1552. október 4. A székesegyház sekrestyéjében raktározott lőporkészlet egy katona gondatlansága miatt felrobbant. Ez, a nagy pusztítás mellett a váron belül óriási riadalmat is keltett. Dobó határozottsága és tekintélye segítségével azonban rövidesen visszaállt a rend.
Október 5. A robbanás után a törökök újult erővel indították meg a közel egy hetes módszeres ostromukat a vár ellen. Heves ágyútűz készítette elő a gyalogsági rohamot, és mindenféle egyéb hadifortélyt pl. tüzes nyilakat, tárgyakat is bevetettek. Több helyen támadták a várat: a Föld-, a Tömlöc-, a Bolyki bástyánál és az Ó kapunál is. A várvédők helytállását azonban a reménytelennek látszó helyzetekben sem tudták megtörni. Bornemissza Gergely tüzes szerszámai sok ellenséget pusztítottak el vagy futamítottak meg. Nagy Lukács és 24 főnyi serege Szarvaskőből az ellenség ostromgyűrűjén átkelve bejutottak az egri várban, hogy esküjükhöz híven együtt védjék azt a többi végvári katonával.
Október 11. Már 31 napja tartott az ostrom, de a török sereg még nem érte el a célját. A vár a harcok során nagymértékben károsodott, romosodott, nem egy helyen akár egy lóval is át lehetett volna ugratni a falakon.
Október 12–13. A török oldalon ellátási nehézségek adódtak, a táborban járvány pusztított és az időjárás is egyre hűvösebbre fordult. Kara Ahmed ezért elrendelte a befejező ostromot. Lövegtűzzel és gyalogos rohammal támadtak. A várban több helyen válságos helyzet alakult ki, ezért együtt harcoltak, a vár védelmére siettek a nők és a gyermekek is. A törökök a kétnapos küzdelemben szenvedték el a legsúlyosabb veszteségüket, így az ostrom utolsó napján a kudarc biztos tudatával vonultak vissza táborukba.
Október 14–15–16. Bár még tartott az ágyútűz és puskaropogás, a török had elvonulásra készülődött. Dühödt elkeseredésükben Felnémet falut porig égették.
Október 17. Kara Ahmed és Szokoli Mohamed serege elvonult.
Október 18. (a 38. nap) Ali budai pasa is haza indult seregével. A győzelem mámorában egy válogatott huszárcsapat a törökök után eredt és rajtuk ütöttek Üllőnél. A portyáról gazdag zsákmánnyal tértek haza.
Október 5. A robbanás után a törökök újult erővel indították meg a közel egy hetes módszeres ostromukat a vár ellen. Heves ágyútűz készítette elő a gyalogsági rohamot, és mindenféle egyéb hadifortélyt pl. tüzes nyilakat, tárgyakat is bevetettek. Több helyen támadták a várat: a Föld-, a Tömlöc-, a Bolyki bástyánál és az Ó kapunál is. A várvédők helytállását azonban a reménytelennek látszó helyzetekben sem tudták megtörni. Bornemissza Gergely tüzes szerszámai sok ellenséget pusztítottak el vagy futamítottak meg. Nagy Lukács és 24 főnyi serege Szarvaskőből az ellenség ostromgyűrűjén átkelve bejutottak az egri várban, hogy esküjükhöz híven együtt védjék azt a többi végvári katonával.
Október 11. Már 31 napja tartott az ostrom, de a török sereg még nem érte el a célját. A vár a harcok során nagymértékben károsodott, romosodott, nem egy helyen akár egy lóval is át lehetett volna ugratni a falakon.
Eger ostroma 1552-ben. Vízkelety Béla műve Franz Kollarž litográfiája alapján
Október 14–15–16. Bár még tartott az ágyútűz és puskaropogás, a török had elvonulásra készülődött. Dühödt elkeseredésükben Felnémet falut porig égették.
Október 17. Kara Ahmed és Szokoli Mohamed serege elvonult.
Október 18. (a 38. nap) Ali budai pasa is haza indult seregével. A győzelem mámorában egy válogatott huszárcsapat a törökök után eredt és rajtuk ütöttek Üllőnél. A portyáról gazdag zsákmánnyal tértek haza.
„Oh Eger! a sziklák nem tesznek téged erőssé,
Minden erőd a bátorság, mely hős fiaidban,
Mint az örök gyémánt ragyog, és nem retteg időtől.”
(Vörösmarty Mihály: A hűség diadalma –
Második ének, részlet)
Megjegyzés küldése