Eger Heves megye és az Egri járás székhelye. A Mátra és Bükk hegység között, az Egerpatak völgyében, közvetlenül a Bükk délnyugati lábánál fekszik ez a csodás város.
Észak Magyarország második legnagyobb városa Miskolc után 91 éven át, 1687 ig volt az Oszmán Birodalom része, ennek leglátványosabb emléke az egykori birodalom legészakibb, ma is álló minaretje. A Várhegy tövében, a vár bejáratától nem messze egy törökfürdő maradványait tárták fel.
Eger városát különböző sorscsapások érték, melyeket túlélt: 1800 ban a város fele leégett, 1801 ben pedig a vár déli fala leomlott. Mindezek ellenére virágzó történelmi várossá változott napjainkra. Szebbnél szebb épületei, intézményei csalogatják az ide érkezőket.
Századforduló után Egerben az iskolaváros jelleg dominált, iskolái és más kulturális intézményei miatt a magyar Athénnak is nevezték. 1904 ben nyílt meg Eger első kőszínháza, sőt, a csatornázást is már ekkor elkezdték. Fejlődésnek indult e csodálatos város.
1968 ban a barokk belvárost védetté nyilvánították, és ezzel több más várostól eltérően megkímélték a további, oda nem illő épületek beépítésétől. 1978 ban a települést a helyi műemlékek védelméért Hildéremmel tüntették ki.
Eger számtalan szebbnél szebb építménnyel büszkélkedik. Az Eszterházy téren található a késő barokk stílusban épült Líceum tekintélyes épülete, melyet a XVIII. század végén egyetem céljából építtetett Eszterházy Károly gróf, s ahol ma főiskola működik.
A Líceum első emeletén tekinthető meg az országszerte híres egyházmegyei könyvtár, ahol számos régi kódex, kézirat, s a Magyarországon fellelhető egyetlen eredeti Mozartlevél is látható. Az épület tornyában működő Csillagászati Múzeum és Specula periszkóp szintén kuriózumnak számít.
Eger egyetlen klasszicista építménye Magyarország második legnagyobb temploma, a bazilika. Hild József tervei szerint 18311837 között épült Pyrker János László érsek megrendelésére. 55 méter magas tornyaival ez a város második legmagasabb épülete. Öt év alatt készült el az épület, felszentelésére 1837. május 67én került sor ünnepélyesen. A belső alakítások, az oltárok kialakítása, a freskók festése azonban még további 120 éven át tartott. A bazilika az 1950es évekre készült el teljesen. A főszékesegyház előtti téren álló szobrok Marco Casagrande alkotásai.
A Kossuth Lajos utca Eger barokk műemlékekben leggazdagabb utcája. Az Érsekkert város legnagyobb parkja, melynek közepén az egykor a Bárány Uszodában állt szökőkút másolata látható. Északkeleti csücskében zenepavilon épült (itt nyaranta könnyű és komolyzenei koncerteket adnak).
Vonzó célpont a városba látogató turisták számára a termál és élményfürdő, valamint a Törökfürdő, amelynek első írásos dokumentuma 1448ból származik, ebben nevét még karthausi fürdőként emlegetik.
A mai létesítmény 1610 és 1617 között épült, a török időkben. Törökök építették rituális célból. Ma már gyógyfürdő, radonos vize Magyarországon egyedülálló, főképp mozgásszervi betegségek kezelésére használják.
Az egri vár ódon falai között található a kazamata, a hősök terme, valamint történeti és időszakos kiállítások.
Az egri vár ódon falai közt található a kazamata, a hősök terme, a történeti és időszakos kiállítások. A gótikus palotában a képtár, romkert, Gárdonyi Géza sírja, az ispotálypince, a panoptikum, az éremverde kínál változatos időtöltést gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. Látogatható még Gárdonyi Géza, az Egri csillagok írójának emlékháza is. A Dobó tér Eger legegységesebb, legzártabb tere. Az ódon utcákban hangulatos presszók, kávéházak, cukrászdák várják a megpihenni vágyó turistákat.
A Szépasszonyvölgyben közel 200 pince csalogatja az ide érkezőket. A pincéket az Eger határában található vulkanikus tufába vájták, előnye, hogy ezekben a pincékben a bor állandó 1015 fokos hőmérsékleten tartható. A táj jellegzetes zamatú nedűje az Egri Bikavér. e nemes bornak külön ünnepe van, melyet minden évben megrendeznek. 2015 ben immár XIX. alkalommal kerül megrendezésre július 912én.
A város gyönyörű, sok-sok látnivaló tárul elénk, érdemes ide látogatni, örök élményben lehet részünk.
Az egri vár
A vár ostromának történetét ma leginkább Gárdonyi Egri csillagok című regényéből ismerhetik. Az ostrom alatt teljesen lerombolt várat kiváló olasz hadmérnökök tervei alapján 1553 és 1596 között teljesen átépítették. 1578 áprilisától néhány évig itt katonáskodott Balassi Bálint is. 1596ban a török újra megostromolta Egert, amit a körülbelül hétezer fős védősereg mintegy három hetes ellenállás után feladott.
Dunaújvárosi Hírlap duol.hu
2015. szerző: Hegyi Ilona
Észak Magyarország második legnagyobb városa Miskolc után 91 éven át, 1687 ig volt az Oszmán Birodalom része, ennek leglátványosabb emléke az egykori birodalom legészakibb, ma is álló minaretje. A Várhegy tövében, a vár bejáratától nem messze egy törökfürdő maradványait tárták fel.
Eger városát különböző sorscsapások érték, melyeket túlélt: 1800 ban a város fele leégett, 1801 ben pedig a vár déli fala leomlott. Mindezek ellenére virágzó történelmi várossá változott napjainkra. Szebbnél szebb épületei, intézményei csalogatják az ide érkezőket.
Századforduló után Egerben az iskolaváros jelleg dominált, iskolái és más kulturális intézményei miatt a magyar Athénnak is nevezték. 1904 ben nyílt meg Eger első kőszínháza, sőt, a csatornázást is már ekkor elkezdték. Fejlődésnek indult e csodálatos város.
1968 ban a barokk belvárost védetté nyilvánították, és ezzel több más várostól eltérően megkímélték a további, oda nem illő épületek beépítésétől. 1978 ban a települést a helyi műemlékek védelméért Hildéremmel tüntették ki.
Eger számtalan szebbnél szebb építménnyel büszkélkedik. Az Eszterházy téren található a késő barokk stílusban épült Líceum tekintélyes épülete, melyet a XVIII. század végén egyetem céljából építtetett Eszterházy Károly gróf, s ahol ma főiskola működik.
A Líceum első emeletén tekinthető meg az országszerte híres egyházmegyei könyvtár, ahol számos régi kódex, kézirat, s a Magyarországon fellelhető egyetlen eredeti Mozartlevél is látható. Az épület tornyában működő Csillagászati Múzeum és Specula periszkóp szintén kuriózumnak számít.
Az egri bazilika Magyarország második legnagyobb temploma. Hild József tervei szerint 1831 1837 között épült, belső kialakítása azonban még további 120 éven át tartott
A Kossuth Lajos utca Eger barokk műemlékekben leggazdagabb utcája. Az Érsekkert város legnagyobb parkja, melynek közepén az egykor a Bárány Uszodában állt szökőkút másolata látható. Északkeleti csücskében zenepavilon épült (itt nyaranta könnyű és komolyzenei koncerteket adnak).
Vonzó célpont a városba látogató turisták számára a termál és élményfürdő, valamint a Törökfürdő, amelynek első írásos dokumentuma 1448ból származik, ebben nevét még karthausi fürdőként emlegetik.
A mai létesítmény 1610 és 1617 között épült, a török időkben. Törökök építették rituális célból. Ma már gyógyfürdő, radonos vize Magyarországon egyedülálló, főképp mozgásszervi betegségek kezelésére használják.
Az egri vár ódon falai között található a kazamata, a hősök terme, valamint történeti és időszakos kiállítások.
Kilátás a városra a várból
A Szépasszonyvölgyben közel 200 pince csalogatja az ide érkezőket. A pincéket az Eger határában található vulkanikus tufába vájták, előnye, hogy ezekben a pincékben a bor állandó 1015 fokos hőmérsékleten tartható. A táj jellegzetes zamatú nedűje az Egri Bikavér. e nemes bornak külön ünnepe van, melyet minden évben megrendeznek. 2015 ben immár XIX. alkalommal kerül megrendezésre július 912én.
A város gyönyörű, sok-sok látnivaló tárul elénk, érdemes ide látogatni, örök élményben lehet részünk.
Az egri vár
A vár ostromának történetét ma leginkább Gárdonyi Egri csillagok című regényéből ismerhetik. Az ostrom alatt teljesen lerombolt várat kiváló olasz hadmérnökök tervei alapján 1553 és 1596 között teljesen átépítették. 1578 áprilisától néhány évig itt katonáskodott Balassi Bálint is. 1596ban a török újra megostromolta Egert, amit a körülbelül hétezer fős védősereg mintegy három hetes ellenállás után feladott.
Dunaújvárosi Hírlap duol.hu
2015. szerző: Hegyi Ilona
Megjegyzés küldése