0
Az 1552. évi hadjárat során a törökök lényegesen megnövelték a megszállt területeik nagyságát, de mivel Eger védői hősiesen ellenálltak, a szultán által a parancsnokló pasáknak kitűzött célt, a gazdag és virágzó Felső-Magyarországi bányavárosok megszállását, nem érték el.

1553-ban Castaldo kivonult Erdélyből, helyére az egri hős, Dobó István érkezett vajdaként, mellette Kendi Ferenc lett az alvajda. 1553. március 13-án, Bornemissza Gergely vette át Dobótól az egri vár és a püspöki javadalmak kezelését. A vár újjáépítését irányította és ő tervezte és építtette a Gergely-bástyát.

Ferdinánd tárgyalásokat kezdeményezett a Portával. Erdélyben Dobó alatt nyilván nem a török-orientáció vált elsődlegessé, aminek folytonos török fenyegetés lett a vége. 1555 decemberében végül az országgyűlés újra Ferdinándhoz fordult segítségért. Ugyanezen gyűlés azonban – be sem várva Ferdinánd válaszát – Balassa Menyhértet főkapitánnyá választotta, és a teljes erdélyi haderőt rábízta. Ezzel nemcsak Dobó István vajdasága szűnt meg, hanem nyílt szakítás is volt Ferdinánddal, melyet a Balassa által összehívott 1556. januári országgyűlés szentesített. 1556. június 14-én Ferdinánd lemondott Erdélyről, s tette ezt a török szultánnak írott levelében, miközben Hadim Ali budai pasa már május óta Szigetvárt ostromolta.

1556 szeptemberében II. János és Izabella visszatért Erdélybe. 1559-ig Izabella kormányzott, annak ellenére, hogy II. János már 1554-ben elérte a „törvényes kort”, és legkésőbb 1558-ban nagykorúsítani lehetett volna. Folytonos háború dúlt a Felső-Tiszavidéken, melyben egyik fél sem jutott számottevő előnyökhöz. Habsburg Ferdinánd, éppen úgy, mint a fia Miksa, igyekeztek megtartani a békét, de nem mondtak le arról, hogy Erdélyt a Magyar Királysághoz csatolják. Az 1552-es sikertelen ostromot követően megkezdték a végzetesen sérült vár helyreállítását. Az építkezések szigorú előírások mellett zajlottak. A helyreállítás az 1560-as évekig eltartott, amelyet Francesco Pozzo építőmester és Martino Remiglio építész vezetett, Paulo Mirandola a Huszárvárat és a belső várat fejlesztette tovább. Ebben az időben épültek a vár ó-olasz rendszerű ötszögletű bástyái is.

Az 1565-ös titkos szatmári egyezség János Zsigmond és Miksa között megpróbálta lezárni a polgárháborút, de a március 13-án kötött ideiglenes béke nem állandósult.
Kevesen tudják, hogy Bornemissza Gergelyt, akit egy évvel az 1552-es ostrom után egri várkapitánynak neveztek ki, a törököknek sikerült elfogniuk. Isztambulba vitték és kivégezték. Mekcsey István, a másik várvédő hős, maga is egri várkapitány (amíg ő is le nem mondott), Egerből való távozása után, útban hazafele, magyar parasztok támadásának lett áldozata: baltákkal széthasították a fejét. A kivételes katonai képességekkel megáldott Dobó István Eger sikeres megvédése után nem ismert lehetetlent. Reménytelen feladatokat is vállalva, következetesen a Habsburg ház legerősebb támasza maradt Magyarországon és Erdélyben egy olyan korban, amelyben a magyar nagyurak naponta változtatták pártállásukat. A köszönet nem is maradt el: Dobó az egri ostromot követően háromszor is börtönbe került, eleinte különböző ürügyekkel, míg végül nyíltan kimondatott rá a Habsburgok részéről a hűtlenség vádja. A feljelentők Dobóra féltékeny nagyurak voltak. A koholt vádak alapján az országgyűlés idején letartóztatott Dobó István belepusztult harmadik börtönbüntetésébe: roncsként került szabadlábra, és néhány héten belül már el is temetik. Eger nemsokára török kézre került.
– Szőcs Géza: Száz sor magány (részlet)

Az újjáépült Eger vára a tragikus 1596-os ostrom kezdetén

bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz
https://hu.wikipedia.org/wiki/Eger_ostroma_(1552)

Megjegyzés küldése

 
Top