Művészet, hálaadás, ünnep: sokan tették tiszteletüket az Eszterházy Károly Főiskola egyetemmé válási ünnepségén. Igazi megkoronázása volt a kemény munkának és előrelendítője az ígéretes jövőnek.
Igaz, az Eszterházy Károly Főiskola már július 1-jétől hivatalosan is Eszterházy Károly Egyetemként működik, az ünnepre – a július 1-jei Szenátusi ülés és a végzős hallgatók oklevélátadó ünnepségei után – július hetedikére jutott alkalom. A csütörtöki napot a zártkörű összejövetelnek szánták: sajtótájékoztatóval kezdték a programsorozatot. Az egyetem első hivatalos tájékoztatóján jelen volt s felszólalt a város polgármestere, Habis László is.
Beszédét azzal kezdte, hogy egyelőre mindannyian csak ízlelgetjük, mint egy finom egri cuvée-t a szót: egyetem. Elhangzottak a köszönet szavai dr. Liptai Kálmán és az egyetem vezetése felé, ahogy a polgármester azt is kiemelte, hogy az egyetemmé válás nem pusztán egy politikai döntés, komoly emberi tevékenységen alapszik. Habis László megfogalmazta hitét, hogy az egyetemnek fontos szerepe lesz abban, hogy Eger a fiatalok városa legyen: tanulmányaik után is megtalálják itt számításaikat.
Kik vagyunk és merre tartunk? Ezekre a kérdésekre adta meg a választ a sajtótájékoztatón dr. Liptai Kálmán. Hangsúlyozta, hogy az egyetemmé válást megelőző három éves építkezés egy apró szelete annak a 250 éves küzdelemnek, amit Eszterházy Károly indított el. Hasonlóképp vélekedett arról is, hogy az egyetemnek – ahogy eddig a főiskolának – a várossal együttműködve, a várost építve kell folytatnia a munkáját. – Sosem lehetünk akkorák, hogy ne lássuk a valóságot – fejezte be beszédét a rektor.
Dr. Pajtókné dr. Tari Ilona rektorhelyettes ismertette a nap programját, dr. Ollé János rektorhelyettes pedig a visszatekintés után megjegyezte, hogy ezek a pillanatok már a következő 250 év első lépései.
Ahogy a Kepes György Művészeti Központ kiállítása – az Eszterházy Károly Egyetem hallgatóinak munkájából – a Kézjegyek nevet viseli, úgy a sajtótájékoztató résztvevői is egy Kézjegyek nevű könyvben üzeneteket hagytak, mely könyv végigkísérte az ünnepi programot. A kiállítás megnyitóján köszöntőt mondott dr. Ollé János, akinek szavai szerint a művészet logikus, a tehetségen is túlmutató s általa megismerhetjük mások érzéseit, gondolatait, amit a csend és a magány pillanatában formáltak meg. H. Szilasi Ágota művészettörténész visszaemlékezésével felölelte a rajz tanszék múltját: tanszékvezetőkre, oktatókra kitérve és arra is, hogy hogyan lett a pedagógusképzésből az évek múlásával művész személyiségek formálása.
– A jövőt illetően várakozással, de aggodalommal tekintenek – jegyezte meg a kiállító hallgatókra és műveikre reflektálva a művészettörténész. A Líceum aulájában egy órával később újabb kiállítást nyitottak: a képek az egyetemmé válás történetéről árulkodtak. A művészeti programokat követően igazi ünnepi pillanatok következtek: vezetők és oktatók együtt adtak hálát a Bazilikában egy szentmisén. A szentmise menetében az egyetem rektorhelyettesei, vezetői, oktatói is közreműködtek. Elhangzott az az igazság is, hogy az Eszterházy tér kapcsolja össze a hit és az ész templomát. A már egy ideje helyére került egyetemi táblát is ezen a napon avatták fel és szentelte meg dr. Ternyák Csaba, érsek a központi díszünnepség előtt, amit dr. Liptai Kálmán rektor nyitott meg.
– A hit megható diadala a mai nap – fogalmazta meg érzésektől gazdag beszédében, melyben összefonódott múlt és jelen. Emelkedett gondolatokat idézett egyebek mellett Kazinczy Ferenctől is. Az „emberségbe mártott tollal íródott” egyetemi történet ünnepi pillanatait gazdagította az egyetemvárosi oklevelek kitüntetések és díjak adományozása is. Balog Zoltán, az emberi erőforrások miniszterének köszöntőjében elhangzott, hogy az Eszterházy Károly Főiskola is nyitott volt a fejlődésre, számos területen állt élen s bizonyított már eddig is.
Az ünnepi perceket egy újabb megnyitó: az Optikai gyűjtemény és kiállítás megnyitója váltotta, ahol Liptai Kálmán rektor személyes élményeit osztotta meg az érdeklődőkkel. Az éjszakába nyúló egyetemmé válási ünnepséget az Álomból Egyetem magával ragadó dallamaival, a Pinceszínház A Szándék című előadásával koronázták meg. S az ünnep ma tovább folytatódik: szeretettel várnak mindenkit, aki együtt szeretne örülni az egyetemmel.
Fotó: Berán Dániel
Megjegyzés küldése