Sáncz: Felnémet község végén, a felnémeti templom s parókia és egri érseki uradalmi tiszti lak mellett. - Ezen sánc oly szép hosszas magaslaton van, hogy innen az igen közel lévő Eger városát sok szép tornyaival és hírneves Líceumával egész terjedelmében lehet szemlélni.
Ezen hely az, amelyen 1687. évben, amidőn az egyesült magyar és német sereg Eger várát ostromzárolta, Gombos István putnoki és Vécsei Sándor füleki várparancsnokok seregei voltak felállítva, amint ez a jezsuiták naplójában feljegyezve van.
E nevet a lakosok előtt és folyvást megtartotta, noha ők azt, hogy miért nevezik Sáncznak e helyet, még most sem tudják.
De ha az ember közelebbről vizsgálja, hogy ily védhely volt hajdan, nyomai most is mutatják.
Felnémet határai:
Pirittyó-allya: szántóföld az észak napnyugati oldalon, fölső része veresnyirok, kavicsos, alsó része pedig fekete föld, mely a búzát is megtermi.
Vízközi: egy része rét, másik része szántóföld, amelyet a felvidék hegyei közül jövő patak csavargós folyásával Felnémet községen keresztül Eger felé menve hasít.
Öreghegy: mely onnan neveztetik öregnek, mivel ezen hely az, amelyre legelőbb a felnémeti lakosok szőlőt ültettek, s most is legnevezetesebb bort terem e határban.
Fejér hegy: szintén szőlőtermő hely, fejér színű kemény kővel vegyes föld egy magasan emelkedő hegyen.
Külső hegy: a felnémeti szőlőhegyek szélén hegyes erdőséggel övezve jó minőségű bort terem.
Papp hegy: hajdan a paulin barátok bírták szőlőhegyként, s most is mint szőlőhegy használtatik, és nem megvetendő bort terem.
Csorgóvölgy: egy völgy magas hegyek közt, melynek különben a száraz medréből esőzések alkalmával nagy zúgással és bámulatosan csorog le.
Barátbérc: mely most tölgy és cserfa erdőséggel borítván, s amelynek aljában hajdan barát paulinus kolostor volt, melynek némi nyomai most is láthatók.Ezen kolostorban lévő templom Magdolna tiszteletére emeltetett.
Alapíttatott pedig 1347. évben Miklós egri püspök által (Pray: Hierarchia Hungarica I. rész. 207. lap). Elpusztult a reformáció és török zavargások alatt.
Nagyverő: egy cseres magas hegy, mely egészen délnek fekszik.
Nyúzó: egy hosszan elnyúló cseres, gödrökkel borított magaslat.
Villóbércz: Felnémet község felett, az északnyugati oldalon hosszan elnyúló magas, köves hegy, amelynek tetején, míg rendes országút nem volt, a felföldi szekerezett palócság Egerbe közlekedési utat tartván, s a jövő-menőket Felnémet községből e magaslaton csudásan lehetett szemlélni.
Tövisesvölgy: melynek magasan emelkedő oldalait is csupa tövisfák borítnak, maga a völgy pedig a legszebb rét és szántóföldeket láttatja az azt megtekintő s a Villóbérczen olykor Eger felé utazó felföldi utassal.
Czinegés: egy magas hegy-tetőn lévő tisztás, legelő.
Lágyas: egy kopasz hegy alatt, éppen a falu nyugati oldalánál lévő vadvizes szántóföldek.
Laposs: Felnémeten alul jobbra egészen Egerig nyúló jó minőségű és meglehetős térszín, alantas szántóföldek.
Kővágó feletti: egy magas pont éppen Eger város végén, amely partoldalából régebben követ szoktak építéshez vágni, s most katonai löveldének használtatik, azonban tetején szántóföldek lévén, leginkább zab és kukoricatermesztésre alkalmazzák, különben a búzát is megtermi.
Büdösháti: Felnémettől balra, majd Egerig terjedő szántóföld, mely földek közt hajdan meglehetős állapotban egy kisszerű kút volt, s e kutat vize rossz ízéről és szagáról a nép büdöskútnak nevezte.
Czegléd: Felnémettől szintén balra, az úgynevezett Büdöskút felett emelkedettebb hely, szántóföld. 1643. év körül még helység (possessio) volt, és az egri várnak tett szolgálatokat.
Mindezt az egri káptalannak Uber Sancti Johannis című naplója említi.
Kenderföld: régebben lúdlegelő, most azonban kender-termesztésre használtatik.
Eged allya: az egri híres bortermő Eged nevü nagy hegy tövében lévő cseres és gödrös legelő, mely az 1859-ben történt tagosítás alkalmával a Felnémet községi telkes gazdák által, a birtokos egri érsekségtől 4068 osztrák értékü forintokért örök áron megvásároltatott.
Terjedése 1200 négyszögöllel számítva 155 hold.
Riskása: Felnémettől balra, az egedalji legelő alatt Felső Tárkány község határáig nyúló rétség, egy része a földesuraság, más része a lakosok rétjei, melynek közepén a Felsőtárkányt koronázó magas hegyekből Tárkány községen is keresztülfolyó kisszerű patak siet le.
Az egri érsekség két malmának kerekeit mozgásba hozva Felnémet község felé, hol is a felnémeti nagy patakkal egyesülve Eger városáig még néhány malomnak (nagy szárazságokat kivéve) szolgáltat meglehetős mennyiségű vizet.
Ezen hely (mely igaznak állíttatik, azonban azon időből feljegyezve sehol sem találtatik) onnan nyerte nevét, hogy 1687-ik év előtt, amidőn a törökök Egerben voltak, minthogy ők a riskását igen szerették, e helyet találván legalkalmasabbnak a rizstermesztésre, rizsüket itt termesztették
Riskásamalom: ezen malom szinte onnan látszik nevét megtartani, mi annyival inkább hihetőnek látszik, mert a Riskásai rétek közt folyó patakon lévén, az itt termett rizst riskásává e malmon készíttetett a törökök részére.
Kallómalom: éppen a falu iránt most egészen elhagyott állapotban lévő kis-szerű, s minden vízforrástól megfosztott malom, melynek egy pár évtizeddel ezelőtt az úgynevezett Berva nagy hegy
s erdőrengeteg aljából keletkező forrás vizet bőven szolgáltatván, posztókallásra használtatott.
Most azonban fel nem fedezhető ok miatt forrása egészen eltűnt.
Középhegy: egy minden oldalról nagy bércektől környékezett hegy, hajdan erdő, most szántóföldeknek használtatik.
Berva-laposa: a Berva nagy erdős hegy alatt szántó- és kaszálóhely.
Berva és Cserésbércz: nagy erdőséggel borított bérc, melyben őzek is tanyáznak.
Kisoldal és Nyugodó: hosszantartó nagy hegy s bérc és rengeteg erdőség, melyben nagy őz- és farkasvadászatok szoktak tartatni az egri érseki uradalom gazdatisztjei által.
Rózsás: kavicsos és nyirkos szántóföld, mely sok vadrózsát szokott teremni.
Drágapataka: egy patak, melyben régebben gyakorta víz folyt, s most egészen kiszáradva van, a népmonda szerint, amint még most is tartja a nép, ha azon patak folyni megindult, drágaság következett be, most már hát nem következhet drágaság, mert már több egy évtizedjénél tökéletesen ki van száradva, és mégis megvolt a múlt évben is, az ország lakosait sújtó nagy ínség!
[Dátum nélkül.] Lőrinc István községi jegyző
(forrás maps.hungaricana.hu)
Heves vármegye helynévtára
Felnémet egyes részeiről
(részlet)
Forrás:
http://library.hungaricana.hu/hu/view/HEVM_Fk_11/…
Ezen hely az, amelyen 1687. évben, amidőn az egyesült magyar és német sereg Eger várát ostromzárolta, Gombos István putnoki és Vécsei Sándor füleki várparancsnokok seregei voltak felállítva, amint ez a jezsuiták naplójában feljegyezve van.
E nevet a lakosok előtt és folyvást megtartotta, noha ők azt, hogy miért nevezik Sáncznak e helyet, még most sem tudják.
De ha az ember közelebbről vizsgálja, hogy ily védhely volt hajdan, nyomai most is mutatják.
Felnémet határai:
Pirittyó-allya: szántóföld az észak napnyugati oldalon, fölső része veresnyirok, kavicsos, alsó része pedig fekete föld, mely a búzát is megtermi.
Vízközi: egy része rét, másik része szántóföld, amelyet a felvidék hegyei közül jövő patak csavargós folyásával Felnémet községen keresztül Eger felé menve hasít.
Öreghegy: mely onnan neveztetik öregnek, mivel ezen hely az, amelyre legelőbb a felnémeti lakosok szőlőt ültettek, s most is legnevezetesebb bort terem e határban.
Fejér hegy: szintén szőlőtermő hely, fejér színű kemény kővel vegyes föld egy magasan emelkedő hegyen.
.jpg) |
| illusztráció |
Külső hegy: a felnémeti szőlőhegyek szélén hegyes erdőséggel övezve jó minőségű bort terem.
Papp hegy: hajdan a paulin barátok bírták szőlőhegyként, s most is mint szőlőhegy használtatik, és nem megvetendő bort terem.
Csorgóvölgy: egy völgy magas hegyek közt, melynek különben a száraz medréből esőzések alkalmával nagy zúgással és bámulatosan csorog le.
Barátbérc: mely most tölgy és cserfa erdőséggel borítván, s amelynek aljában hajdan barát paulinus kolostor volt, melynek némi nyomai most is láthatók.Ezen kolostorban lévő templom Magdolna tiszteletére emeltetett.
Alapíttatott pedig 1347. évben Miklós egri püspök által (Pray: Hierarchia Hungarica I. rész. 207. lap). Elpusztult a reformáció és török zavargások alatt.
Nagyverő: egy cseres magas hegy, mely egészen délnek fekszik.
Nyúzó: egy hosszan elnyúló cseres, gödrökkel borított magaslat.
Villóbércz: Felnémet község felett, az északnyugati oldalon hosszan elnyúló magas, köves hegy, amelynek tetején, míg rendes országút nem volt, a felföldi szekerezett palócság Egerbe közlekedési utat tartván, s a jövő-menőket Felnémet községből e magaslaton csudásan lehetett szemlélni.
Tövisesvölgy: melynek magasan emelkedő oldalait is csupa tövisfák borítnak, maga a völgy pedig a legszebb rét és szántóföldeket láttatja az azt megtekintő s a Villóbérczen olykor Eger felé utazó felföldi utassal.
Czinegés: egy magas hegy-tetőn lévő tisztás, legelő.
Lágyas: egy kopasz hegy alatt, éppen a falu nyugati oldalánál lévő vadvizes szántóföldek.
Laposs: Felnémeten alul jobbra egészen Egerig nyúló jó minőségű és meglehetős térszín, alantas szántóföldek.
Kővágó feletti: egy magas pont éppen Eger város végén, amely partoldalából régebben követ szoktak építéshez vágni, s most katonai löveldének használtatik, azonban tetején szántóföldek lévén, leginkább zab és kukoricatermesztésre alkalmazzák, különben a búzát is megtermi.
Büdösháti: Felnémettől balra, majd Egerig terjedő szántóföld, mely földek közt hajdan meglehetős állapotban egy kisszerű kút volt, s e kutat vize rossz ízéről és szagáról a nép büdöskútnak nevezte.
Czegléd: Felnémettől szintén balra, az úgynevezett Büdöskút felett emelkedettebb hely, szántóföld. 1643. év körül még helység (possessio) volt, és az egri várnak tett szolgálatokat.
Mindezt az egri káptalannak Uber Sancti Johannis című naplója említi.
Kenderföld: régebben lúdlegelő, most azonban kender-termesztésre használtatik.
Eged allya: az egri híres bortermő Eged nevü nagy hegy tövében lévő cseres és gödrös legelő, mely az 1859-ben történt tagosítás alkalmával a Felnémet községi telkes gazdák által, a birtokos egri érsekségtől 4068 osztrák értékü forintokért örök áron megvásároltatott.
Terjedése 1200 négyszögöllel számítva 155 hold.
Riskása: Felnémettől balra, az egedalji legelő alatt Felső Tárkány község határáig nyúló rétség, egy része a földesuraság, más része a lakosok rétjei, melynek közepén a Felsőtárkányt koronázó magas hegyekből Tárkány községen is keresztülfolyó kisszerű patak siet le.
Az egri érsekség két malmának kerekeit mozgásba hozva Felnémet község felé, hol is a felnémeti nagy patakkal egyesülve Eger városáig még néhány malomnak (nagy szárazságokat kivéve) szolgáltat meglehetős mennyiségű vizet.
Ezen hely (mely igaznak állíttatik, azonban azon időből feljegyezve sehol sem találtatik) onnan nyerte nevét, hogy 1687-ik év előtt, amidőn a törökök Egerben voltak, minthogy ők a riskását igen szerették, e helyet találván legalkalmasabbnak a rizstermesztésre, rizsüket itt termesztették
Riskásamalom: ezen malom szinte onnan látszik nevét megtartani, mi annyival inkább hihetőnek látszik, mert a Riskásai rétek közt folyó patakon lévén, az itt termett rizst riskásává e malmon készíttetett a törökök részére.
Kallómalom: éppen a falu iránt most egészen elhagyott állapotban lévő kis-szerű, s minden vízforrástól megfosztott malom, melynek egy pár évtizeddel ezelőtt az úgynevezett Berva nagy hegy
s erdőrengeteg aljából keletkező forrás vizet bőven szolgáltatván, posztókallásra használtatott.
Most azonban fel nem fedezhető ok miatt forrása egészen eltűnt.
Középhegy: egy minden oldalról nagy bércektől környékezett hegy, hajdan erdő, most szántóföldeknek használtatik.
Berva-laposa: a Berva nagy erdős hegy alatt szántó- és kaszálóhely.
Berva és Cserésbércz: nagy erdőséggel borított bérc, melyben őzek is tanyáznak.
Kisoldal és Nyugodó: hosszantartó nagy hegy s bérc és rengeteg erdőség, melyben nagy őz- és farkasvadászatok szoktak tartatni az egri érseki uradalom gazdatisztjei által.
Rózsás: kavicsos és nyirkos szántóföld, mely sok vadrózsát szokott teremni.
Drágapataka: egy patak, melyben régebben gyakorta víz folyt, s most egészen kiszáradva van, a népmonda szerint, amint még most is tartja a nép, ha azon patak folyni megindult, drágaság következett be, most már hát nem következhet drágaság, mert már több egy évtizedjénél tökéletesen ki van száradva, és mégis megvolt a múlt évben is, az ország lakosait sújtó nagy ínség!
[Dátum nélkül.] Lőrinc István községi jegyző
(forrás maps.hungaricana.hu)
Heves vármegye helynévtára
Felnémet egyes részeiről
(részlet)
Forrás:
http://library.hungaricana.hu/hu/view/HEVM_Fk_11/…
Megjegyzés küldése