Az egri Hibay Károly utca 7. szám alatti Kis Zsinagóga Eger legrégibb zsinagógája. Az 1840-es években kialakított épület a XIX. században vallási célokat szolgált, majd 1924-től a zsidó hitközség kulturális, társadalmi és szellemi életének centruma lett egészen a 40-es évek közepéig. A második világháború tragikus következményeinek tudható be, hogy megszűnt az egri hitközség, és az un. Kis Zsinagóga a város tulajdonába került át.
Az egri Kis Zsinagógát az épület tulajdonosa, Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata az 1990-es években újította fel részlegesen. Ezzel a művelettel ugyan kívülről látszólag rendbe hozták a belvárosi épületet, de a falak vizesedéséből és a vakolat kezdődő hullásából látható, hogy ez a felújítás egy részről nem volt minőségi munka, másrészről pedig a félbehagyott munka azt is jelenti, hogy az épületnek nincs igazi gazdája, és ezzel párhuzamosan funkciója sincs. Ez utóbbinak hiányából pedig nincs pl. fűtés, folyamatos karbantartás stb., ami ugyancsak meglátszik az épületen.
Az izgalmas épület a részleges felújítás után üresen állt, esetleg néha raktárfunkciót látott el. Az utóbbi években a feljövő egri képzőművész és kultúraszervező generációnak köszönhetően spontán módon kapott képzőművészeti kiállító és közösségi funkciót a Kis Zsinagóga. Az első kiállítás az Európa Kulturális Fővárosa verseny nemzetközi zsűrijének látogatásakor nyitott 2005 őszén, majd 2006-ban volt itt több kiállítás, installáció, filmvetítések, kulturális akciók és egy kétnapos performance fesztivál az egri Kortárs Művészeti Hetek részeként, ahol több országosan elismert képzőművész is fellépett. Az épületben azóta az egri Part Egyesület megkapta ideiglenes használtra. A kortárs képzőmüvészeti kiállítások mellett továbrra is minden szeptemberben megtartjuk a performance fesztivált, illetve koncertek és egyéb közösségi rendezvények is színesítik a programot.
A Kis Zsinagóga tehát egy alulról építkező kezdeményezésként egri fiatalok lelkesedéséből egy kulturális térré fejlődött az elmúlt évek során.
A hely történetéről álljon itt egy részlet H. Szilasi Ágota, egri művészettörténész, egy korábbi tanulmányából, amit még a részleges felújítás előtt írt az egri Kis Zsinagógáról.
Az egri Hibay Károly út 7. szám alatti kis-zsinagógáról
(Részletek H. Szilasi Ágota művészettörténész egy régebbi tanulmányából,a részleges felújítás előtti időkből, a ’90-es évek elejéről)
Az egri zsidóságról és kultuszhelyeiről
1840-ben lépett életbe az a törvény, amely biztosítja a zsidók letelepedését Magyarország egész területén. Az egri zsidóság sorsa sem különíthető el a magyarországi zsidók sorsától. Addig a zsidók általában Eger környékén - Kerecsenden, Felsőtárkányban stb. – laktak és onnan jártak be ügyeik intézésére Egerbe. Ebben az évben nyújtja be letelepedési kérvényét Pyrker János László érsekhez az első zsidó, akit hamarosan követnek a többiek. 1841-ben már megszervezik a hitközséget is és röviddel ezután felépült az előírásoknak megfelelően a patak partján templomuk, melyet az 1920-as években kultúrházzá alakítottak át. A zsinagóga építési évét azonban az 1820-as és 40-es évek közé datálhatjuk a felmérési adatok alapján, ami ellentmond a letelepedés idejéről szóló feljegyzéseknek. A telek, melyen a templom áll egyrészt Haineman József tímármester egykori házának 1819-es lebontásakor szabadult fel, amikor az Újvilág utcát kellett meghosszabbítani, a patak felőli nagyobbik telekrészt pedig 1820-ban Krausz János kertész vásárolta meg, aki 1845-ben adta el a zsidó hitközségnek. A telek eredeti nagysága 139,6 négyszögöl.
Image
A későklasszicista stílusú imaházat közvetlenül a vétel után emelték, tervezőjére vonatkozóan nem rendelkezünk adatokkal. A Hibay Károly utcából közelítve először az udvarba léphetünk, így maga az épület, mely hátsó falával a patakmederre támaszkodik, az utcavonaltól visszalépve helyezkedik el. A hagyományos templomtípusnak megfelelően egyhajós tér nyílik a mértéktartóan egyszerű klasszicista utcai homlokzat mögött. Az alacsony lábazatból kiinduló két-két falpillér támasztja alá a magas gerendapárkányzatot és az egész épületet körülölelő ereszpárkányt.
Ez a keleti homlokzat timpanonos oromzattal lezárt, a templom tetőzete pedig nyugati végén kontyolt. Mindkét oldalhomlokzaton két-két könyöklőpárkányos félköríves záródású magas ablak van, a homlokzaton az osztópárkány felett pedig egy félköríves s a patak felé néző oldalán három emeleti ablak nyílik. Az épület bejárata az északi oldalon előcsarnokba vezethetett, ahonnan a zsinagógatérbe lehetett belépni. A nők karzatához külön bejárat nyílt, mely a belső tér nyugati előcsarnoka felett kapott elhelyezést. A tér nagysága az 1924-es átépítés után is eredeti nagyságában maradt meg (9,95x13,83 m).
Amikor 1868–69-ben a magyar zsidó kongresszuson különváltak az ortodoxok és a neológok, az egri hitközség egyikhez sem csatlakozott, a kongresszus előtti állapot, a status quo ante mellett szállt síkra. A hitközség egysége később, 1877-ben mégis felbomlott, az ortodox hívők kivonulásuk után a Káptalan (ma Kossuth Lajos u. 21.) utca elején új autonóm hitközséget hoztak létre és felépítették templomukat 1893-ban. 1987-ben az épületet „Török bazár” néven áruházzá alakítják.
A régi templom és az iskola a statusquo hitközségé maradt. 1913-ban nagyecsédi Kánitz Dezső hitközségi elnök kezdeményezésére adományokból felépítették Baumhort Lipót műépítész tervei alapján az új neológ templomot a várhegy tövében, a város központjában. A hagyományos hossz és a centrális elrendezést kombinálva középtengelyében nagy kupolát állítva szecessziós és eklektikus stíluskeveredéssel épült fel a hatalmas zsinagóga. Ebben az időben a hitközség az ország egyik legvirágzóbb hitközsége volt, de 1945 után a kifosztott és pusztulásnak indult épületet a zsidó hitközség már nem tudta fenntartani, ezért eladták a városnak, amely ezt a hatalmas épületet nem tudta hasznosítani – így a hatvanas évek második felében lebontatta.
Image
Hibay Károly út 7. szám alatt álló zsinagógáról és állapotáról
Visszatérve a régi templomra az egyetlenre, mely Egerben még viszonylag eredeti állapotában fennáll, az 1920-as évek elején, mivel 1913 óta üresen állott, kultúrházzá alakították át. Ez lett a hitközség kulturális, társadalmi és szellemi életének centruma. A templom freskódíszének felirata szerint: „Ez a Kultúrház létesült az 1924-ik évben nagyecsédi Kánitz Dezső hitelnök idejében és kezdeményezésére” is ezt az időpontot hitelesíti. A hitelnök szívügye volt a kultúrház. Falaira bibliai – ószövetségi – jeleneteket festetett: Izsák feláldozása,
A kémek a szőlőfürttel, A hárfás Dávid, Dániel a oroszlánveremben, Teremtés, Kiűzetés a paradicsomból. A freskókat nem hivatalos festők, hanem díszítőfestők készítették, melynek bizonysága az élénk színekkel, jó minőségben megfestett geometrikus mintázatú mennyezet és karzat. A hosszanti oldalfalakon festett, félköríves záródású fülkékben a figurális jelenetek kvalitása ugyan elmarad a mennyezeti rész színvonalától mégis a feldolgozott témákból érdekes következtetéseket lehet levonni az épület funkciójára, a zsidó hitélet milyenségére nézve.
Az első jelenet, melyben Ábrahám Isten parancsára fel akarja áldozni fiát Izsákot, a megingathatatlan hit szimbóluma. A freskó a dráma csúcspontját ábrázolja, amikor Isten mégis megakadályozza az áldozatot. Dániel életéből vett jeleneten az oroszlánok barlangjába vetett, hitét a babiloni fogságban is híven őrző ifjút láthatjuk, akit az ószövetségi négy próféta egyikeként tartunk számon. A hárfázó Dávidot is megfestette Kanitz.
Énekesként ábrázolja a pásztorfiúból lett királyt. Feltehetően Kanitz Dezső hitelnök volt a programadója e egymástól független jelenetekből álló ciklusnak. A teremtés és a kiűzetés jelenetét mozgalmas perspektivikus, széles ecsetkezelésű stílusban látjuk megjelenítve.
Nagyobb problémának tartom a freskók s egyben az épület állapotát. Az épületbelső elkeserítően leromlott állapotot mutat, a falak repedezettek, vizesek. A mennyezeti rész, mely stukatúrra – nádra felhordott gipszes vakolat – készült több helyen le van szakadva. Felfogatása milliós tételt tesz ki, (négyzetméterre kiszámítva kb. 25–30 ezer Ft m2). Az oldalfalakon lévő freskók vagy szekkók alatt a vakolat nagyon rossz állapotban van. A festékréteg több helyen oly mértékben lekopott, hogy az ábrázolások témáját is nehéz megállapítani.
forrás és fotók - kiszsinagoga.hu
Az egri Kis Zsinagógát az épület tulajdonosa, Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata az 1990-es években újította fel részlegesen. Ezzel a művelettel ugyan kívülről látszólag rendbe hozták a belvárosi épületet, de a falak vizesedéséből és a vakolat kezdődő hullásából látható, hogy ez a felújítás egy részről nem volt minőségi munka, másrészről pedig a félbehagyott munka azt is jelenti, hogy az épületnek nincs igazi gazdája, és ezzel párhuzamosan funkciója sincs. Ez utóbbinak hiányából pedig nincs pl. fűtés, folyamatos karbantartás stb., ami ugyancsak meglátszik az épületen.
 |
| fotó: Vakariosz |
Az izgalmas épület a részleges felújítás után üresen állt, esetleg néha raktárfunkciót látott el. Az utóbbi években a feljövő egri képzőművész és kultúraszervező generációnak köszönhetően spontán módon kapott képzőművészeti kiállító és közösségi funkciót a Kis Zsinagóga. Az első kiállítás az Európa Kulturális Fővárosa verseny nemzetközi zsűrijének látogatásakor nyitott 2005 őszén, majd 2006-ban volt itt több kiállítás, installáció, filmvetítések, kulturális akciók és egy kétnapos performance fesztivál az egri Kortárs Művészeti Hetek részeként, ahol több országosan elismert képzőművész is fellépett. Az épületben azóta az egri Part Egyesület megkapta ideiglenes használtra. A kortárs képzőmüvészeti kiállítások mellett továbrra is minden szeptemberben megtartjuk a performance fesztivált, illetve koncertek és egyéb közösségi rendezvények is színesítik a programot.
A Kis Zsinagóga tehát egy alulról építkező kezdeményezésként egri fiatalok lelkesedéséből egy kulturális térré fejlődött az elmúlt évek során.
A hely történetéről álljon itt egy részlet H. Szilasi Ágota, egri művészettörténész, egy korábbi tanulmányából, amit még a részleges felújítás előtt írt az egri Kis Zsinagógáról.
Az egri Hibay Károly út 7. szám alatti kis-zsinagógáról
(Részletek H. Szilasi Ágota művészettörténész egy régebbi tanulmányából,a részleges felújítás előtti időkből, a ’90-es évek elejéről)
Az egri zsidóságról és kultuszhelyeiről
1840-ben lépett életbe az a törvény, amely biztosítja a zsidók letelepedését Magyarország egész területén. Az egri zsidóság sorsa sem különíthető el a magyarországi zsidók sorsától. Addig a zsidók általában Eger környékén - Kerecsenden, Felsőtárkányban stb. – laktak és onnan jártak be ügyeik intézésére Egerbe. Ebben az évben nyújtja be letelepedési kérvényét Pyrker János László érsekhez az első zsidó, akit hamarosan követnek a többiek. 1841-ben már megszervezik a hitközséget is és röviddel ezután felépült az előírásoknak megfelelően a patak partján templomuk, melyet az 1920-as években kultúrházzá alakítottak át. A zsinagóga építési évét azonban az 1820-as és 40-es évek közé datálhatjuk a felmérési adatok alapján, ami ellentmond a letelepedés idejéről szóló feljegyzéseknek. A telek, melyen a templom áll egyrészt Haineman József tímármester egykori házának 1819-es lebontásakor szabadult fel, amikor az Újvilág utcát kellett meghosszabbítani, a patak felőli nagyobbik telekrészt pedig 1820-ban Krausz János kertész vásárolta meg, aki 1845-ben adta el a zsidó hitközségnek. A telek eredeti nagysága 139,6 négyszögöl.
Image
Az egri Kis Zsinagóga a felújítás előtt, a patak felől
Ez a keleti homlokzat timpanonos oromzattal lezárt, a templom tetőzete pedig nyugati végén kontyolt. Mindkét oldalhomlokzaton két-két könyöklőpárkányos félköríves záródású magas ablak van, a homlokzaton az osztópárkány felett pedig egy félköríves s a patak felé néző oldalán három emeleti ablak nyílik. Az épület bejárata az északi oldalon előcsarnokba vezethetett, ahonnan a zsinagógatérbe lehetett belépni. A nők karzatához külön bejárat nyílt, mely a belső tér nyugati előcsarnoka felett kapott elhelyezést. A tér nagysága az 1924-es átépítés után is eredeti nagyságában maradt meg (9,95x13,83 m).
Amikor 1868–69-ben a magyar zsidó kongresszuson különváltak az ortodoxok és a neológok, az egri hitközség egyikhez sem csatlakozott, a kongresszus előtti állapot, a status quo ante mellett szállt síkra. A hitközség egysége később, 1877-ben mégis felbomlott, az ortodox hívők kivonulásuk után a Káptalan (ma Kossuth Lajos u. 21.) utca elején új autonóm hitközséget hoztak létre és felépítették templomukat 1893-ban. 1987-ben az épületet „Török bazár” néven áruházzá alakítják.
A régi templom és az iskola a statusquo hitközségé maradt. 1913-ban nagyecsédi Kánitz Dezső hitközségi elnök kezdeményezésére adományokból felépítették Baumhort Lipót műépítész tervei alapján az új neológ templomot a várhegy tövében, a város központjában. A hagyományos hossz és a centrális elrendezést kombinálva középtengelyében nagy kupolát állítva szecessziós és eklektikus stíluskeveredéssel épült fel a hatalmas zsinagóga. Ebben az időben a hitközség az ország egyik legvirágzóbb hitközsége volt, de 1945 után a kifosztott és pusztulásnak indult épületet a zsidó hitközség már nem tudta fenntartani, ezért eladták a városnak, amely ezt a hatalmas épületet nem tudta hasznosítani – így a hatvanas évek második felében lebontatta.
Image
Az egri Kis Zsinagóga belső tere a felújítás előtt
Visszatérve a régi templomra az egyetlenre, mely Egerben még viszonylag eredeti állapotában fennáll, az 1920-as évek elején, mivel 1913 óta üresen állott, kultúrházzá alakították át. Ez lett a hitközség kulturális, társadalmi és szellemi életének centruma. A templom freskódíszének felirata szerint: „Ez a Kultúrház létesült az 1924-ik évben nagyecsédi Kánitz Dezső hitelnök idejében és kezdeményezésére” is ezt az időpontot hitelesíti. A hitelnök szívügye volt a kultúrház. Falaira bibliai – ószövetségi – jeleneteket festetett: Izsák feláldozása,
A kémek a szőlőfürttel, A hárfás Dávid, Dániel a oroszlánveremben, Teremtés, Kiűzetés a paradicsomból. A freskókat nem hivatalos festők, hanem díszítőfestők készítették, melynek bizonysága az élénk színekkel, jó minőségben megfestett geometrikus mintázatú mennyezet és karzat. A hosszanti oldalfalakon festett, félköríves záródású fülkékben a figurális jelenetek kvalitása ugyan elmarad a mennyezeti rész színvonalától mégis a feldolgozott témákból érdekes következtetéseket lehet levonni az épület funkciójára, a zsidó hitélet milyenségére nézve.
Az első jelenet, melyben Ábrahám Isten parancsára fel akarja áldozni fiát Izsákot, a megingathatatlan hit szimbóluma. A freskó a dráma csúcspontját ábrázolja, amikor Isten mégis megakadályozza az áldozatot. Dániel életéből vett jeleneten az oroszlánok barlangjába vetett, hitét a babiloni fogságban is híven őrző ifjút láthatjuk, akit az ószövetségi négy próféta egyikeként tartunk számon. A hárfázó Dávidot is megfestette Kanitz.
Énekesként ábrázolja a pásztorfiúból lett királyt. Feltehetően Kanitz Dezső hitelnök volt a programadója e egymástól független jelenetekből álló ciklusnak. A teremtés és a kiűzetés jelenetét mozgalmas perspektivikus, széles ecsetkezelésű stílusban látjuk megjelenítve.
Nagyobb problémának tartom a freskók s egyben az épület állapotát. Az épületbelső elkeserítően leromlott állapotot mutat, a falak repedezettek, vizesek. A mennyezeti rész, mely stukatúrra – nádra felhordott gipszes vakolat – készült több helyen le van szakadva. Felfogatása milliós tételt tesz ki, (négyzetméterre kiszámítva kb. 25–30 ezer Ft m2). Az oldalfalakon lévő freskók vagy szekkók alatt a vakolat nagyon rossz állapotban van. A festékréteg több helyen oly mértékben lekopott, hogy az ábrázolások témáját is nehéz megállapítani.
KÉPEK A FELÚJÍTÁS ELŐTTI ÁLLAPOTRÓL
A kis melléképületet azóta már lebontották
A régi freskórészletek ószövetségi jelenetekkel
forrás és fotók - kiszsinagoga.hu
Megjegyzés küldése