A NYOLCADIK... avagy az elvarázsolt Eger
Legutóbbi egri kirándulásom alkalmával a Varázstoronyban is jártam! Először is azon lepődtem meg az Eszterházy téren, hogy a főiskola immáron egyetem!
Aztán az egyetem főépületében már azon, hogy nyáron is nyitva van, sőt érdekes kiállításokkal, múzeumokkal vannak tele az emeletek. Egyszerűen imádom, amikor a tudományt összekötik a játékossággal!
Én mindig könnyen tanultam, de szerintem főleg azért, mert folyamatosan könnyű módszert kerestem és találtam a tanuláshoz. Például elképzeltem, hogy csak 10 percem van egy lecke befogadására. Ezalatt az idő alatt, vajon mit fogad be az agyam? Mit tudok ilyen csekély idő alatt befogadni? Kíváncsi voltam a képességeimre, és ezáltal folyamatosan versenyeztem saját magammal. Vagy elképzeltem, hogy tanár vagyok, és röviden, világosan át kell adnom a megismert leckét a gyerekeknek.
Aztán később, amikor a tanárképzőn módszertant tanultunk, rájöttem, hogy ezt már más is kitalálta, és sokféle útja van a könnyen tanulásnak.
A varázstoronyban is könnyen lehet tanulni, miközben élvezzük a látottakat! Volt például kísérleti bemutató, gyakorlatilag a fizikai jelenségek megértését "kézzelfogható" módon segítik azok az interaktív eszközök. Persze általános iskolásként jobban örültem volna, ha elvisznek egy ilyen kiállításra, akkoriban ugyanis el sem tudtam képzelni, hogy a vezetékben elektronok mozognak. Most sem unatkoztam, mert a sok fizikai eszköz, a humoros előadás elsodort.
Ez egy kicsi "csodák palotája" ott az egyetemen, van csillagászati múzeum, planetárium, panoráma terasz, és ami leginkább tetszett: a camera obscura, magyarul sötétkamra, periszkóppal. Ez egy óriási "fényképezőgép" amely segítségével a várost kicsiben látod! (Sehol máshol nincs ilyen az országban!) Én is újra kicsi lettem egy félórára!
Ha megfigyeltél már játszó gyereket, tudod, hogy derűs, ellazult, gondoktól mentes tevékenysége közben a jelenben él, pillanatról pillanatra váltakozó élmény öröme jellemzi - ilyen voltam ott, és este a Szépasszony völgyében is, de erről majd legközelebb írok!
Legutóbbi egri kirándulásom alkalmával a Varázstoronyban is jártam! Először is azon lepődtem meg az Eszterházy téren, hogy a főiskola immáron egyetem!
Aztán az egyetem főépületében már azon, hogy nyáron is nyitva van, sőt érdekes kiállításokkal, múzeumokkal vannak tele az emeletek. Egyszerűen imádom, amikor a tudományt összekötik a játékossággal!
Én mindig könnyen tanultam, de szerintem főleg azért, mert folyamatosan könnyű módszert kerestem és találtam a tanuláshoz. Például elképzeltem, hogy csak 10 percem van egy lecke befogadására. Ezalatt az idő alatt, vajon mit fogad be az agyam? Mit tudok ilyen csekély idő alatt befogadni? Kíváncsi voltam a képességeimre, és ezáltal folyamatosan versenyeztem saját magammal. Vagy elképzeltem, hogy tanár vagyok, és röviden, világosan át kell adnom a megismert leckét a gyerekeknek.
A varázstoronyban is könnyen lehet tanulni, miközben élvezzük a látottakat! Volt például kísérleti bemutató, gyakorlatilag a fizikai jelenségek megértését "kézzelfogható" módon segítik azok az interaktív eszközök. Persze általános iskolásként jobban örültem volna, ha elvisznek egy ilyen kiállításra, akkoriban ugyanis el sem tudtam képzelni, hogy a vezetékben elektronok mozognak. Most sem unatkoztam, mert a sok fizikai eszköz, a humoros előadás elsodort.
Ez egy kicsi "csodák palotája" ott az egyetemen, van csillagászati múzeum, planetárium, panoráma terasz, és ami leginkább tetszett: a camera obscura, magyarul sötétkamra, periszkóppal. Ez egy óriási "fényképezőgép" amely segítségével a várost kicsiben látod! (Sehol máshol nincs ilyen az országban!) Én is újra kicsi lettem egy félórára!
Ha megfigyeltél már játszó gyereket, tudod, hogy derűs, ellazult, gondoktól mentes tevékenysége közben a jelenben él, pillanatról pillanatra váltakozó élmény öröme jellemzi - ilyen voltam ott, és este a Szépasszony völgyében is, de erről majd legközelebb írok!
A megoldásokat augusztus 19-én éjfélig várják az 1552@ph.eger.hu email címre.