A fehér gólya az egyetlen olyan madarunk, amelyet már fiókakorban is érint az áramütésveszély. Az 5000-5500 párra becsült hazai költőállomány túlnyomó többsége az elektromos hálózat oszlopain költ.
Az oszlopfejeken fekvő fészkek amellett, hogy áramot fogyasztanak, halálos áramütéssel fenyegetik a fiókákat és a szülőket egyaránt. Minden évben több ezer gólya, gyakran egész családok pusztulnak el így csak Magyarországon – írja közleményében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
A gólyák védelme nem csak érzelmi és természetvédelmi kérdés. Az áramellátás folyamatos biztosítása miatt ez a lakosság, az önkormányzatok és az áramszolgáltatók közös érdeke.
A közlemény szerint az oszlopfejekre épült fészkek, a fiókák és az etetni érkező szülők okozta rövidzárlatok, a madarak pusztulása fészekmagasító állvány, „gólyakosár” kihelyezésével megelőzhetőek.
Oszlopra szerelésükkel a vezetékektől biztonságos magasságban biztosíthatunk új fészkelőhelyeket a gólyáknak, illetve segítségükkel a veszélyes fészkek is kiemelhetőek.
Fehér gólya (Ciconia ciconia) száll le fészkére a nagykanizsai miklósfai városrészben.
(MTI Fotó: Varga György)
A közlemény szerint az eljáró megyei kormányhivatal az ilyen tervezhető munkálatokra csak a költési időszakon kívül, október elejétől március végéig adhat engedélyt. Ezért nélkülözhetetlen, hogy az érintett települések, áramszolgáltatók, helyi madárbarát közösségek az ősz vagy a tél folyamán benyújtsák az engedélyeztetési kérelmet.
Új gólyakosarak kihelyezéséhez, mivel ezeken még nincsenek gólyafészkek, nem szükséges természetvédelmi hatósági hozzájárulás.
Fontos, hogy a természetvédelmi engedélyeztetéssel párhuzamosan egyeztetések kezdődjenek a vezetékhálózatot üzemeltető elektromos szolgáltatóval, hiszen a gólyakosarak kihelyezéséhez, a veszélyes fészkek magasítóra emeléséhez üzemeltetői szakemberekre, áramtalanításra, emelő kosaras és darus kocsira is szükség van – írja a szervezet közleményében.
hirado.hu / MME
Megjegyzés küldése