A Bükk-hegység délnyugati oldalán, a Mónos-patak két oldalán helyezkedik el. Bélapátfalvától 3 kilométerre, Egertől 19 kilométer távolságra. A falu keleti szélén a Bükk hegyei emelkednek: az 570 méter magas Kis-szoros tető, az 548 méter magas Hársas tető és az 543 méter magas János-hegy. Az Eger–Putnok-vasútvonalon két megállása is volt a vonatoknak (Mónosbél és Tardosi kőbányák), az utóbbi azonban már megszűnt.
Nevének eredete
Nevének Mónos előtagját egykori malmairól kapta, míg nevének bél utótagja egykori birtokosának, a Bél nemzetségnek nevéből ered.
Története
Mónosbél a Bél nemzetség birtoka volt a 13. században. Eger 1552-es török ostroma idején elpusztult és csak a 17. században népesült be újra.
Nevét 1261-ben említette először oklevél Beel, majd Albeel néven.
1332-1337-ben nevét a pápai tizedjegyzék is említette Monosbeel néven. Nevének Monos előtagját egykori malmairól kapta.
1552-ben az Egri vár ostromakor a törökök teljesen elpusztították és még a 17. században is csak néhány család lakott iit, majd a század végén a Béky család birtoka lett, de 1687-ben a törökök kiűzésekor ismét elpusztult, és ettől kezdve két évszázadon keresztül csak puszta volt, melynek szántóföldjeit, rétjeit, sertéshízlalásra alkalmas makkos erdeit, számos - a Mónos-patakon levő - malmát a közbirtokosok a török időktől kezdve bélapátfalvai gazdáknak adták bérbe, heteddézsma ellenében.
A 18. század elején Mónosbél-puszta néven volt ismert, birtokosa ekkor a Szabó család volt, a kevés számú lakosa pedig urasági cseléd volt.
A Mónosbél feletti tardosi kőbányában nagy mennyiségben bányásztak mészkövet is.
1910-ben 296 lakosából 292 magyar volt. Ebből 255 római katolikus, 3 görög katolikus, 18 református, 18 izraelita volt.
A 20. század elején Borsod vármegye Sajószentpéteri járásához tartozott.
Nevezetességei
Római katolikus templom. Nepomuki Szent János tiszteletére felszentelt. 1785-ben épült.
2011-ben egy közmunka program keretében kitakarítottak egy gyümölcsöst a település templomának kertjében, amit 1785-ben telepítettek szervita szerzetesek. A fák a következő évben – hosszú idő után – újra termést hoztak, ami ilyen idős fák esetében szakértői vélemény szerint ritkaság. Az almás felfedezése és új életre kelése egyedülálló lehetőséget teremt kertészeti szakembereknek, hogy a közel 230 éves állapotukban megmaradt növényeket genetikai és kertészeti szempontból megvizsgálják
forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Mónosbél
Nevének eredete
Nevének Mónos előtagját egykori malmairól kapta, míg nevének bél utótagja egykori birtokosának, a Bél nemzetségnek nevéből ered.
Története
Mónosbél a Bél nemzetség birtoka volt a 13. században. Eger 1552-es török ostroma idején elpusztult és csak a 17. században népesült be újra.
Nevét 1261-ben említette először oklevél Beel, majd Albeel néven.
1332-1337-ben nevét a pápai tizedjegyzék is említette Monosbeel néven. Nevének Monos előtagját egykori malmairól kapta.
1552-ben az Egri vár ostromakor a törökök teljesen elpusztították és még a 17. században is csak néhány család lakott iit, majd a század végén a Béky család birtoka lett, de 1687-ben a törökök kiűzésekor ismét elpusztult, és ettől kezdve két évszázadon keresztül csak puszta volt, melynek szántóföldjeit, rétjeit, sertéshízlalásra alkalmas makkos erdeit, számos - a Mónos-patakon levő - malmát a közbirtokosok a török időktől kezdve bélapátfalvai gazdáknak adták bérbe, heteddézsma ellenében.
 |
| fotó: |
A 18. század elején Mónosbél-puszta néven volt ismert, birtokosa ekkor a Szabó család volt, a kevés számú lakosa pedig urasági cseléd volt.
A Mónosbél feletti tardosi kőbányában nagy mennyiségben bányásztak mészkövet is.
1910-ben 296 lakosából 292 magyar volt. Ebből 255 római katolikus, 3 görög katolikus, 18 református, 18 izraelita volt.
A 20. század elején Borsod vármegye Sajószentpéteri járásához tartozott.
Nevezetességei
Római katolikus templom. Nepomuki Szent János tiszteletére felszentelt. 1785-ben épült.
2011-ben egy közmunka program keretében kitakarítottak egy gyümölcsöst a település templomának kertjében, amit 1785-ben telepítettek szervita szerzetesek. A fák a következő évben – hosszú idő után – újra termést hoztak, ami ilyen idős fák esetében szakértői vélemény szerint ritkaság. Az almás felfedezése és új életre kelése egyedülálló lehetőséget teremt kertészeti szakembereknek, hogy a közel 230 éves állapotukban megmaradt növényeket genetikai és kertészeti szempontból megvizsgálják
forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Mónosbél
Megjegyzés küldése