Újranyitják, vagy sem a recski ércbányát? Hetek óta ez foglalkoztatja a helyieket és a környékbelieket is. A témával kapcsolatos írásainkra és kérdéseinkre megérkezett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő válasza is.
Január 8-án az alábbi kérdéseket juttattuk el a recski ércbánya tervezett újranyitásával kapcsolatban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nek:
„A január 4-i Közbeszerzési Értesítőből derült ki, hogy az Önök megbízásából, a KPMG Tanácsadó Kft. nettó kétszázmillió forintért, bruttó 254 millióért végezheti a Recski ércbánya újranyitásának előkészítésével kapcsolatos munkát. Az általunk megkérdezett szakértők, akik évtizedekig dolgoztak a recski bánya vezetőiként, túlárazottnak vélik a tanulmány készítését, mivel korábban számos, részletes hasonló tartalmú dokumentum született a tervezett értékesítés kapcsán.
Szeretnénk megkérdezni, hogy figyelembe vették-e az elmúlt évek során elkészült ilyen tartalmú munkákat, illetve mi indokolja a 254 millió forintos költséget? Segítségükben bízva arra is választ várnánk, mi indokolja azt, hogy dec. 23-án 72,5 millió forintért arra kötött szerződést a Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó Szolgáltató Zrt. az egri Kontúrkő Bt-vel, hogy végezzék el a műszaki teendőket a Gyöngyösoroszi és a Recski Ércbánya végleges bezárására. Akkor most értékesíteni vagy bezáratni szeretnék a bányát?”
Kérdéseinkre megérkezett az ominózus pályázatokat kiíró, és elbíráló Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hivatalos válasza, amit ezúton szó szerint adunk közzé:
„A recski bányatérség jelenleg két bányatelekre – Recsk I. és Recsk II. – osztható fel. Ezen területek geológiai és környezetvédelmi szempontból összefüggnek. A Recsk I. bányatelken több mint 100 éve kezdődött az ércek és fémek kitermelése és hasznosítása. Itt a korabeli technológiákkal elérhető készletek kimerültek, így felhagytak a bányaműveléssel. A bányajáratok szakszerű bezárása és a bányászati tevékenység következtében kialakult környezeti kár felszámolása ugyanakkor nem történt meg.
A Recsk II. bányatelken az 1960-as években kutatási céllal mélyszinti feltáró fúrások kezdődtek, amelyek eredményeként az 1970-es évektől földalatti kutatások folytak. A kor technológiájával az akkori gazdasági körülmények között a kitermelés nem lehetett gazdaságos, ezért a Magyar Állam 1990-ben elrendelte a mélyszinti bányatérség tartós szüneteltetését. A Recsk II. területet érintő közvetlen környezeti kárt felszámolták, azonban a Recsk I. területtel összefüggő közvetett környezeti károk jelenleg is szennyezik a területet.
Jelenleg a Recsk I. bányatelek közvetlen és közvetett környezeti káraival kapcsolatosan – több lépcsőben – kármentesítési folyamat zajlik, amely a nyitott bányaüregek feltárását és szakszerű „bezárását”, valamint a felszíni és felszín alatti szennyezések felszámolását tartalmazza. A Nitrokémia Zrt. által kiírt pályázat ezen feladatok ellátáshoz kapcsolódik.
A Nitrokémia Zrt. – mint bányavállalkozó – a gyöngyösoroszi és recski bányatérségek bányabezárási munkáival kapcsolatos felelős műszaki vezetői tevékenység elvégzésére kötött szerződést, 2+2 éves időtartamra. A tárgyi közbeszerzési eljárást tehát nem azért kellett lefolytatni, mert most született volna döntés a bánya bezárásáról, hanem mert a korábbi felelős műszaki vezetésre szóló szerződés lejárt.
A konkrét szerződés megkötését és a felelős műszaki vezető megbízását a bányavállalkozóra vonatkozó jogszabályi kötelezettség indokolja, függetlenül a bányatérségekkel kapcsolatos céloktól.
A Recsk II. bányatelek mélyszinti ércvagyona hasznosításának céljából az elmúlt évtizedekben nagyon sok tanulmány és szakértői anyag készült, azonban a Magyar Állam hasznosítási célkitűzései – a területet érintő közvetett és közvetlen szennyezés kármentesítésének befejezetlensége, továbbá egy nemzetközi szinten elfogadott, magyar és nemzetközi befektetők által értelmezhető, egységes ásványvagyon értékelés hiánya, valamint egy minden területet érintő, kormányzati döntés-előkészítő tanulmány hiányában – eddig nem valósultak meg.
Ezen összefoglaló anyag létrehozásának érdekében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a „Recsk I. – rézérc és a Recsk II. – nemes- és színesfémérc védnevű bányatelkek újrahasznosításának lehetőségeit és feltételeit vizsgáló megvalósíthatósági tanulmány készítése” tárgyú, uniós értékhatárt elérő gyorsított meghívásos közbeszerzési eljárás lefolytatásáról döntött. A szerződéses ár a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően alakult ki. A közbeszerzési eljárás nyertesével – KPMG Tanácsadó Kft.-vel – a szerződést megkötötte, a döntés-előkészítő anyag megvalósítása folyamatban van. A tanulmány készítése során megrendelői elvárás a korábbi ismeretanyag felhasználása.”
Gagyi Pálffy András az Országos Magyar Bányászati Kohászati Egyesület elnöke lapunknak korábban elmondta, szerinte három éve érthetőbb lett volna foglalkozni a recski ércvagyonnal, mert akkor 10 ezer USD (amerikai dollár) volt a réz tonnájának világpiaci ára, míg jelenleg ez „csupán” 5-6 ezer USD. Véleménye szerint a kitermelés beindításához legalább 500 millió eurót kellene befektetni, mivel az érc értékesítésének nem sok értelme van, építeni kell feldolgozót is hasonló összegért.
A polgármester is szeretné látni a kész tanulmányt
Nagy Sándor, Recsk polgármestere örülne a munkahelyteremtésnek, de érdekli az is, hogy van-e ennek realitása. Tegnap érdeklődésünkre elmondta: tudomása szerint a KPMG féléves határidőt kapott a tanulmány elkészítésére, aminek eredményét mindenképpen kikéri majd az önkormányzat. A jobbikos községvezető úgy fogalmazott, hogy a vezetése alatt álló önkormányzat szeretne tisztán látni az állami pénzek elköltésében. A kész tanulmányt a bányát jól ismerő szakemberek segítségével tekintenék át. Ekkor derül ki az is, hogy reális volt-e a 254 millió forintos megbízás.
kepszöveg: A nagymúltú ércbányászat emlékét ma a művelődési központban található kiállítóhely, s az egykor használatos óriási munkagépek őrzik.
Tíz évre titkosítva
Jó eséllyel tíz évig nem tudhatják meg a helyiek és a térségben élők, hogy mit tartalmaz az az ércbánya újranyitásával kapcsolatos tanulmány, amit 254 millió forintért készítettek el a közelmúltban.
Erről azután értesült Nagy Sándor polgármester, miután közérdekű adatigényléssel fordultak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez (MNV Zrt.). Nagy Sándor portálunknak elmondta, a Jobbik képviseletében Hegedűs Lorántné országgyűlési képviselő írásban kérte, hogy a KPMG Tanácsadó Kft. által írt, a „Recsk I. – rézérc” és a „Recsk II. – nemes-és színesfémérc” védnevű bányatelkek újrahasznosításának lehetőségeit, feltételeit vizsgáló megvalósíthatósági tanulmányt – közérdekű adatigénylés keretében – küldjék meg neki a törvényi előírások alapján.
Az MNV-től a napokban érkezett meg a hivatalos válasz: mivel a kért adatok döntés-előkészítő iratnak minősülnek, azok tíz évig nem nyilvánosak. Utaltak arra is, ha az adatkezelő döntésével nem ért egyet a kérelmező, úgy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulhat.
Nagy Sándor hozzátette: a cégnek törvényi lehetősége a titkosítás, ám annyit szeretnének elérni, hogy a Recski Hely- és Bányászattörténeti Alapítvány kuratóriumi tagjai legalább betekintést nyerjenek a dokumentumba.
Korábban megírtuk: felmerült a recskiekben, hogy a kormány az oroszoknak adná a koncessziós jogokat. Az MNV Zrt. megbízásából a KPMG Tanácsadó Kft. bruttó 254 millióért végezte el az ércbánya újranyitásának előkészítésével kapcsolatos munkát.
Mi lesz a recski kinccsel?
Újranyitják, vagy sem a recski ércbányát? Változatlanul ez foglalkoztatja a térségben élőket
Nagy Sándor, polgármester szerint nemrégiben orosz kutatók is jártak a faluban, hogy mintát vegyenek a régi bánya meddőhányójából. Az elmúlt évtizedekben a komoly befektetői szándékkal érdeklődő kínaiak és ausztrálok is így győződtek meg arról, hogy valójában milyen kincs rejlik a föld alatt. Felmerült tehát a recskiekben, hogy a kormány az oroszoknak adná a koncessziós jogokat. Ezek azonban egyelőre csupán feltevések. Ennél jobban érdekli a község jobbikos vezetőjét, hogy mit tartalmazhat az a 254 millió forintért megrendelt tanulmány, amelynek május 9-ig kellett volna elkészülni.
Idén januárban megírtuk, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. megbízásából a KPMG Tanácsadó Kft. bruttó 254 millióért végezheti el a Recski ércbánya újranyitásának előkészítésével kapcsolatos munkát. Az általunk megkérdezett szakértők, akik évtizedekig dolgoztak a recski bánya vezetőiként, túlárazottnak vélték a tanulmány készítését, mivel korábban számos, részletes hasonló tartalmú dokumentum született a tervezett értékesítés kapcsán.
Nagy Sándor – aki egyben a recski Hely- és Bányászattörténeti Alapítvány elnöke is – akkor úgy nyilatkozott lapunknak, hogy örülne a munkahelyteremtésnek, de érdekli az is, hogy van-e ennek realitása. Már akkor tudatta: tudomása szerint a KPMG féléves határidőt kapott a tanulmány elkészítésére, aminek eredményét mindenképpen kikéri majd az önkormányzat, mivel a benne foglaltak közérdekű adatoknak tekinthetők.
Tegnap megkérdeztük, hogy a fél év elteltével sikerült-e bepillantani a legfrissebb tanulmányba. A községvezető tájékoztatása szerint május 9. óta várják az értesítést, hogy mikor és miként tekinthetnének be a dokumentumba. Eddig azonban semmilyen jelzést nem kaptak erről. Előfordulhat az is – tette hozzá –, arra hivatkozva utasítják el érdeklődésüket, hogy olyan érzékeny adatokat tartalmazhat a tanulmány, ami miatt azt nem adhatják ki. Ebben az esetben kezdeményezik a parlament jegyzőjénél, hogy személyesen tekinthessék át az iratokat a bányát jól ismerő szakemberek segítségével. Hangsúlyozta, nem mondtak le arról, hogy tisztán lássanak az állami pénzek elköltésében, s változatlanul kíváncsiak arra, hogy reális volt-e a tanulmányra kifizetett 254 millió forintos megbízás.
a cikk (összefoglaló) eredeti helye - HEOL.HU
Január 8-án az alábbi kérdéseket juttattuk el a recski ércbánya tervezett újranyitásával kapcsolatban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nek:
„A január 4-i Közbeszerzési Értesítőből derült ki, hogy az Önök megbízásából, a KPMG Tanácsadó Kft. nettó kétszázmillió forintért, bruttó 254 millióért végezheti a Recski ércbánya újranyitásának előkészítésével kapcsolatos munkát. Az általunk megkérdezett szakértők, akik évtizedekig dolgoztak a recski bánya vezetőiként, túlárazottnak vélik a tanulmány készítését, mivel korábban számos, részletes hasonló tartalmú dokumentum született a tervezett értékesítés kapcsán.
Szeretnénk megkérdezni, hogy figyelembe vették-e az elmúlt évek során elkészült ilyen tartalmú munkákat, illetve mi indokolja a 254 millió forintos költséget? Segítségükben bízva arra is választ várnánk, mi indokolja azt, hogy dec. 23-án 72,5 millió forintért arra kötött szerződést a Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó Szolgáltató Zrt. az egri Kontúrkő Bt-vel, hogy végezzék el a műszaki teendőket a Gyöngyösoroszi és a Recski Ércbánya végleges bezárására. Akkor most értékesíteni vagy bezáratni szeretnék a bányát?”
Kérdéseinkre megérkezett az ominózus pályázatokat kiíró, és elbíráló Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hivatalos válasza, amit ezúton szó szerint adunk közzé:
„A recski bányatérség jelenleg két bányatelekre – Recsk I. és Recsk II. – osztható fel. Ezen területek geológiai és környezetvédelmi szempontból összefüggnek. A Recsk I. bányatelken több mint 100 éve kezdődött az ércek és fémek kitermelése és hasznosítása. Itt a korabeli technológiákkal elérhető készletek kimerültek, így felhagytak a bányaműveléssel. A bányajáratok szakszerű bezárása és a bányászati tevékenység következtében kialakult környezeti kár felszámolása ugyanakkor nem történt meg.
A Recsk II. bányatelken az 1960-as években kutatási céllal mélyszinti feltáró fúrások kezdődtek, amelyek eredményeként az 1970-es évektől földalatti kutatások folytak. A kor technológiájával az akkori gazdasági körülmények között a kitermelés nem lehetett gazdaságos, ezért a Magyar Állam 1990-ben elrendelte a mélyszinti bányatérség tartós szüneteltetését. A Recsk II. területet érintő közvetlen környezeti kárt felszámolták, azonban a Recsk I. területtel összefüggő közvetett környezeti károk jelenleg is szennyezik a területet.
Fotó: Ötvös Imre
A Nitrokémia Zrt. – mint bányavállalkozó – a gyöngyösoroszi és recski bányatérségek bányabezárási munkáival kapcsolatos felelős műszaki vezetői tevékenység elvégzésére kötött szerződést, 2+2 éves időtartamra. A tárgyi közbeszerzési eljárást tehát nem azért kellett lefolytatni, mert most született volna döntés a bánya bezárásáról, hanem mert a korábbi felelős műszaki vezetésre szóló szerződés lejárt.
A konkrét szerződés megkötését és a felelős műszaki vezető megbízását a bányavállalkozóra vonatkozó jogszabályi kötelezettség indokolja, függetlenül a bányatérségekkel kapcsolatos céloktól.
A Recsk II. bányatelek mélyszinti ércvagyona hasznosításának céljából az elmúlt évtizedekben nagyon sok tanulmány és szakértői anyag készült, azonban a Magyar Állam hasznosítási célkitűzései – a területet érintő közvetett és közvetlen szennyezés kármentesítésének befejezetlensége, továbbá egy nemzetközi szinten elfogadott, magyar és nemzetközi befektetők által értelmezhető, egységes ásványvagyon értékelés hiánya, valamint egy minden területet érintő, kormányzati döntés-előkészítő tanulmány hiányában – eddig nem valósultak meg.
Ezen összefoglaló anyag létrehozásának érdekében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a „Recsk I. – rézérc és a Recsk II. – nemes- és színesfémérc védnevű bányatelkek újrahasznosításának lehetőségeit és feltételeit vizsgáló megvalósíthatósági tanulmány készítése” tárgyú, uniós értékhatárt elérő gyorsított meghívásos közbeszerzési eljárás lefolytatásáról döntött. A szerződéses ár a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően alakult ki. A közbeszerzési eljárás nyertesével – KPMG Tanácsadó Kft.-vel – a szerződést megkötötte, a döntés-előkészítő anyag megvalósítása folyamatban van. A tanulmány készítése során megrendelői elvárás a korábbi ismeretanyag felhasználása.”
Gagyi Pálffy András az Országos Magyar Bányászati Kohászati Egyesület elnöke lapunknak korábban elmondta, szerinte három éve érthetőbb lett volna foglalkozni a recski ércvagyonnal, mert akkor 10 ezer USD (amerikai dollár) volt a réz tonnájának világpiaci ára, míg jelenleg ez „csupán” 5-6 ezer USD. Véleménye szerint a kitermelés beindításához legalább 500 millió eurót kellene befektetni, mivel az érc értékesítésének nem sok értelme van, építeni kell feldolgozót is hasonló összegért.
A polgármester is szeretné látni a kész tanulmányt
Nagy Sándor, Recsk polgármestere örülne a munkahelyteremtésnek, de érdekli az is, hogy van-e ennek realitása. Tegnap érdeklődésünkre elmondta: tudomása szerint a KPMG féléves határidőt kapott a tanulmány elkészítésére, aminek eredményét mindenképpen kikéri majd az önkormányzat. A jobbikos községvezető úgy fogalmazott, hogy a vezetése alatt álló önkormányzat szeretne tisztán látni az állami pénzek elköltésében. A kész tanulmányt a bányát jól ismerő szakemberek segítségével tekintenék át. Ekkor derül ki az is, hogy reális volt-e a 254 millió forintos megbízás.
kepszöveg: A nagymúltú ércbányászat emlékét ma a művelődési központban található kiállítóhely, s az egykor használatos óriási munkagépek őrzik.
Tíz évre titkosítva
Jó eséllyel tíz évig nem tudhatják meg a helyiek és a térségben élők, hogy mit tartalmaz az az ércbánya újranyitásával kapcsolatos tanulmány, amit 254 millió forintért készítettek el a közelmúltban.
Erről azután értesült Nagy Sándor polgármester, miután közérdekű adatigényléssel fordultak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez (MNV Zrt.). Nagy Sándor portálunknak elmondta, a Jobbik képviseletében Hegedűs Lorántné országgyűlési képviselő írásban kérte, hogy a KPMG Tanácsadó Kft. által írt, a „Recsk I. – rézérc” és a „Recsk II. – nemes-és színesfémérc” védnevű bányatelkek újrahasznosításának lehetőségeit, feltételeit vizsgáló megvalósíthatósági tanulmányt – közérdekű adatigénylés keretében – küldjék meg neki a törvényi előírások alapján.
Az MNV-től a napokban érkezett meg a hivatalos válasz: mivel a kért adatok döntés-előkészítő iratnak minősülnek, azok tíz évig nem nyilvánosak. Utaltak arra is, ha az adatkezelő döntésével nem ért egyet a kérelmező, úgy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulhat.
Nagy Sándor hozzátette: a cégnek törvényi lehetősége a titkosítás, ám annyit szeretnének elérni, hogy a Recski Hely- és Bányászattörténeti Alapítvány kuratóriumi tagjai legalább betekintést nyerjenek a dokumentumba.
Fotó: MW
Mi lesz a recski kinccsel?
Újranyitják, vagy sem a recski ércbányát? Változatlanul ez foglalkoztatja a térségben élőket
Nagy Sándor, polgármester szerint nemrégiben orosz kutatók is jártak a faluban, hogy mintát vegyenek a régi bánya meddőhányójából. Az elmúlt évtizedekben a komoly befektetői szándékkal érdeklődő kínaiak és ausztrálok is így győződtek meg arról, hogy valójában milyen kincs rejlik a föld alatt. Felmerült tehát a recskiekben, hogy a kormány az oroszoknak adná a koncessziós jogokat. Ezek azonban egyelőre csupán feltevések. Ennél jobban érdekli a község jobbikos vezetőjét, hogy mit tartalmazhat az a 254 millió forintért megrendelt tanulmány, amelynek május 9-ig kellett volna elkészülni.
Idén januárban megírtuk, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. megbízásából a KPMG Tanácsadó Kft. bruttó 254 millióért végezheti el a Recski ércbánya újranyitásának előkészítésével kapcsolatos munkát. Az általunk megkérdezett szakértők, akik évtizedekig dolgoztak a recski bánya vezetőiként, túlárazottnak vélték a tanulmány készítését, mivel korábban számos, részletes hasonló tartalmú dokumentum született a tervezett értékesítés kapcsán.
Nagy Sándor – aki egyben a recski Hely- és Bányászattörténeti Alapítvány elnöke is – akkor úgy nyilatkozott lapunknak, hogy örülne a munkahelyteremtésnek, de érdekli az is, hogy van-e ennek realitása. Már akkor tudatta: tudomása szerint a KPMG féléves határidőt kapott a tanulmány elkészítésére, aminek eredményét mindenképpen kikéri majd az önkormányzat, mivel a benne foglaltak közérdekű adatoknak tekinthetők.
Tegnap megkérdeztük, hogy a fél év elteltével sikerült-e bepillantani a legfrissebb tanulmányba. A községvezető tájékoztatása szerint május 9. óta várják az értesítést, hogy mikor és miként tekinthetnének be a dokumentumba. Eddig azonban semmilyen jelzést nem kaptak erről. Előfordulhat az is – tette hozzá –, arra hivatkozva utasítják el érdeklődésüket, hogy olyan érzékeny adatokat tartalmazhat a tanulmány, ami miatt azt nem adhatják ki. Ebben az esetben kezdeményezik a parlament jegyzőjénél, hogy személyesen tekinthessék át az iratokat a bányát jól ismerő szakemberek segítségével. Hangsúlyozta, nem mondtak le arról, hogy tisztán lássanak az állami pénzek elköltésében, s változatlanul kíváncsiak arra, hogy reális volt-e a tanulmányra kifizetett 254 millió forintos megbízás.
a cikk (összefoglaló) eredeti helye - HEOL.HU
Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.