0
A Markhot Ferenc utca, valamint a Knézich Károly utca sarkán található a 4846 helyrajzi számon a Megyei Kórház, volt irgalmasrendi kórház, gyógyszertár, templom és kolostor. Saroktelken álló, négyzetes udvart körülfogó, egyemeletes, sátortetős kolostor és templom együttese.

Az alapítólevél 1726. október 8-án kelt. Eszerint Erdődy Gábor egri püspök az Istenes Szent János rend tagjait, vagyis az irgalmas testvéreket a szegények, valamint a betegek iránt való buzgolkodásukra való tekintettel szerette volna Egerben letelepíteni. Ezért a püspök 1726. október 6-án Falterer Makárius akkori tartományfőnöknek és Mayr Mátyás pozsonyi perjelnek átadta az egri káptalan beleegyezésével a Szent Józsefről elnevezett templomot, helyesebben török mosseát, valamint az ennek tőszomszédságában fekvő Beneki-féle elhagyott ház belső telkét. Ehhez adott még 30 000 Ft-nyi tőkeösszeget az ápolandó betegek támogatására.

Az építész, Giovanni Battista Carlone 1727 és 1728 folyamán állandóan dolgozik az épületen. A kőfaragó munkákat Otenntaller Pál és Forst Simon végzik. 1729-ben Stephanides János végezte a festői munkálatokat, az ácsmunkákat pedig Jencs Márton egri ácsmester. Egy ismeretlen szobrász cirádákat farag, amelyek a betegek ágyára kerültek, s elkészítette a mai udvar helyén létesített temető keresztjét is. A lakatosmunkákat Hoffer és Schwainczner szállítják.

Az alapítványok lehetővé tették, hogy az irgalmasok 1728. december 27-én új klastromukba költözzenek. Ekkor még csak a klastrom déli szárnya épült fel a patikával. A többi három szárny kiépítése, hogy közben négyszögletű udvart képezzenek, sokáig elhúzódott. A klastrom mögötti telket a patakig temetőkertként használták és 1729. január 12-én meg is áldották.

1730. március 25-én kezdték meg a nyugati szárny építését. Ebben a részben kapott helyet a konyha és az első refektórium, a kolostor ebédlője is. 1735-ben kezdték a déli szárny folyosójának díszítését. Ince trinitárius festő 7 félkörös képet festett a gyógyszertár boltfiókjaiba, majd 1738-ban újabb 12 kép készült el a folyosókra, melyeket más kisebb képek is díszítettek. 1746-ban kezdenek az északi szárny építésébe. Az építéshez segélyt kérnek és kapnak a Kamarától.

A kórház, pontosabban a kolostor bejáratának, illetve homlokzatának művészi kialakítására 1753-ban került sor. Homlokzatán három fülkébe állított szobor volt. Balról Gábriel, jobbról Mihály arkangyalok. A kapu felett Istenes Szent János, az irgalmas rend alapítója, amint egy beteget tart a karjában.



A szerzetesi ebédlő faburkolatait 1751-ben készítették el. Androvics Miklós kanonok – a kispréposti palota építtetője – 1753-ban festékeket és egyéb hozzávalókat vásárolt a rend számára, így Huetter János Lukács szerzetes fráter hozzákezdhetett a lambériák tábláinak festéséhez.

Az első nagyszabású alkotást 1751-ben festette Georg Tobenz bécsi festő, mely Androvics kanonok ajándékából került a refektórium északi záró falának ívmezejébe. A Tobenz-kép előtt elhelyezett órát egy Rhein nevű egri órás készítette 1777-ben. Huetter János Lukács a szemben lévő fal ívmezejét a nagycsütörtöki lábmosás jelenetével díszítette.

A faburkolatokkal egy időben készítették el a kolostor asztalosműhelyében a hét ebédlőasztalt is. Molcz asztalosmester 1769-ben a püspöki anyagraktárból deszkákat kap, hogy az irgalmas rend kórházának tantermébe az orvoshallgatók részére padokat készítsen, ugyanezen terembe ekkor egy „közönséges kerek kályha” állítását is kifizette a püspökség.

Fischer érsek 1819-ben az irgalmas rendház javítására 500 Ft-ot adományozott. Pyrker érsek 1829-1830 között megjavíttatja a török mecset fedelét bádoggal.

1841-ben lebontják a düledező és szűk dzsámit, és az U alakú kolostor, illetve kórházépület két szárnya közé beékelik az új kápolnát. 1842 tavaszán kezdik az alapozást és október végén a kis tornyocskán már megszólal a harang. 1843. október 29-én áldották meg a templomot.

A kórházat II. József 1783-ben meglátogatta, majd 1852-ben I. Ferenc József vette szemügyre a templomot, patikát és refektóriumot. 1909-ben a kórház új, kétemeletes szárnnyal bővült.

A kolostor-kórház

A Markhot Ferenc utcára néző déli homlokzaton tíz könyöklőpárkányos, szalagkeretes ablak, a földszint és az emelet között egyszerű övpárkány. Balról a harmadik ablak helyén volt a gyógyszertár bejárata, amely azonban később keletkezett. Eredetileg itt csupán lépcső volt kis pihenővel, s a gyógyszereket csak az ablakon adták ki a szerzetes patikusok.

A nyugati szárny – az Eger-patakra néző oldal – homlokzatán 14 könyöklőpárkányos és kőkeretes ablak és egy ajtó, ami a kertre nyílt. Az 1842-ben épített keleti szárnnyal négyzetes kolostorudvart alakítottak ki oly módon, hogy a déli és északi szárnyépület közé rizalitszerűen beépítették a kápolnát.

A homlokzaton középmagas faragott kőlábazat. Erről emelkedik két oldalon a széles párkányos falpillér. Az osztópárkány a bal oldali homlokzatszakasz közepén, az egykori bejárat felett ívesen emelkedik, melyet leveles díszekkel koronáz meg Erdődy Gábor püspök eredeti helyén hagyott, kőből faragott cartouche-ban elhelyezett címere. A három kétszárnyú bejárat a barokk-kori folyosóra, illetve innen a templomba nyílik. A templom homlokzatát a lábazatról induló nagy falkeret tagolja, egyben a főpárkányt is tartja. Az egyenes záródású templomkapu felett az építtető Pyrker János László érsek címere. Két oldalán félkörívben záródó egy-egy nagy templomablak. A középtengelyben lépcsős kőattika, közepén Istenes Szent János, két szélén Gábriel és Mihály arkangyalok szobrai.

A templomkapun kazettás tölgyfaszárnyak. Az épület belsejét a 18. századra jellemző kolostorboltozatos folyosók jellemzik, valamint a helyiségek nagy része fiókos keresztboltozatokkal épült.

forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu

Megjegyzés küldése

 
Top