásokkal gazdagított interaktív jelenetekkel a város történetét 1004-től (a püspökség alapításától) 1687-ig (a törökök kivonulásáig).
A mai pince legszebb része az Oszlopos terem, ahol 7 x 7 pinceág sakktáblaszerűen hálózza be a teret.
A pincerendszer bejárata a bazilika előtti lépcsősornál, a Szent László szobor alatt van. A pince hőmérséklete állandóan 12°C, ezért meleg ruha, pulóver ajánlott. Tárlatvezetés óránként, a látogatás időtartama 45–50 perc.
forrás: wikipedia.org